A maga 320 méterével Nyugat-Európa legmagasabb vegyes funkciójú toronyháza lehet a párizsi Hermitage Plaza – a Foster + Partners tervezte épület zöld utat kapott az építési hatóságoktól. A csavart ikertornyok a város üzleti negyedébe visznek új életet, egy kávézókkal és éttermekkel szegélyezett sétány szomszédságába.
Ha valahogyan, akkor általában épületek és építészek kerülnek bíróság elé – Párizsban legutóbb Frank Gehry és a Louis Vuitton számára tervezett múzeuma került ilyen helyzetbe. Most viszont a szakma visszacsaphat: Renzo Piano tervezi majd a francia főváros új bírósági épületét.
A párizsi Diadalívtől csupán néhány lépés távolságra, az avenue Friedland-en épült fel a Manuelle Gautrand Architecture stúdió által tervezett Origami-ház, amely a páratlan luxuskörnyékhez illően különleges és egyedi homlokzattal hívja fel magára a figyelmet: a hajtogatott üvegfelület két rétege között egy speciális márványmintájú fóliát helyeztek el, amely így napvédő szűrőként segít az épület klimatizálásában, ugyanakkor kívülről és - a hatalmas ablakoknak köszönhetően - belülről is szép látványt nyújt.
Idén szeptemberben nyit a Louvre legújabb bővítése, amely egyben a világhírű múzeum legújabb, 2003-ban alapított részlege, az Iszlám Gyűjtemény otthona lesz. A 18 ezer darabos kollekció, amely a 7. századtól a 19. századig mutatja be az iszlám művészet történetét, a Visconti-udvarban, egy Rudy Ricciotti és Mario Bellini tervezte lenge lepel alatt kap helyet.
A francia főváros egyik barátságos hangulatú külvárosában, Antonyban épült fel a francia Djuric Tardio építészcsoport legújabb fenntartató épülete. Az egész családi ház fából épült, teteje nem is igazi tető, hanem inkább tetőterasz növényekkel bőven beőve, belső terei pedig a csúsztatható falaknak köszönhetően könnyen variálhatóak.
Az ENSZ-székházból koppintott férfivécé, a szingapúri korzó egyszobás luxusszállója, fával és papírral berendezett borszaküzletek és egy szürke filcbe bugyolált irodabelső: az idei nyertesek a világ talán legnagyobb belsőépítészeti megmérettetésén, a kétévente rendezett The Great Indoor Awards-on. A zsűri szerint, válság ide vagy oda, a belsőépítészek még mindig sokat tanulhatnak a művészektől, és egy jól kivitelezett erős ötlet továbbra is viszi a pálmát.
A hatodik évében, azaz a harmadik alkalomnál járó The Great Indoor Awards ezúttal 37 országból 260 projektet fogadott négy kategóriában. A szervezők idén ismét központi témát is meghatároztak, igaz, a zsűri tagjainak nem írtak elő ilyen kritériumot. Az „In Between”, azaz „Közben” mottó a gazdasági válságra utalva az ideiglenes vagy épp újrahasznosított tereket emelte a fókuszba, és bizony jócskán akadtak is tanulságos projektek, amelyek csaknem elfelejtett tereknek, épületeknek próbáltak új jelentést adni. A párizsi Hermès Rive Gauche üzletét például egy kiszolgált uszodában alakították ki, de történelmi épületbe, a japán hadsereg egykori főhadiszállásába költözött a shanghai South Bund Hotel is a vadonatúj felhőkarcolóktól hemzsegő városban; a belső tereket ráadásul úgy alakították ki, hogy megtartották a vakolatot vesztett, rozsdafoltos betonfalakat.
Pavel Sidorenko, észt designer órái kettős funkciót látnak el: aprólékos kidolgozásukkal egyrészt felidézik kedvenc városainkat, másrészt anyagukkal azokat a régi szép időket, amikor még mp3 lejátszók helyett bakelit lemezekről hallgattuk a zenét.
A világhírű francia építész, Jean Nouvel tervei szerint újul meg az egykor a Renault autógyáraként használt párizsi Seguin-sziget. A tervet egy éve mi is bemutattuk, és mostanra el is készült az első szakasz, egy étterem, Les Grand Tables de l’île néven. A két fiatal francia építész, François Wunschel és Pierre Schneider által alapított 1024 architecture munkáját ideiglenesnek szánták, ennek ellenére világszínvonalú.
Miközben a londoni fiatalok az elmúlt hetekben leginkább molotov-koktélokkal illusztrálták a helyi problémákkal kapcsolatos véleményüket, a francia fővárosban jóval békésebb megoldást választottak az állásfoglalásra: Paule Kingleur gerillakertész csapatának nem tetszett a párizsi utcákon sorakozó parkolást megakadályozó oszlopok szigorú egyhangúsága, ezért növénytartóvá alakították őket.
A Szajna partján álló párizsi Arab Intézet előtt landolt világkörüli útja után áprilisban Zaha Hadid iráni származású brit sztárépítész hófehér ufója, a Mobile Art pavilon. A különleges építmény megtervezésére 2007-ben kérte fel Hadidot a Chanel francia divatcég, azóta pedig az utazó múzeumban Hong Kongban, Tokióban és New Yorkban rendeztek képzőművészeti kiállításokat.
A végleges helyére érkezett pavilon Párizsban a Zaha Hadid Architects saját kiállításával debütált, így az építésznő legfrissebb alkotásait bemutató maketteket, filmeket és grafikákat az általa tervezett különleges térben láthatják az érdeklődők, még október végéig.
