A világ legmagasabb, brit építész tervezte tornyaként köszöntötte a szaksajtó Terry Farrell szupermagas toronyházát, a kínai Shenzhenben elkészült, 441,8 méter magasra nyúló KK100-at. Farrell, akit a legtöbben az MI5 posztmodern székházáról ismernek Britanniában, „macsóizmusnak” minősítette a kínai toronyépítési lázat egy interjúban.
A kínai állami média adott hírt a központi kormányzat legújabb tervéről, amely a Gyöngy-folyó deltájának kilenc városát egyesítené egyetlen hatalmas településben. A létrejövő óriásváros lakosságszáma meghaladná a 42 millió főt, területe pedig megközelítené a Dunántúl méretét – de legalábbis Svájccal vetekedne.
Meglepő eredményekkel járt a Brookings Institute, amely a világ legdinamikusabban fejlődő városait kereste a lakosok foglalkoztatottsági és jövedelem-növekedési adatai alapján. Az amerikai kutatóintézet szerint ezek a városok lehetnek a válságból való kilábalás éllovasai. A listába főleg kínai, indiai, délkelet-ázsiai és dél-amerikai települések kerültek be; a top 30-ben nincs európai város (mármint Isztambulon kívül).
Nemrég bejelentették, hogy Terence Riley lesz a vezető kurátora 4. Shenzhen & Hongkong Építészeti és Urbanisztikai Biennálénak. Riley amellett, hogy alapító tagja a K/R Építészeti Stúdiónak, több neves múzeum (a New York-i Museum of Modern Art, Miami Art Museum vagy a madridi Reina Sofia Museum of Art) átépítésénél, illetve bővítésénél is vezető szerepet játszott.
Néhány nappal ezelőtt bombaként robbant a kínai központi devizahivatal vezetőjének bejelentése, amely szerint az ázsiai ország megelőzte Japánt, és immár a világ második legnagyobb gazdasága. Tény, hogy Kínát kevéssé viselte meg a globális ingatlanválság, és egyre inkább beigazolni látszik azokat a jóslatokat, hogy az Amerikának jutó 20. század után a következő, a 21. Kínáé lesz. Igaz, egyre többen tartanak egy, az állami kézben levő gazdaságot megrengető újabb ingatlanpiaci válságtól is. Cikkünkben néhány jellegzetes jelenséget gyűjtöttünk össze ahhoz a folyamathoz kapcsolódóan, ahogyan Mao Ce-tung elnyomásban élő, szegény Kínája a világ meghatározó gazdasági központjává vált.
Pagodák helyett felhőkarcolók
A jó termésért szóló imák csarnoka a Mennyei béke templomában, 15. század, Peking. Kép: wikipédia
A kínai építészet több ezer éves tradíciói egészen a 20. század elejéig meghatározóak voltak nemcsak a mai Kína, de Korea, Vietnam, Japán és Tajvan területén is. Ez a helyi anyagok és hagyományos építési eljárások használata mellett olyan általános jegyekkel teszi könnyen felismerhetővé az épületeket, mint a tengelyes szimmetria, a belső udvaros felépítés, az egyes helyiségek funkcióját leképező, hierarchikus beosztás, vagy a vertikális tömegképzés (természetesen a vallási célú épületek, elsősorban a pagodák kivételével). A második világháborút követően azonban az erőltetett urbanizáció számos hagyományos épület bontásával járt: a maximum három szintet lehetővé tevő, hagyományos metódusokat kiszorították az Európából és Amerikából átvett építési eljárások. A tradicionális kézműves munka, az asztalosság és a kőművesség ma már csak az eldugott vidékeken, a falvakban jellemző.
Két, egyenként 120 négyzetméteres szörnylábnyom a kínai Shenzhen városának legújabb játszótere. A különleges installációt Kína legismertebb építészirodája, a Marilyn Monroe-ra emlékeztető felhőkarcolóról elhíresült MAD tervezte egy urbanisztikai-építészeti biennáléra, és a fényképek tanúságai szerint a gyerekek nagyon élvezik.
A gyorsan fejlődő kínai megapoliszban, Shenzhenben nyert el egy meghatározó feladatot a holland BIG. A sikert sikerre halmozó építésziroda ezúttal a felhőkarcolók hagyományos képét javítja fel némi, nagyobb energiatakarékosságot lehetővé tevő rafinériával. Erre már csak azért is szükség van, mert az épület a Shenzhen Energy Company regionális székháza lesz.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vendégprofesszora, Steven Holl nyerte a kínai Shenzhen új üzleti központjának tervpályázatát. Az amerikai sztárépítész a négy felhőkarcolóból álló komplexum beépítési tervét dolgozza ki, míg az egyes tornyokat ugyancsak világhírű műhelyek, a Morphosis, a Coop Himmelb(l)au, Hans Hollein, az MVRDV és az FCJZ Atelier jegyzik.
A második után pár nappal immmár a harmadik kínai projektjét mutatja be a bécsi Coop Himmelb(l)au. Wolf D. Prix világhódító műhelye egy négy felhőkarcolóból álló komplexum egyik 200 méter magas tornyáért felel majd a Hongkong melletti Shenzhen városában.
The jury for the “Shenzhen 4 Tower in 1” Competition chaired by Mr. Arata Isozaki, selected COOP HIMMELB(L)AU’s design for Tower C, the new “Headquarter of China Insurance Group” as winning scheme. Other participants include Morphosis, Steven Holl Architects, Hans Hollein, MVRDV and FCJZ Atelier.
