magyar építészet

Látszólag szimpla kockaház, mondjuk a hetvenes évekből. Fehérre vakolt, háromszintes, elhagyatott tömb, homlokzatáról pereg a vakolat. És valójában? Az első megvalósult modern középület Magyarországon, a kislakás-építés mérföldkőnek számító alkotása, Molnár Farkas és Fischer József, a nemzetközi stílus két úttörőjének közös munkája. 1936-ból... Az egykori pestújhelyi kórház személyzeti épülete évtizedek óta a pusztulás szélén áll, építészettörténeti jelentőségéhez egyre méltatlanabb állapotban.

Nehéz elhinni, hogy ez az épület...

...egykor így festett. (Forrás: Tér és Forma 1937/1, fotó: Máté Olga - Haar Ferenc) 

A két világháború közötti modern magyar építészettel a hatvanas évektől kezdett foglalkozni a hazai építészettörténet, elsősorban egy-két olyan úttörőnek köszönhetően, mint a szakdolgozatát 1961-ben ebből író, majd azt 1972-ben könyvben is megjelentető Gábor Eszter. Az interbellum haladó gondolkozású építészeinek, akik az 1929-ben alakult CIRPAC (Comité International pour la Réalisation des Problemes d'Architecture Contemporaine) csoport köré tömörültek, igen hányatott sors adatott. A CIRPAC három alapítója közül az 1934-ben Londonból hazaköltöző Breuer Marcell jelentkezését az Építészkamara nem fogadta el, így nem maradt más választása, mint az emigráció – soha nem épült fel háza Magyarországon. Molnár Farkast, aki Breuerhez hasonlóan szintén Bauhaus-diák volt, 1932-ben kizárták a kamarából, majd négy év múlva visszavették, hogy aztán ez 1938-ban megismétlődjék. A szocdem Fischer Józsefet pedig aktív politizálása miatt zargatták folyamatosan. Kettejüknek szinte csak magánberuházásokban jutott lehetőségük, hogy bizonyítsák progresszív elképzeléseik életrevalóságát. Fontos, szinte egyedülálló kivétel a pestújhelyi kórház személyzeti épülete.

Május 7-i közgyűlésén a Magyar Építőművészek Szövetsége új elnököt választott az Ybl-díjas Sáros László DLA személyében. Kálmán Ernő utóda, akárcsak az egy éve kinevezett országos főépítész, Makovecz Imre tanítványa. Madocsa, Vecsés, Jászberény és Vác főépítészeként is dolgozott, 1993 óta pedig a Kós Károly Alapítvány kuratóriumának vezetője.

Sáros László: Városi könyvtár, Jászberény

Május 3-án Kecskeméten a Four Points by Sheraton Hotel és Konferenciaközpont alapköveinek letételével hivatalosan is elkezdődött Magyarország egyik legmodernebb business hotelének és konferenciaközpontjának megvalósítása. Az épületkomplexumot várhatóan 2013-ban adják át, amellyel 43 új munkahely jön létre. A tervezők Kelemen Csaba és Porcsalmy Zoltán, a KÉSZ Építő Zrt. Építész Tervező Irodájának tagjai.

Legszebb munkáját a Margit-sziget szinte minden látogatója megcsodálja. Padányi Gulyás Jenő tervei szerint épült az újlipótvárosi református templom, de az 1900-ban született építész tervezett szobrot, sőt, plakátot is 1937-ban, Karinthy Frigyes híres szlogenjének felhasználásával. A harmincas évektől azonban a szélsőjobboldal hívévé vált, majd 1945-ben elhagyta Magyarországot, így a sokoldalú Padányi Gulyás Jenő művészetével (két főművét leszámítva) nem foglalkoztak a hazai építészettörténészek.

Halreklám plakátja, Padányi Gulyás Jenő terve 1937-ből (a képet köszönjük Bakos Katalinnak)

Az 1920 körüli esztendők olyan korszakhatárt jelölnek a magyar társadalom történetében, amely az építészek gondolkodásában és tervezőmunkájában is mély nyomot hagyott. A Monarchia világot járt építészei pillanatok alatt munkanélkülivé váltak, a feladatok jellege és minősége is gyökeresen megváltozott. Az összezsugorított országban a tervezői feladatok drámai csökkenésével párhuzamosan az építészettel szembeni elvárások is szükségszerűen át értelmeződtek. A tovatűnt bő öt évtized, a stíluspluralizmussal jellemezhető fénykor eredményei (mint ahogyan a korai modernizmus tanulságai is) csak lassan, az ízlésbeli konzervatizmus által megbéklyózva befolyásolhatták az új kihívásokhoz igazodni kívánó építészek munkáját. Ebből a nézőpontból kétségtelenül szerencsés volt Padányi Gulyás Jenő pályakezdése, amennyiben tudatosan a modernizmus akkor még kevésbé szalonképes építészeti világához igazodott.

Békés megye mélyén, egy Tarhos nevű településen áll egy hatalmas, elhagyatott épület. Megtévesztően emlékeztet egy nemesi kastélyra, pedig alig hatvan esztendős: a Rákosi-korszak szocialista realista építészetének reprezentatív darabja, és megrendelője nem egy ősi család, hanem az ország első, Kodály Zoltán elméletét követő zeneiskolája volt. A Viharsarok parasztgyerekei számára létrehozott békés-tarhosi zeneiskola padjait azonban hiába koptatta Csukás István költő és Szokolay Sándor zeneszerző: mára mind az iskolát, mind az épületeket a feledés homálya borítja.

Az 1953-ban átadott tarhosi Zenepavilon ma. Fotó: hg.hu

Tarhos 1775-ben került a Wenckheim-család tulajdonába. A birtok központjában felépített kastély körül lassan elkezdett újratelepülni a török uralom alatt elnéptelenedett település. Akárcsak a környék több falva, egészen 1945-ig Tarhos is az osztrák polgári származású Wenckheimek birtokában volt. Ebben az évben a családfő, Wenckheim László a politikai változásoktól tartva, hozzátartozóival együtt elhagyta az országot. A tarhosi tanyaközpont nagy változások elé nézett.

Szabadkéményből szivarszoba, cselédépületből autómúzeum: nem mondhatni, hogy a medinai Apponyi-kastély, a Sió-Sárvíz völgyének egyik elfeledett klasszicista gyöngyszeme felújítása után nem alkalmazkodott korunk megváltozott elvárásaihoz. A kastély nem tartozik közismert műemlékeink közé. A 20. század második felében iskolaként használták, és ennek megfelelően át is alakították, az épület a folyamatos használat ellenére mégis erősen lepusztult, és angolparkja is megsemmisült. 2007-ben ebben az állapotban került magántulajdonba és kezdődött el először feltárása és kutatása, majd felújítása, amelynek terveit a VLM Építésziroda jegyzi. Tavaly befejeződtek a munkálatok, és azóta Apponyi Kiskastély néven kastélyszállóként működik a megújult műemlék.

Medina község Szekszárdtól 20 km-re északra, a Sió és a Sárvíz széles – a szabályozás előtt mocsár borította – völgyének nyugati szélét alkotó löszháton települt. Belterületének déli részébe beolvadt a nevét az 1760 táján épült barokk kápolnáról kapó egykori Pusztakápolna településrész is, ahol az 1840 körül épült Apponyi-kúria áll.

Az, hogy az építészek számára alig akad ma munka Magyarországon, senkinek sem újdonság. Finanszírozás hiányában már megkezdett beruházások is leálltak, új szerződéseket pedig egyre ritkábban kötnek. Megrendelő és beruházó nélkül pedig nem csak az építőipar kivitelezési ágazata került nagy bajba, hanem a tervezők is. Sok építésziroda ezért pályázatok elkészítésére rendezkedett be, máshol komoly leépítések voltak. Mit tehet egy pályakezdő építész ilyen helyzetben? A külföldi munkavállalás az egyik kiút, többek közt a Leonardo-ösztöndíj segítségével.

látványterv: Maza Orsolya - építészet: Arkt Építész Stúdió

Az ország összesen hét építészkarán évente legalább 500 építészmérnök és építész tervezőművész szerez diplomát. Ilyen mennyiségű munkaerő felvételére a magyar építőipar egészséges állapotában is aligha képes, az aktuális helyzetről nem is beszélve. Természetesen mindenkinél felmerülhet a tovább- vagy átképzés lehetősége, ami amellett, hogy még pár évig biztosítja a megnyugtató intézményi hátteret, rengeteg pályaelhagyó építészt termel. De mit tegyen a fiatal, pályakezdő építész, aki Magyarország egyik neves egyetemén eltöltött sok év kemény munka után, frissen megszerzett diplomájával a zsebében a cseppet sem kecsegtető építőipari munkaerőpiacon találja magát?

A Renova cégcsoport meghívásos pályázatot hirdetett új központi épületük létesítésére a Moszkva mellett épülő Skolkovo Innovációs Központ területén. A pályázat első fordulójában a BORD Stúdió tervét választották ki, ezért az iroda megbízást kapott a második fordulóra is. A megbízás eredményét a napokban mutatta be az építésziroda.

Miért kellene egy templomnak feltétlenül kőből, fából vagy téglából lennie? Az 1950-ben alapított Külső-Kelenföldi Református Egyházközség temploma például nagyobbrészt fémből épült, és első blikkre inkább emlékeztet egy csillagvizsgálóra. A dolog korántsem véletlen, de legalább annyira felelős érte a szükség, mint a tervezői lelemény. A panelházak mögött rejtőző Ildikó téri református templom amolyan „muszáj hi-tech”, a kádári Magyarország sajátos emléke.

Az Ildikó téri templom szerkezete építés közben. A környékbeliek rakétakilövőnek vélték

Az utcaszintről a növények miatt ma már alig kivehető jellegzetes formája, műholdképen azonban tisztán kivehető: méretes, döntött fémhasáb ékelődik a kelenföldi házak gyűrűjébe. A rendhagyó forma az építés idején volt igazán látványos: az alumínium burkolat nélküli térrácsszerkezet óriási molekulamodellnek tűnhetett. Az acélcsövekkel összekapcsolt csuklópontokon alapuló speciális építéstechnológiát a második világháború után dolgozták ki az Egyesült Államokban, úttörői többek között a geodézikus kupoláiról ismert Buckminster Fuller és a német származású Konrad Wachsmann. Előnye elsősorban abban rejlett, hogy előregyárthatóságának köszönhetően nagyméretű terek rendkívül gyors, tartós és olcsó lefedését tette lehetővé. A hatvanas évektől megjelent a magyar építészetben is, elsősorban kiállítási pavilonoknál – ilyen szerkezettel fedték az 1970-es évek elején épített kőbányai vásárváros csarnokait is, Szabó István építész közreműködésével.

Szombaton, március 24-én nagyszabású ünnepség keretében nyitották meg újra a szentendrei MűvészetMalmot, amelynek nemcsak épülete, de vezetése is megújult, miután mostantól a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának (PMMI) kezelésében működik. A változás még elég friss, de a város ambíciói méretesek: a MűvészetMalmot a debreceni MODEM mellett a második legnagyobb kortárs vidéki kiállítóhellyé kívánják tenni. Kérdés, mit szól ehhez például a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A háttér mindenesetre mostantól adott Szentendrén.

Az épületet és a nyitókiállítást, amely Szentendrét mint festészeti témát mutatja be, a hivatalos megnyitó előtt egy órával, sajtótájékoztatón mutatták be az újságíróknak. Dr. Dietz Ferenc, a város polgármestere a közelmúltban lezajlott fejlesztések eredményéről és a belváros átépítéséről is megemlékezett néhány mondatban – a MűvészetMalom rekonstrukciója az utóbbi, uniós támogatású projektnek a része volt. Dr. Kálnoky-Gyöngyössy Márton a PMMI terveiről beszélt: a Ferenczy Múzeum új otthonával, a Fő tér környékén álló múzeumokkal, a most felújított MűvészetMalommal és a Régi Művésztelep nemrég létrehozott galériájával új múzeumi tengelyt hoznának létre Szentendrén, közép-európai léptékben is meghatározó kulturális negyedet alkotva.