múzeum

A varsói gettólázadás 70. évfordulójához időzítve, április 19-én nyitották meg ünnepélyesen Varsóban a Lengyel Zsidóság Történetének Múzeumát. 1943-ban ezen a napon hatoltak be a rendőrség és az SS erői a német uralom alatt álló város gettójába, hogy elfojtsák a náciellenes lázadást. A legyengült, rosszul felfegyverzett ellenállók és a gettóba szorított polgárok körül 13 ezren vesztek oda a harcokban; a még életben maradt ötvenezer embert haláltáborokra hurcolták.

A varsói gettó, egykor a város élő, kávézókkal, mozikkal, üzletekkel zsúfolt szíve, módszeres rombolás áldozatává lett, amelynek utolsó pontjaként május 16-án felrobbantották a nagyzsinagógát. A háború előtt 3,3 milliós lengyel zsidóság kilenctizede odaveszett a haláltáborokban. Mégis – vagy tán épp ezért, a hajdani gettó helyén, a lázadás emlékművével szemben felépült múzeum nem a halált, hanem az életet helyezi középpontjába. Nem véletlenül övezte közfigyelem az építkezést Varsóban – és nem véletlenül soroltuk mi sem tavaly év végén 2013 legjobban várt házai közé.

A hétvégi Föld Napjához kapcsolódva április 19-én ünnepélyesen átadták a Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont épületét Celldömölkön, az ötmillió évvel ezelőtt aktívan pöfögő Ság hegy oldalában. A toronyszerű, a környék ipari építészetét megidéző interaktív múzeum a Földes és Társai Építésziroda tervei alapján épült, és ezer négyzetméteren több attrakcióval várja a látogatókat.

Április 13-án Beatrix királynő átvágta az amszterdami Rijksmuseum ajtajának narancsszín szalagját. Ez volt utolsó hivatali ceremóniáinak egyike, hiszen a hónap végén átadja a trónt fiának, Vilmos Sándornak. A hollandok számára a Rijksmuseum, az ország nemzeti múzeuma legalább olyan fontos jelkép, mint az uralkodó személye – így érthető módon sokakat frusztrált, hogy az elhúzódó rekonstrukció miatt tíz esztendeig zárva tartott. A mostani ceremónia 375 millió eurós rekonstrukció végére tett pontot; a holland nép büszkesége végre visszakerülhet a világ múzeumi toplistájának élére, ahova mindig is tartozott.

A Rijksmuseum új bejárati csarnoka, az Atrium. Fotó: Pedro Pegenaute, a Rijksmuseum engedélyével

A Rijksmuseum nyolcvan újranyitott kiállítóterme a holland történelem 800 évét mutatja be, az egymilliós gyűjteményből azonban mindössze nyolcezret téve a tárlókba. Ez épp annyi, mint amennyit a rekonstrukció előtt kiállítottak – a tárgyak maguk azonban mások, 10%-kal megnőtt a kiállítási alapterület, és mindössze egyetlen objektum kerül vissza az eredeti helyére: Rembrandt 1642-es képe, az Éjjeli őrjárat.

Parázs és személyeskedésektől sem mentes szócsatába torkollt a tervezett budapesti múzeumi negyed szakmai prezentációja április 9-én a Magyar Urbanisztikai Társaságban. Nehéz eldönteni, kinek a viselkedése volt meglepőbb: a Múzeumliget projektirodát vezető Rostás Zoltán építészé, aki lenéző megjegyzésekkel és mellébeszéléssel igyekezett leplezni készületlenségét, vagy a közönség soraiban ülő Ráday Mihályé, aki folyamatos mozgolódással, morgással és közbeszólásokkal adott hangot egyet nem értésének. Egyik sem tett jót a szakmai párbeszédnek, amelyet végül a BKK képviselője mentett meg; az mindenesetre nem jó ómen, hogy még ő is más helyszínt javasolna a Városliget helyett.

Rostás Zoltán, az Új Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes Projektiroda vezetője a Magyar Urbanisztikai Társaság előtt tart előadást. Fotó: hg.hu

Az előadás legmeglepőbb fordulata ugyanis az volt, amikor Rostás Zoltán bejelentette: Baán László azzal engedte el a prezentációra, hogy ha az urbanisták jobb és megalapozottabb javaslattal állnak elő a tervezett múzeumi negyed helyszínére, mint a jelenlegi, akkor a projekt vezetősége hajlandó megfontolni a változtatást. Figyelembe véve, hogy a Múzeumliget előkészítése vagy két éve tart, de ez az első alkalom, hogy a Magyar Urbanisztikai Társaságot is megkérdezik, ez az ajánlat finoman szólva sem elegáns. Meg is lepte a közönséget. Schneller István, a moderátor csak arra figyelmeztette az előadót: érdemes lenne rögzíteni a már eldőlt kérdéseket, mások viszont felbátorodva kezdték bírálni a helyszínválasztást.

A siketek és nagyothallók akadálymentesítését szolgáló, ingyenes okostelefonos alkalmazást mutatott be a Szépművészeti Múzeum, amely infokommunikációs szempontból is akadálymentessé teszi az állandó kiállítás jelentős részét. A 90 decibel Project és az MSL Accessibility jóvoltából létrehozott, Európában is egyedülálló alkalmazás segítségével 150 műtárgyról kaphatnak jelnyelvi információkat a fogyatékkal élők.

Tagadhatatlan tény, hogy a magyar közintézmények többsége sajnos a mai napig nem ismerte fel az egységes grafikai megjelenés, a minőségi és időtálló arculat fontosságát. A sorból 2012 nagy sikere, a Red Dot-díjas Kassák Múzeum vagy az egyre színvonalasabb anyagokat prezentáló Design Terminál mellett felfelé lóg ki a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) is. A HIM tavaly nyáron addigi működésének és kommunikációjának alapvető átgondolását követően bevezette a hazai múzeumi körök talán legszebb honlapját, és a legátgondoltabb webes grafikai arculatok egyikét.

A HIM új logójának verziói

A múzeum vezetése nem csupán webes jelenlétét akarta felfrissíteni az addig egy belsős munkatárs által gondozott hivatalos honlap, a militaria.hu redesignjával. Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HIM parancsnoka, valamint Jakusch Gabriella osztályvezető a gyökeres változtatás szándékával hirdetett pályázatot, amelyet az eRise nyert meg. 

„Ha nem teremtünk központot ebből a városból, csináljunk hát tégelyt, melyben a múlt legjava lép reakcióba az új idők szellemével” – mondta Németh László Hódmezővásárhelyről. Az alföldi mezőváros minden tekintetben a legmagyarabb városok egyike, a gyorsan gyarapodó parasztpolgárok Budapesthez hasonló lendülettel húzták fel városuk új központját az előző századfordulón. Jó száz évvel később eljött az ideje a városközpont újragondolásának: többéves tervezés és építkezés után 2012 őszére elkészült Hódmezővásárhely új kulturális városnegyede.

Hódmezővásárhely megújult városközpontja a múzeum felújított és egy új szárnnyal kibővített épületével. Fotó: Villányi Csaba/Flaschback photo/MúzeumCafé

Soroljuk fel a komplex fejlesztéseket! A dr. Rapcsák Andrásról elnevezett új sétálóutca kialakítása utcabútorokkal és kortárs képzőművészeti alkotásokkal, valamint mindegyik, a sétálóutcára néző ház homlokzatának felújítása. Az utcában álló Tornyai János Múzeum teljes körű felújítása és korszerű, de a város szövetébe mégis illeszkedő újabb épületrészeinek átadása. A múzeummal szemben lévő, leromlott állapotú görögkeleti ortodox templom külső-belső felújítása és mellette a negyvenes évekbeli modernista művelődési ház felújítása, újabb épülettel való bővítése. A sétálóutca főtér felé eső végén az Alföldi Galéria részbeni felújítása; valamint a mellette álló református ótemplom restaurálása a régi berendezési tárgyak visszahelyezésével. A kulturális újjászületés, a város múltjával való szembenézés és a közösségi identitás újbóli megfogalmazásának igényével már évek óta működik a helyi zsidóságnak és elhurcolásának emléket állító holokauszt-emlék-kiállítás és a kommunizmus helyi történetét bemutató Emlékpont.

Új országos raktározási és restaurálási központ épül, valamint a Szépművészeti Múzeum Román csarnokának felújítását is beszorítják a budapesti Múzeumi Negyed 70 milliárdosra nőtt költségvetésébe – mondta el Balog Zoltán miniszter és Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója február 10-i sajtótájékoztatójukon. Az Ötvenhatosok terére szánt komplexumra még idén ötlet- és tervpályázatot írnak ki, az eredményt 2014 tavaszán, a választások előtt hozhatják nyilvánosságra. A Román csarnokot külön is megmutatták a sajtónak – cikkünk képei itt készültek.

Április 30-ig elkészül a Városliget hosszú távú fejlesztési koncepciója, megvalósítását pedig (a Múzeumi Negyed építkezéseivel párhuzamosan) 2017-2018-ig ütemezik. A vasárnapi sajtótájékoztatón ez volt a másik nagy bejelentés. A megújuló Városliget Baán László szerint a város fő turisztikai attrakciójává válhat, és akár évi 1,5 millió turistát hozhat Budapestnek. Az ebből adódó pluszköltségeket jelenleg 50 milliárd forintra becsülik, így a teljes beruházás végösszege elérheti a 120 milliárdot. Ennek tetemes részét továbbra is a 2014-ben kezdődő uniós költségvetési ciklus forrásaiból tervezi fedezni a kormány. Kérdésünkre Balog Zoltán azt válaszolta: a múlt heti brüsszeli döntések jó lehetőségekkel kecsegtetnek a forrásokat illetően, bár a részletkérdések még nem dőltek el.

Nemzeti múzeum létrehozását kezdeményezi az Egyesült Államok meleg, leszbikus, biszexuális és transzszexuális (MLBT) közössége számára egy alapítvány Washingtonban. Az elmúlt években megsokasodtak az Egyesült Államok fővárosában a kisebbségek számára létrehozott, hasonló intézmények; 2004-ben nyitott meg az Amerikai Indiánok Nemzeti Múzeuma, és jelenleg épül az Afro-amerikai Nemzeti Múzeum. Az új kezdeményezés nem csak a gondosan, de közérthetően tálalt koncepció miatt méltó figyelemre, de nekünk teljesen újszerű a honlapja is.

A „szovjet design” kifejezést hallva az amerikaiaknak a rettegett hidegháborús atomrakéták, nekünk viszont a hasonló hangerővel és élettartammal bíró rakétaporszívók juthatnak eszünkbe. Bár Alaszkából állítólag látszik az orosz föld, a valósághoz mi vagyunk közelebb – ezt mutatja a Moszkvai Design Múzeumnak a szovjet design 1950-1980 közötti történetét bemutató kiállítása is. Nem véletlen, hogy az egymást sokáig a távolból fenyegető két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, konkrétan Nyikita Hruscsov és Richard Nixon első személyes szóbeli összecsapása egy konyhában zajlott.

Junoszt 406 televízó. Fotó: Moszkvai Design Múzeum

Történt ugyanis, hogy 1959 júliusában Nixon alelnökként a Szovjetunióba látogatott, ahol Hruscsov első titkár társaságában megtekintette az amerikai kereskedelmi javak kiállítását, a megnyitás előtt álló nemzetközi vásáron. A látogatás azért is lehet meglepő, mert a magyar forradalom leverése és az első szputnyik 1957-es felbocsátása egyértelműen a hidegháborús helyzet súlyosbodását jelezték. A házigazda, Hruscsov nyeregben érezte magát: ironikusan kritizálta a felépített amerikai lakásbelső „luxusát”, de közben leszögezte, hogy az új szovjet lakásokban is megvan mindez. Az ellentmondásra felfigyelve ekkor Nixon a következő kérdést szegezte neki: „Nem volna jobb, ha a mosógépek teljesítményének fokozásában versenyeznénk, mint a rakéták erejének növelésében?”