Azt hinnénk, ennyire abszurd dolgok már nem történnek: a város jóváhagyásával tulajdonosa egyetlen nap alatt elbontotta azt az 1959-ben épült lakóházat, amelyet a világhírű építész fia, a saját munkássága révén is neves ifjabb Loyd Wright (1890-1978) tervezett. A rendkívül látványos, modern épület helyére tulajdonosa mediterrán stílusú házat húznak fel.
A Lloyd Wright tervezte Moore-ház kívülről
Elbontatná London Hampstead városrészében álló házát Thierry Henry, ám ezzel komoly ellenkezést váltott ki brit építészkörökben. A francia származású labdarúgó, egykor az Arsenal, jelenleg a New York Red Bulls csapatának tagja, új, nagyobb épületet tervez a jelenlegi helyére, ami ellen többek között a Twentieth Century Society is tiltakozott – ami azért meglepő, mert a régi ház mindössze 13 éve épült.
Bár az eredeti koncepció alapján egy jóval bonyolultabb tömegű villa épült volna meg - ami kétségkívül nem tűnt volna ennyire formabontónak a mediterrán stílusú szomszédságban -, a puritánnak tervezett enteriőr a külső megformálásra is hatott. A végeredményt, a Bauer Polla és Onodi András tervezte család házat így letisztult formavilág és anyaghasználat, monokróm színek, a részletekig tudatosan végigvitt koncepció jellemzi. Az épületről Andrással, a ZOA Építésziroda tagjával beszélgettünk.
A történet azzal kezdődött - mondta el András -, hogy a Geppetto Belsőépítész irodát egy korábbi megrendelőjük felkérte az új villája belsőépítészetének megtervezésére. Polla, aki különösen fontosnak tartja a design és az építészet szerves egységét, meggyőzte a tulajdonost, hogy az enteriőrök kialakításán túl módosítsanak az építészeti terveken is. A ZOA Építész irodát a Geppetto javaslatára vonták be a tervezésbe.
Kétségtelen, hogy az óceánparti környezet és a látványos panoráma is sokat hozzátesz a hatáshoz, de Mario Martins portugál építész Lagos városában álló minimalista háza önmagában is érdekes: az épület hófehér, lapos tömege olyan, mintha a meredek sziklaszirten egyensúlyozna.
Eredetileg egy mediterrán stílusú házat terveztek a Duna-parti telekre, több mint éles váltásként azonban végül a modern és avantgárd szellemiségét idéző, szigorúan geometrikus formák valósultak meg. Egy maximalista megrendelő és az alkotók ideális összhangja kellett hozzá, hogy megszülessen az épület – amely tulajdonképpen nyaraló. Kis mérete - bruttó földszinti alapterülete mindössze 70 négyzetméter – ellenére számos különleges részletmegoldást felvonultat, a helyszínen öntött beton kertibútortól a mozaikburkolatos konyháig.
„Szép legyen vagy inkább praktikus? Amikor ezt a kérdést tettük fel a megrendelőnek, mindig az első mellett döntött; nagyon inspiratív volt az együttműködés.”– meséli Fülöp Gyula építész, a Narthex Stúdió tervezője. „Mivel nem akar itt lakni az öttagú család, kicsit lazábban lehetett komponálni, nem kellett azzal az eléggé elterjedt mentalitással szembesülni, amelyet leginkább úgy jellemezhetünk: préseljünk bele legalább 2 liter vizet egy egyliteres üvegbe.”
“Shiroi Yama no You no Ie”, azaz “A ház, amely egy fehér hegyre hasonlít” - a japán Studio Velocity legújabb épülete Okazaki egy csendes, de zsúfolt lakóövezetében áll. A három irányból szomszédos épületekkel határolt ház egy négy fős családnak ad otthont; a földszinten elhelyezkedő szépségszalont is vezető fiatal házaspárnak és két gyermekének.
Daniel Libeskind épületeit nem nehéz messziről felismerni: amellett, hogy általában óriásiak, az amerikai sztárépítész feltűnően vonzódik a fémes, csillogó, tükröződő felületekhez. Stúdiójának legújabb projektje, a Keppel Bay luxus-lakókomplexum is a tőle megszokott, látványos stílusban épült fel a világ egyik leggazdagabb államában, Szingapúrban - a gigaberuházás láttán hirtelen hajlamosak lehetünk elfelejteni a gazdasági világválság szókapcsolat értelmét.
Bár Libeskind művének esztétikájáról ezúttal is végeláthatatlan vitákat lehetne indítani, de az még valószínűbb, hogy a legszigorúbb építészetkritikusok is félretennék a fenntartásaikat, ha akár csak néhány napra cserélhetnének a csillogó, tetőkertekkel, medencékkel, golfpályákkal felszerelt épületegyüttes 1129 lakásának egyik leendő tulajdonosával.
2,5 millió dollárért újra a piacon Frank Lloyd Wright egyik legismertebb családi háza, a 16 szobás Heller-ház. Az 1896-97-ben emelt ház a világhírű építész korszakváltó munkája, mint ilyet, annak idején komoly felháborodással fogadták a környék lakói.
A balkáni országok építészetéről jobb esetben is a különösebb rendszer nélkül egymás hegyére-hátára épített, festői képet adó, de igencsak omladozó állapotú városnegyedek juthatnak eszünkbe. Városreceptek a Balkánon sorozatunkkal igyekszünk ez ellen tenni valamit, de ettől függetlenül nyilvánvaló: az elmúlt két évtizedben a horvát és a szlovén kortárs építészet igencsak feltört, és Nyugat-Európa szerte számon tartott épületeket produkált. Lassan a regionális piac is átformálódik: erre mutat példát az a Bosznia-Hercegovinában felépült vidéki majorság, amelyet egy zágbári építésziroda tervezett.
A Hercegovina nyugati részén, közvetlenül a horvát határ mellett fekvő Bijaca csak első pillantásra eldugott hely. Nincs messze a tengerpart (beleértve a bosnyák fennhatóság alatt álló, rövidke szakaszt is), a legközelebbi nagyváros pedig a háborús sérüléseiből lassan magához térő Mostar, amelyhez épp a neves katolikus zarándokhelyen, Medzsugorjén keresztül vezet az út. A főváros, Szarajevó autóval így is több óra, igaz, az út lenyűgöző, szilás tájakon kanyarog. Aki egyszer megteszi ezt a távolságot, azonnal megérti, miért vásárol valaki Bijaca elhagyatott környékén birtokot magának.
A portugál Mima Architects stúdió modulokból álló házának két meggyőző erénye van: szép, és olcsó. A szépség persze ízlés kérdése, az azonban vitathatatlan, hogy ritkán kerül egy komplett családi ház annyiba, mint egy átlagos autó. A portugáliai Viana do Castelo-ban felépített Mima House pedig pontosan ezért különleges: könnyű, környezetbarát, rugalmasan kombinálható, nagyon olcsó elemekből készült, így minden szempontból megfelel a modern életmód elvárásainak.
