Míg valaha egzotikus növényeknek és állatoknak kínált védett inkubátort egy üvegház, a technikai fejlődésnek köszönhetően az üvegszerkezetek egyre inkább teret hódítanak a humán felhasználóknak szánt építményekben is. De mi a helyzet akkor, ha valaki egyenesen egy átlátszó üvegdobozban szeretné tölteni mindennapjait? A lakóház-építészetben még mindig különleges megoldás, ha az épület szinte észrevehetetlen hártyaként feszül ember és környezete között. Nem példa nélküli azonban: már a modern építészet képviselői szívesen kísérleteztek az átlátszósággal, és korunk tervezőinek munkái között is fel-felbukkan transzparens lakóépület.
Európában a külső körülményeknél védettebb környezetet megteremtő építmények a 16. században jöttek divatba: a gazdagok egyik státusszimbólumává váltak a narancsházak, amelyekben a mediterrán éghajlatú vidékekről származó citrusféléket nevelgették. Az idők folyamán egyre nagyobb arányban üvegből épületek a növényházak, amelyek a 19. században élték fénykorukat: ekkor már nemcsak a főurak, hanem a városok is előszeretettel emeltek trópusi növénycsodáknak helyet adó pompás acél-üveg építményeket, amelyek idővel társadalmi események színterévé is váltak. Idővel pedig a növények akár el is tűnhettek az üvegpalotákból. Az egyik legismertebb példa a nagy londoni világkiállításnak helyet adó Kristálypalota, de a budapesti Állat- és Növénykertben is található egy szép pálmaház. A műfaj azonban a napjainkban is töretlenül népszerű, és ma már nem számít különlegesnek egy családi ház saját télikerttel, az üvegszerkezetek alatt kialakuló üvegházhatást pedig a fenntartható építészet is előnyére fordította. Cikkünkben a pálmaházakat is megszégyenítő lakóépületekre gyűjtöttünk példákat, és egy szakértőt is kifaggattunk arról, mi mindenre ügyeljen, aki üvegházként húzná fel a családi otthont.
