iparművészet

A Cser Kiadó frissen megjelent kiadványa a művészet egy különleges, kevésbé ismert területét mutatja be: az üveg építészeti alkalmazását. A közhiedelemmel ellentétben ez nemcsak az ólomüveg készítését foglalja magába: ez a mesterség sem állt meg a fejlődésben, reagált a képzőművészeti trendekre, alkalmazta az új technológiákat, amelyek fokozatosan felváltották a hagyományos kézműves technikákat. Csak az alapelv az, ami állandó: a képeket az áttetsző üveg és a rajta átszűrődő fény segítségével hozza létre.

Ismeretlen mélytengeri élőlény, vagy egy őrült boncmester kreálmánya? Egyik sem: a képen egy üveggyöngy látható, a javarészt autodidakta kanadai üvegművész, Sherry Bellamy műve. Bellamy az ókori eredetű, a középkorban a velencei Muranóban használt ún. „lampwork” technikával készíti munkáit, egyenként olvasztott üvegdarabok felhasználásával. A végeredmény: csupa egyedi, különleges gyöngy, amelyekből a művész honlapján lehet tallózni, és akár vásárolni is.

Design/karrier című sorozatunkban az Eclectick, a Tipton, a Manooi és a Rózsavölgyi Csokoládé után most a Bomo Art ugyancsak egyedülálló története következik.

Szerényen húzódik meg a Régiposta utcában a Bomo Art ódon hangulatú boltja, pedig van, aki külföldről Magyarországra látogatva kifejezetten ezt az üzletet keresi. Az egyedi, kézműves bőrkötéses naplókat, csomagolópapírt és képeslapot forgalmazó vállalkozás japán bédekkerekben bukkan fel, az amerikai Fodor’s-ban szerepel és a Louis Vuitton kelet-európai guide-jában is feltűnt. A kis bolt polcain lévő naplókon, noteszeken az Operaház épülete, régies, gyöngybetűs kézírás és gramofon, a szemközti oldalon egy fotóalbumról komplett nagypolgári család néz le a potenciális vásárlóra. Ne tévesszen meg a békebeli atmoszféra: bár a levendulás levélpapírra akár üknagyanyánk is írhatott volna, a hasonló mintájú cd-tartó elárulja a huszonegyedik századot.

A Bomo Art alapító-tulajdonosa, Boldizsár Károly azután vágott bele a könyvkötésbe, hogy elvégezte a nyomdaipari szakközépiskolát és megismerkedett egykori üzlettársával, akivel belevágott a vállalkozásba. A szakma veteránjainak számítanak, miután 1997 óta készítik különleges könyveiket. A mai napig nem sokan foglalkoznak azzal, amit ők csinálnak: a többség az olyan egyszerűbb, tömeges igényű feladatokra koncentrál, mint a diplomakötés.

A belvárosi Falk Miksa utcában járva biztosan sokaknak feltűnik a Wladis ékszergaléria kirakata: a fából faragott ékszertartókból, a dekorációból sejthető, hogy a portál mögött egy valódi kézműves műhely rejtőzik. És valóban: a Wladis ékszergaléria és műhely, a magyar ötvös- és ékszerművészet egyik legmeghatározóbb tényezője határozott irányt jelöl ki. A műhely alapítója és vezetője, Péter Vladimir a 70-es évektől a kézműves hagyományokon alapuló iparművészeti stílus megteremtője, ötvösművész, aki egyedi ékszerei mellett sajátos hangulatú szobraival is felhívta magára a figyelmet.

1994 óta építi a Wladis ékszermárkát, amelynek mára saját „törzsközönsége” alakult ki. Emellett tanít is a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME), így a szakma igazi nagykövetének számít. A mesterrel az egyedi fadekorációnak és az eltéveszthetetlen stílusú ékszereknek köszönhetően különleges hangulatú galériában beszélgettünk.

Valószínűleg az örök ifjúság kútjára akadt rá Eva Zeisel magyar keramikusművész, aki november 13-án ünnepelte 103. születésnapját. A ma is aktívan dolgozó művésznő 1906-ban született Budapesten. Anyja, Polányi Laura az első nő volt, aki Budapesten egyetemi történész diplomát szerzett. Eva Zeisel eredetileg festőművésznek tanult, de később úgy döntött, praktikusabb foglalkozást választ, így kitanulta a keramikusmesterséget. Ezután Németországba ment, ahol 1928-ban a Schramberger majolikagyárnak kezdett el tárgyakat tervezni. 1932-ben úgy döntött, hogy követi a Szovjetunióba ott dolgozó bátyját, ahol 1935-ben kinevezték a szovjet kerámiaipar művészeti igazgatójának.

Különleges ajándékkal lepték meg a MOME hallgatói a július 23-án 30. születésnapját ünneplő Balzsay Károlyt: különleges, a bokszoló nemzeti hovatartozását szimbolizáló klasszikus bevonulóköpenyt terveztek neki. A köpeny augusztus 22-én fog bemutatkozni; Balzsay ekkor lép először ringbe hazai földön világbajnokként, kihívója a nagyközépsúlyú német világbajnok, Robert Stieglitz. A köpenyt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjai: Fazekas Endre, Kele Ildikó és Sármán Nóra tervezték. a darab modern, minimalista vonalvezetésű, ugyanakkor tükrözi a magyar nemzeti hagyományokat is, arany bélése pedig a világbajnoki rangra utal. A fiatal iparművészeket a megvalósításban az a.hartrodt német szállítmányozási vállalat segítette.

2008. május 26-án, kedden 18 órakor nyílik a FISE Galériában Kovács Gabriella és Szentiványi-Székely Enikó textilművészek kiállítása, Sodrásban címmel. A Gödöllőn élő és alkotó iparművészek tárlata június 12-ig, keddtől péntekig 12-18, szombaton 10-14 óra között tekinthető meg.

Többezer művészetkedvelő vett részt a hatodik Falk Art Fórumon, a tavaszi kulturális szezon egyik kiemelkedő programján. Április 18-án egy napra ismét nagy sikerrel alakult sétálóutcává Budapest galérianegyede.

A Falk Miksa utca sajátos világában egyszerre van jelen az antik és a modern. A hagyományokhoz hűen az utca teljes hosszában, a Kossuth Lajos tértől a Szent István körútig települtek ki a környék régiségkereskedői, kortárs képzőművészettel foglalkozó galériái. Az érdeklődőket délután kettőtől este tíz óráig várták az érdeklődőket színes kavalkáddal, kulturális programokkal. Ezúttal is voltak koncertek, tárlatvezetések, finom falatok és képzőművészek által festett padok. A műkedvelők, műgyűjtők, műértők még éjfélkor is alig akartak visszavonulni.

Ismét reggeltől estig áll a bál a galérianegyedben: a Falk Art Fórum április 18-án, szombaton utcahossznyi programmal és bulival várja a látogatókat. A Falk Miksa utcában és környékén található galériák, műtárgykereskedések és aukciósházak idei művészeti fesztiváljának sok programját a középkor ihlette. Szintén időutazásra hívnak a szocreál és a retró jegyében rendezett kiállítások, friss munkákkal mutatkoznak be a Képzőművészeti Egyetem hallgatói, a Suicide Girls művészei pedig a tetovált test szépségét járják körül provokatív művekkel, látványshow-val és divatbemutatóval.

Lipótváros hangulatos, fákkal szegélyezett szűk utcája lassan a főváros egyik jelképévé növi ki magát. Ahogy minden komoly európai nagyvárosban van egy tematikus negyed, ahol a művészet és közvetítői találkoznak a közönséggel, Budapesten is rendszeres alkalmat teremtettek arra, hogy bárki, korra, nemre és pénztárcára való tekintet nélkül részesüljön ebben a különleges élményben. Az utca megnyitásával így jött létre a Falk Art Fórum Antik és Modern Művészeti Fesztivál, amelyet április 18-án már hatodik alkalommal rendeznek meg Belváros-Lipótváros önkormányzatának kiemelt támogatásával. Ilyenkor az autóknak nincs helyük az úttesten: gyalogosok veszik birtokba a környéket, és ideiglenes sétálóutcává alakul a Falk Miksa teljes hosszában.

A megszokottól eltérő módon kezeli a foltvarrás műfaját Luke Haynes amerikai képző- és iparművész. Az angolul patchwork vagy quilt néven is ismert technikát, amely általában szorgos háziasszonyok unaloműző időtöltése, az ifjú mester művészi önkifejezési fejlesztette, és mint alább látható: többek között saját arcképét is elkészítette a ragyogó színű négyzetes foltokból.