Városfejlesztési szempontból a 30 legfontosabb fővárosi közteret gyűjtötte össze a Studio Metropolitana. A városfejlesztő műhely legfrissebb kutatása Budapest és agglomerációs térségének, azaz a Budapest Metropolisz Régiónak a tereit vizsgálta meg civilek és szakértők bevonásával. A Fővárosban a Vérmező és a hozzá szervesen kapcsolódó Moszkva tér, Budapest térségében pedig a maglódi főtér újragondolása indulhat el hamarosan.
A Studio Metropolitana és a GKI Gazdaságkutató Zrt. által szerdán ismertetett kutatás szerint Budapest kiemelkedően jó adottságokkal rendelkezik a kelet-közép-európai térségben ahhoz, hogy a 3,5 milliós budapesti várostérség mágnesként vonzza magához mind a hazai, mind a külföldi "agyakat".
A hg.hu és a Studio Metropolitana közös sorozata, a Budapest hosszú távú városfejlesztési stratégiájával foglalkozó Metropoly Fórum hivatalosan záró epizódjához ért – szakmai hozzászólásokat azonban továbbra is szívesen fogadunk a témában. Utolsó cikkünk szerzője Szabó Tünde, a Studio Metropolitana munkatársa, a Metropoly program vezetője, aki írásában öt valódi nagyváros receptúráját mutatja be.
A metropolizáció trendje a globalizálódó világ spontán folyamata, a világ minden nagyvárosát érinti valamilyen módon. A városok többsége elszenvedi az ezzel járó változást, mások tudatosan tervezett akciókkal, hálózatosan szervezett régiókkal, és a kormányzási struktúrák alkalmazkodóképességének erősítésével versenyelőnyt kovácsolnak helyzetükből. A következő összeállítás néhány globális város metropoliszstratégiáját tekinti át.
Varga-Ötvös Béla cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. Varga-Ötvös Béla közgazdász, a Falu-Város-Régió című település- és területfejlesztési folyóirat korábbi felelős szerkesztője, az ÉrtékTérkép Gazdasági Tervező és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásával, önkormányzati- és környezetgazdálkodással, urbanisztikai kutatással foglalkozik. A cikk első része november 18-án jelent meg, Albertfalva lehetséges fejlesztéseiről.
Metropoly Fórum: Varga-Ötvös Béla
Terület- és értékgazdálkodás a felszíni közlekedési forgalom megszüntetésére alapozva
Száz évvel ezelőtt a budapesti Belvárosnak az Astoriától az Erzsébet hídig, a híres Duna-korzóig terjedő területe Magyarország és Európa egyik legelegánsabb övezete volt. Ahogy az egy világváros történelmi központjának kellős közepéhez illik. Ma pedig? Kétszer három sávon tranzitforgalom araszol zajjal, porral, rossz levegővel. Nem lehet leállni, lekanyarodni. A helyzet akkor enyhül néhány másodpercre, ha az autók tilos jelzést kapnak.
Dr. Pallai Katalin cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. A szerző 1990 óta dolgozik önkormányzati szakértőként és trénerként; a közpolitikai és stratégiai folyamatok mellett konfliktuskezeléssel, valamint az önkormányzati döntéshozók és civil résztvevők képzésével és támogatásával is foglalkozik. Pallai Katalin a november 15-i Metropoly Fórum résztvevője.
Metropoly Fórum: Pallai Katalin
Tőle megszokottan érdekes gondolatokat fejtett ki Gauder Péter a cikksorozatot indító interjúban arról, hogy látja Budapest versenyhelyzetét és milyen szervezeti megoldást javasol e versenyhelyzet javítására. Bár máskor az ő is figyel a folyamatra, és nem csak a vágyakra, itt most nem maradt ideje a folyamatról is mondani valamit. Így, ami az interjúban szerepel az egy tipikus "tervezői megközelítés" alapján megfogalmazott elvárás. A tervező - szakértelme alapján megformált – véleménye: olyan intézményrendszer kellene a metropolis régiónak, amely a hálózati kormányzás logikája alapján intézményesítené az önkormányzatok és más szereplők együttműködését.
Horváth M. Tamás cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. A szerző jogász, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem tanára, tudományos kutató. Szakterületei a közszolgáltatások szervezése, a közpénzügyek, illetve az önkormányzati közigazgatás fejlesztése. Horváth M. Tamás a november 15-i Metropoly Fórum résztvevője.
Metropoly Fórum: Horváth M. Tamás
Hálózatos városfejlesztés: a kezdetek
Gauder Péter interjújában a hálózatos fejlődésű városrégiók nyugat-európai mintájáról beszél. Nagy-London adminisztratív régióját hozza föl példaként, egyben a nagyváros-igazgatás egyik modelljeként. A fölidézett tendencia összetettségét ezen a mintán keresztül valóban láthatjuk. A fejlődési folyamat ugyanis jellemzően ellentmondásos, inkább közvetett. A Nagy-Londoni Tanács (Greater London Council) a karizmatikus munkáspárti Ken Livingstone vezetése alatt (1981–86) érte el befolyása csúcsát. Ekkor azonban Margaret Thatcher kormánya megelégelte az intézmény és az ellenzéki vezető túlságosan nagy hatalmát, ezért megszüntették a Tanácsot.
Nem csupán Bécs, hanem hamarosan Belgrád is a magyar főváros igazi vetélytársa lehet, pedig Budapest - a környező térséggel összefogva, ötmilliós metropoliszként mint város-régió lehetne versenyképes az európai és a nemzetközi piacon: ez a sommája a Studio Metropolitana által készített stratégiai városfejlesztési tanulmánynak. Az egyelőre munkafázisban levő elképzelés szerint Budapest a tágabb városi térséggel összefogva válhatna meghatározó központtá Közép-Európában – szögezte le lapunknak a városfejlesztő intézet vezetője, Gauder Péter, akivel a miértek mellett a hogyanokról is beszélgettünk.
Az elmúlt húsz évben számtalan elképzelés csapott össze arról, miként is kellene Budapestnek megjelennie a nemzetközi gazdasági és kulturális színtéren. Egyet senki sem vitat: a kilencvenes évek elejének álmai, az euforikus célkitűzés a világváros építéséről és a közép-európai központi szerepről hamar szertefoszlottak. A kulturális célváros terén mára jócskán lehagyott minket az imázsát következetesen építő Prága és Bécs, a gazdasági vetélytársak közül pedig Varsó, Bukarest és Belgrád is mint a magyar főváros reális alternatívái a nemzetközi befektetők szemében.
