Egyre kevésbé hallják a Parlamentben az építészeti szervezetek szavát. Néhány nappal ezelőtt jelent meg a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vezetői által szignált állásfoglalás, amely alapján a szakma szinte semmivel sem ért egyet a kormánynak a Puskás Ferenc Stadionnal kapcsolatos terveiből – és nem értik azt sem, hogy őket miért nem vonták be a projekt előkészítésébe. Az elmúlt hónapokban szinte csak arról érkezett hír, hogyan kerülik meg az állami beruházásoknál a közbeszerzésekkel és a tervpályázatokkal kapcsolatos szokásokat és elvárásokat. A Puskás Ferenc Stadion ügye valóban szakítópróbának ígérkezik, miután a Budapesti Építész Kamara korábban felszólította tagjait: pályázat nélkül semmiféle munkában ne vegyenek részt a stadionnál.
A Népstadion makettje egy felvonuláson a Hősök terénél, az ötvenes évek elején. Fotó: Fortepan
Egy új, Kárpát-medencei jelentőségű központi sportaréna létrehozása a főváros és a kormány első számú építészeti célkitűzései között szerepel. Tavaly erre még az egykori Népstadion teljes bontásával láttak csupán lehetőséget, tekintet nélkül az épület műemléki védettségére. Február elején aztán nyilvánosságra került: a Magyar Labdarúgó Szövetség kezdeményezésére, negyvenezresre redukált befogadóképességgel mégis megmaradna az épület, legalábbis a következő néhány évben, és 2015-re mellé kerülne egy új, 45 ezer fős, de alkalmanként hatvanezresre bővíthető új stadion. A többmilliárdos beruházás ezen részleteiről a közvélemény az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának elnöke, Bánki Erik egy televíziós nyilatkozatából értesülhetett, de nem járt sokkal jobban a hazai építészszakma sem: Vígh László kormánybiztos január 30-án és február 7-én már a kész koncepciót tárta a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara részvételével rendezett szakmai fórum elé. A két szervezet február 13-án adott ki közös szakmai véleményt a látottakkal kapcsolatban, amiből az derül ki: szinte semmivel sem értenek egyet.
