szlovénia

Leginkább a tenger lényeire emlékeztet a szlovén sportélet új büszkesége, a stozicei stadion-aréna együttes. A Sports Park Stozice tavaly nyitotta meg kapuit Ljubljanában, az épületkomplexumban a jellegzetes formájú stadion és aréna mellett bevásárlóközpont is várja a látogatókat. Utóbbi a föld alá került, egy hajdani sóderbánya helyére, és hatalmas közparkkal fedték le.

A környéken sorakozó ikonikus épületekkel, a BS3 lakónegyed monolit tömbjeivel, a Világkereskedelmi Központtal és a Smelt épületekkel együtt az épületcsoport méltó nyugati kapuja a városnak; látványát északi irányban az Alpok, dél felől a várhegy és a történeti városmag látképe egészít ki.

Még tart a ljubljanai nemzetközi plakátfesztivál, amelynek idén a rasszizmus és a faji intolerancia elleni küzdelem volt a központi témája. A pályázatra 250 alkotó több mint háromszáz munkája érkezett be, alább megmutatunk néhányat közülük.

Bécs után a környékbeli fővárosok közül Ljubljanát érte el másodszorra a közbringa-hullám. Működésbe helyezték a Bicike(LJ) névre keresztelt közösségi kerékpár-hálózat harminc terminálját és háromszáz járművét. A 276 ezres Ljubljanában jelenleg a városlakók tíz százaléke használ rendszeresen biciklit, ez a városvezetés 2020-ra 30% fölé akarja növelni.

Két színvonalas szlovén iroda, az Arhimetrics és az Enota párosa nyert egy pályázaton Szlovénia harmadik legnagyobb városában, az ötvenezres Celjében. A 2010-ben kiírt versengésben a település egy sajátos pontján elhelyezkedő terület beépítésére kellett kielégítő megoldást találni.

Nika Zupanc a kortárs szlovén design egyik legsikeresebb alkotója. A Ljubljanában diplomázott tervezőnő kliensei között említhető a Gorenje, a Moroso, de a holland formatervezés klasszikusok közé számító agytrösztje, a Moooi is. Nika nemrég saját kiállítással mutatkozott be a milánói design héten.

A londoni Squire and Partners építésziroda tervezi a történelmi szlovén kisváros, Kranj új lakónegyedét. A két évvel ezelőtt, pályázaton elnyert megbízáshoz a brit építészek roppant körültekintő módon kezdtek hozzá: tanulmányozták a városközpont történelmi sajátosságait és a helyi építészet hagyományokat is.

2011 közepén kezdik építéni Ljubljana legújabb bevásárlóközpontját, a legmenőbb helyi iroda, az OFIS tervei alapján. Nehogy azt gondoljuk, valamilyen arctalan dobozról van szó: az OFIS ebben a kategóriában is tud újat mutatni.

Magyar építészek nyerték meg a 2012-es Európai Kulturális Főváros, a szlovéniai Maribor egyik kulcsprojektjére kiírt nemzetközi pályázatot. A város új, többfunkciós galériáját Lévai Tamás és Jószai Ágnes, valamint munkatársaik terve nyerte meg. Lévai Tamást „kötelességteljesítés közben” érte a jó hírt: az építész épp Shanghaiban tartózkodik, ahol az ő tervei alapján készül a világkiállítás magyar pavilonja.

A 106 ezres Maribor Szlovénia második legnagyobb városa, az országból elsőként lesz Kulturális Főváros 2012-ben, a portugál Guimarãessel közösen. A város három kulcsberuházással készül az évadra, amelyek tervezésére nemzetközi pályázatot írtak ki. A helyszínek a Dráva belvárosi szakasza, egy új gyalogoshíd a folyón, valamint a közelben tervezett Maribori Művészeti Galéria. A pályázatokon nagy számban indultak magyar építészek, közülük a legnagyobb sikert, a galéria negyvenezer eurós díjjal járó tervezési feladatát Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József és Haász Ferenc csapata nyerte.

Görög építésziroda munkája, egy vidéki családi ház kapta a 27. alkalommal megrendezett Pirani Építészeti Napok elismerését, a Piranesi-díjat. Szlovénia legnagyobb múltú építészeti rendezvényén olasz és osztrák épületeknek is jutott pálma. Bár nem kellett volna messzire menni, a Piranesi-díj 31 fős nemzetközi mezőnyében magyar munka nem akadt.

Csupán hetven négyzetméter, építési költsége pedig egy kisebb családi házéval ér fel, mégis az építészeti klasszikusokat idézi a szlovén OFIS kis vidéki kápolnája. A környezetébe érzékeny, átgondolt gesztusokkal illeszkedő épület lágy vonalai, megfontoltan spontán szerkesztése a klasszikus modern atyjaként tisztelt Le Corbusier ronchamp-i zarándokkápolnáját juttathatja eszünkbe.

Talán nem tűnik öncélúnak a szakrális építészetben immár közhelynek számító Ronchamp felemlegetése, hiszen csakúgy, mint az OFIS, Le Corbusier is helyben előállítható anyagokkal dolgozott, figyelembe véve az épület tágabb kontextusát éppúgy, mint a majdani használók elvárásait. A Lubljana melletti kis falu új kápolnája közvetlenül a temető mellett helyezkedik el; szertartásokra éppúgy alkalmasnak kell lennie, mint arra, hogy alkalmas környezetet nyújtson a sírokhoz érkezők csendes kontemplációjának. Innen kapta nevét is: Istenhozzád-kápolna.