"Does the world need another chair?" Tényleg kell nekünk még egy szék? - tette fel a kérdést a világ legnagyobb bútorvásáráról, a milánói design hétről szóló cikkének legelején a New York Times kritikusa két éve, valószínűleg jogosan: az éppen holnap kezdődő Salone del Milano-n tényleg gyorsan széktúladagolást kaphat a nézelődő, és arra a következtetésre juthat, hogy a nemzetközi designszakma elitje komolyabb problémákkal is foglalkozhatna már egy újabb szép szék kitalálásánál. Itthon azonban a hazai bútortervezők rövid listáját végiggondolva könnyen rávághatjuk a választ a fenti kérdésre: igen, kérünk szépen még néhány széket!

Évente csupán néhány bútortervező végez a hazai egyetemeken, de a háttéripar hiánya és a kicsi piac miatt még nekik sem egyszerű vállalkozást indítaniuk, így kevés termék jut el a koncepció fázisától a gyártásig. Szerencsére azonban vannak olyan fiatal tervezők, akik a nehézségek ellenére tudnak előállni innovatív, az utolsó részletig végiggondolt ötletekkel, amelyeket végül megvalósíthatnak és a nemzetközi piacon is sikerre számíthatnak.
Cikkünkben most négy ilyen fiatal magyar designert és székeiket mutatjuk be: Vidó Nóri székei a londoni 100% Design kiállításon jártak, Kerékgyártó András a Magyar Formatervezési Díj után nemzetközi díjat nyert székcsaládjával, György Árpád Hunor székét az Iparművészeti Múzeum kortárs gyűjteményébe választották, Csire Géza nagysikerű, díjnyertes fotelágya pedig végre piacra került.