Két építészettel foglalkozó előadást is láthattak a TEDxYouth@Budapest konferencia látogatói. Smiló Dávid, az Építész Szakkollégium elnöke az építészet és az írás kapcsolatáról beszélt, míg Auth Adrián, szintén műegyetemista, a nemrég nálunk is bemutatkozó Odooprojectet ismertette. Az előadások jók, nem érdemes kihagyni őket!
Smiló Dávid: Az építészet szóvá tétele
A kötelező továbbképzések mellett Dévényi Márton és Gyürki-Kiss Pál aktuális munkáit, néhány izgalmas egyiptomi feltárást, az újra megjelenő Bercsényi 28-30-at és Róma legérdekesebb templomait is megismerhetjük a héten a FUGA Budapesti Építészeti Központban.
Hogyan különböztethetjük meg az életben az építészeket egyéb szakmák képviselőitől? Sok teória született erről: a gondolkodás mellett árulkodó lehet a ruha színe vagy a szemüveg formája is... Ennél azonban izgalmasabb lehet: hogyan különböztethetjük meg a halott építészeket? Nézzük meg néhány karakteresebb és kevésbé karakteresebb példán keresztül, hogyan köszönhet vissza egy-egy építészeti életút az építészek sírjain keresztül.
Adolf Loos és legismertebb munkája, a bécsi Goldman und Salatsch ház
Adolf Loos (1870-1933)
Kemény vonalas bécsi modernista. Végeredményben megalapozója annak, amit az Európában néhány évvel később jelentkező modern építészet szabad alaprajznak nevez. Loos mind épületeinek megformálásában, mind pedig építészeti írásaiban élesen támadta a kor akadémikus építészet szemléletét, felháborodásában 1912-ben építészeti magániskolát alapított, ami röviddel utána meg is szűnt.
Az építészet és a számítástechnika összefonódásait taglaló cikksorozatunk új epizódjában, a látványtervek világa és Google és az építészet összefüggései után azon számítógépes játékok kerülnek górcső alá, amelyekben építészeti, városépítészeti feladatokkal találhatja szemben magát a kedves felhasználó. Építészeinket, városépítészeinket és épületeiket gyakran szidjuk - de lássuk, hogyan megy ez nekünk?
Az építés élménye
Mindannyiunk gyerekkorának részei az építőkockák és a legó, a játszótér homokozójában elkészült homokvárak, vagy a kert egy eldugott részén felépített bunker. Ezek mind-mind a játszó ember építeni akarás vágyának megtestesülései, amelyek miatt joggal érezheti magáénak ezt a tevékenységet bárki. Míg azonban a gyerekkor elmúltával, nem nyúlunk többé az építőkockák felé, a számítógép egerét felnőttként is gyakran megragadjuk, hogy stratégiailag fontos helyen húzzunk fel egy virtuális városfalat, ha közeledik az ellenség.
Mondjuk, nem mondjuk, elhisszük, nem hisszük el: az informatika térnyerésével szakmák, tudományok formálódnak át, kerülnek új alapokra. Nincs ez máshogy az építészet terén sem. Láthattuk, hogy az építészeti látványtervezést hogyan formálta át a számítástechnika. Nézzük most meg, milyen hatással van az internet és az azon keresztül elérhető tudáshalmaz az építészetre és a tervezés folyamatára.
Budapest, a Batthyány-örökmécses környéke a Google Föld programban
A világ digitalizálódásának folyamata ma már természetes dolog. Az, hogy ebben a digitalizálásban élenjár a Google-birodalom, szintén nem meglepő. Naponta érkeznek új hírek arról, hogy a Google milyen új szolgáltatásokkal akarja az életünket könnyebbé tenni. G-föld, G-olvasó, G-mail, G-könyvek: csak néhány a jelentősebbek közül, amelyek mindenki számára ismerősen hangozhatnak. Ezek a szolgáltatások azonban messze többre képesek, mint gondolnánk.
Valósággal forrt a levegő a Tilos Rádió stúdiójában, a pénteki HetiBetonban ugyanis a Szépművészeti Múzeum nagy szóvihart kavart bővítéséről volt szó. Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a műsorvezetők, a hg.hu szerzőiként is ismert Kelecsényi Kristóf, Smiló Dávid és Zsámboki Miklós megpróbáltak a kívülálló szemével tekinteni a tervezett bővítésre, és megtalálni annak pozitív és negatív oldalát is. Hogy mi lett a végeredmény, arról érdemes meghallgatni a műsort.
A 20. század legjellegzetesebb népi épülete a sátortetős kockaház. Mindenki ismeri, hisz tízezerszám áll az ország településein. De hogyan vált a kockaház ilyen népszerűvé? Bár minden racionalitás azt diktálná, hogy egy központi típusterv alapján, mégsem így van.
A kommunista hatalomátvétel utáni Magyarországon, az 1950-es évektől az önmagát „munkás-paraszt kormányként” meghatározó hatalom szociális célkitűzései között szerepelt, hogy minél több ember juthasson lakáshoz minél rövidebb idő alatt. Az ötéves tervek sorra fokozták a lakásépítés ütemét az országban. Ennek eredményeként 1965-re 230 ezer lakást építettek, amivel közel egymillió ember kapott új otthont. Ezek java társasház vagy lakótelepi épület.
Egy ház kétdimenziós tervrajzok alapján készül, a modellezés mégis az építészeti tervezés elengedhetetlen lépése. Egyfelől folyamatos visszaigazolás az építésznek, másfelől folyamatos kommunikáció kifelé, a megrendelőnek, akitől nem várható el, hogy műszaki rajzok alapján maga elé képzeljen egy házat. De vigyázzunk, a modellek és látványtervek néha csalnak!
Az építészeti tervezés folyamata a leképezés folyamata. Léteznek skiccek, amelyek az építész első gondolatfoszlányait képezik le. Léteznek tervrajzok, kiviteli és engedélyeztetési tervek, amelyek alapján a kivitelező meg tudja építeni a házat, valamint léteznek modellek és látványtervek. Mindegyik leképzés absztrahál, torzít, ez megkerülhetetlen. Semmi sem ábrázolhatja élethűen azt a házat, ami majd egyszer állni fog, így ez nem is lehet törekvés. A feladat: olyan nézőpontokat találni, a torzításnak olyan módozatait megkeresni, amelyek minél hűebben mutathatják be egy ház működését, viselkedését, a benne lakó emberekhez, vagy akár a környezethez való viszonyát.
