izrael

Két és fél évvel ezelőtt számoltunk be az izraeli Holon új múzeumának megnyitásáról. A Ron Arad tervezte, látványos, piros fémszalagokba burkolt épület lakói nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy elhelyezik Holont a világ designtérképén – és persze elhozzák a 185 ezres városba a világ formatervezésének javát. A legfrissebb kiállításon éppen Közép-Európából: a kíváncsi látogatók egyszerre fedezhetik fel Lengyelország első műanyagszékeit a Videoton legszebb televízióival, és persze nem maradnak el a kortársak sem. De van egyáltalán olyan, hogy közép-európai design?

Maxim Velcovsky híres, a Studio Qubus számára tervezett Lenin-feje 2005-ből a kiállításon. Fotó: Design Museum Holon

A Common Roots („Közös gyökerek”) címmel november 15-étől egészen 2013 februárjáig látogatható tárlat két részben és két helyszínen mutatja a közép- és kelet-európai design múltját és jelenét; a történelmi szekció a kiállítóhelyiség alsó szintjén az 1945-1989 közötti periódussal, a jelenkori pedig a galérián az azóta eltelt 23 évvel foglalkozik. A résztvevő országok: Lengyelország, Horvátország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Mint azonban a kiállítás felosztásából is nyilvánvaló, a kurátort és a múzeumot nem nemzeti sajátosságok érdekelték, hanem a régió sorsában és kultúrájában rejlő közös viszonyítási pontok, tapasztalatok érdekelték.

Eddig keveset hallhattunk az izraeli designról, pedig az elmúlt években jelentős fejlődésnek indult az ország kreatív iparága, és számos design stúdió alkot a fenntartható fejlődés jegyében. Ennek is köszönhető, hogy az idei Design Héten, szeptember 28. és október 7. között végre közelebbről is megismerhetjük Izrael kreatív arcának sokszínűségét: izraeli animációs filmek, izraeli design tárgyak és előadások szerepelnek a 10 napos rendezvény kínálatában. A programok a Design Hét kiemelt együttműködő partnereinek, az Izraeli Kulturális Intézetnek és Izrael Állam budapesti Nagykövetségének támogatásával valósulnak meg.

Fűrészporból készült asztali lámpa - Kulla Design Studio

Egészen különös módon, fát és olvasztott alumíniumot kombinálva készíti bútorait az izraeli Holon Institute of Technology designere, Hilla Shamia. A végeredmény különleges textúrájával egyedülálló esztétikai élményt ad.

Azt csak az idő dönti el, hogy Zaha Hadidhoz vagy Daniel Libeskindhez hasonló, világszerte ikonikus figurává válik-e. Az idén ötvenéves Preston Scott Cohen mindenesetre jó úton van efelé, dacára annak, hogy nem is bejegyzett építész; rendkívül összetett, látványos terveinek stáblistáján csak „designer-építész” titulussal szerepel. Legújabb munkája, a Tel-avivi Művészeti Múzeum egy hónapja átadott bővítése több éve szerepel az építészet iránt rajongók várólistáján – és úgy tűnik, visszaigazolja a „Bauhaus-város” minőségi modern építészeten edzett lakóinak elvárásait is.

A Tel-avivi Művészeti Múzeum a Közel-Kelet egyik legfontosabb modern művészeti gyűjteménye. Jelenlegi helyére és épületébe 1971-ben költözött, és az 1999-es bővítés után csakhamar nyilvánvalóvá vált: újabb épületre lesz szükség. Ennek tervezését nyerte el 2003-ban az amerikai Preston Scott Cohen, aki annak ellenére, hogy 1985-ben építészdiplomát szerzett a Harvardon, az utóbbi negyedszázadban inkább oktatóként, a barokk kor ábrázoló geometriájának kutatójaként és elméleti szakemberként vált ismertté. Tervei ugyanis, akárcsak Zaha Hadidnak munkássága első évtizedében, egyszerűen túl összetettek voltak a megvalósításhoz. 2005 körül azonban végre elindult valami, igaz, Cohen elsőként megépült nagyobb háza, a 2009-re elkészült nankingi Előadóművészeti Központ magán viseli a kínai építőipar minden gyengeségének jelét. A tel-avivi „radiátormúzeum”, ahogy a helyiek elnevezték, ugyancsak komoly evolúción ment keresztül a zsűri előtt bemutatott első tervektől a megvalósulásig: a tervezés négy, míg az építkezés csak három évbe telt.

Az izraeli Pitsou Kedem építészstúdió Haifa városának eredeti Bauhaus környékén építette meg a legújabb magánházát, amit a tervezők a kortárs építészeti elemek és a hagyományos Bauhaus stílusidézetek ötvözésével illesztettek a városrész utcaképéhez.

Az izraeli Jaffa városában álló több száz éves épületet felújító Pitsou Kedem stúdió különleges atmoszférát és stílusos enteriőrt teremtett a Földközi-tengerre néző házban a falak eredeti, régi kőburkolatának megtartásával és a kortárs, minimalista belsőépítészeti megoldásokkal.

Jóváhagyta Jeruzsálem a tolerancia múzeumának módosított terveit, így az utolsó jogi akadály is elhárult a hányatott sorsú múzeum felépülése elől – írja a Haaretz. A középkori muszlim temető helyére tervezett épület azonban továbbra is a támadások kereszttüzében áll.

Minden város jellegzetes, polgárai számára azonnal azonosítható utcahálózattal bír. Még ha ez bonyolultsága miatt a legtöbb esetben nem is tehető a hivatalos arculat részévé, azért valamilyen szinten az identitáshoz tartozik. Ezt a két tényt használja ki Talia Wiener izraeli ékszertervező, You Are Here című sorozatával.

Január 10-én 18:30-kor nyílik az Izraeli Kulturális Intézet kiállítása, amely az ország, de elsősorban Tel-Aviv környékének street art alkotásait dokumentálja. A megnyitón Borgula András, a Gólem Színház művészeti igazgatója az izraeli utcai művészet egy másik ágát, az utcaszínházat mutatja be.

Az izraeli illetőségű Mey and Boaz Kahn tervezte "légkondicionáló berendezés" igazi keleti csemege. Az idei IIDA designverseny harmadik helyezettje a hagyományos formákat kombinálta korunk kihívásaival, főként a fenntartató fejlődés problémáját figyelembe véve.