innováció

Ha egy térben szeretnénk látni egy Ivanka betonszófát és egy figyelemreméltó méretű tömböt Losonczi Áron Litraconjából, a Holcim újonnan nyílt innovációs tudásközpontjába, a C3 Atelier-be érdemes ellátogatnunk. A svájci építőanyaggyártó cégnél természetesen minden a betonról szól, ennek a témának pedig most egy új, reprezentatív teret is szenteltek. A központ célja, hogy hidat képezzen a szakma képviselői, azaz az építőipari cégek és az építőanyaggyártók között. A budapesti C3 Atelier két külföldi példa - egy párizsi és egy bécsi - alapján született, közel 100 milliós beruházásból, és 560 négyzetméteren várja a vendégeket.

Aki azt hiszi, hogy a fa gyengébb építőanyag a betonnál, nagyot téved. „A fa legalább olyan erős, mint a beton, viszont sokkal könnyebb, ami összességében megkönnyíti a szerkezettervezést.” – mondja Michael Green, amikor a faépítészet és a toronyházak összeférhetősége mellett érvel. Emellett persze más előnyöket is fel tud sorolni: környezetbarát, olcsó, és nem utolsó sorban tükrözi a kanadai életérzést, ami fontos szempont, ha valaki Vancouverben szeretne építeni. Ahogy arról már mi is beszámoltunk, a 30 emeletes, fából épült vancouveri toronyház terve már egyáltalán nem legenda, Melbourne-ben pedig hamarosan beköltözhetnek a lakók a 11 emeletes Forté toronyba.

A Michael Green tervezte Tall Wood látványterve - kép © Michael Green Architects

Az Odooprojectről, és eredményes madridi szereplésükről már beszámoltunk, most pedig azt a hírt jelenthetjük be, hogy a ház hazaért a versenyről, és felépítették a Műegyetem kertjében. A további két évben kutatások és kísérletek helyszíne lesz, és egy büszke mosolyt csal majd minden jóérzésű műegyetemista arcára, amikor elhalad mellette az órájára sietve. De ahhoz, hogy valóban megértsük a magyar csapat sikerét a nemzetközi innovációs versenyen, és hogy felfogjuk a projekt jelentőségét a magyar mérnökképzésben, vissza kell fejtenünk az utóbbi két év történéseit.

Ahhoz, hogy az Odoo ház most ott állhasson a Műegyetem kertjében, rengeteg ember erőfeszítése és kitartása kellett egészen az utolsó pillanatig - közöttük vannak olyanok, akik az első pillanat óta dolgoznak a projektben, de olyanok is akadnak, akik idén júniusban, talán a legnagyobb hajrá idején csatlakoztak. De vajon mi motiválta ezeket az embereket abban, hogy egyetemi tanulmányaik vagy munkájuk mellett ennyi időt szánjanak valamire, aminek konkrét profitját elég nehéz megfogni?

Az intelligens anyagok korát éljük, és természetesen a fejlődés e vonalából nem maradhatnak el az építőanyagok sem. A holland Delfti Egyetem kutatói nemrég bejelentették: vizsgálódásaiknak köszönhetően hamarosan a betonszerkezetek önmaguktól gyógyítják majd be sérüléseiket, akárcsak az emberi csont. Mindehhez pedig a baktériumokat hívnák segítségül, amelyeket még a folyékony betonba belekevernének, csakúgy, mint a táplálékukat – az ezen növekvő baktériumtelepek anyagcsere-folyamatai során keletkező melléktermékek egyben beforrasztanák az anyagban keletkező hajszálrepedéseket.

(A kép illusztráció, © hundretnorth, flickr.com)

Az emberiség régóta sokféleképpen hasznosítja a gombákat, Philip Ross képzőművész és megszállott mikológus azonban kétségkívül szokatlan irányba indult el alkalmazásuk terén. A gombák elkötelezettt rajongója ugyanis évek óta azzal kísérletezik: hogyan lehet tartós és nagy terheléseket is elviselő építőanyagokat és tárgyakat készíteni az élőlények e csoportjának felhasználásával. A gombák talajszint alatt terjeszkedő fonalaiból álló szövedék, az úgynevezett micélium felhasználásával meglepően sokféle terméket sikerült előállítania, például rendkívül nagy teherbírású, ugyanakkor könnyű téglát. 

A módszer, amellyel egyébként már a világ több pontján folynak kísérletek, napjainkban, a bio-építőanyagok reneszánszának idején különösen figyelemreméltónak tűnik, ugyanis Ross szerint ezzel az eljárással számos kőolaj-alapú terméket ki lehetne váltani. Jelenleg még zajlik a tesztelés és a szabadalmaztatás folyamata, de workshopokon és kiállításokon is találkozhatunk a mycotecture, azaz gombaépítészet képviselőivel, például a Real Art Ways galériában idén novembertől megnyíló Intimate Science kiállításon. 

Mitől működik jól egy lakóház? Erre a kérdésre persze ezerféle válasz lehet, a Solar Decathlon Europe célja azonban, hogy közülük a tíz legfontosabbat megfogalmazza, ezeket zsűrivel értékelje, a számadatokat mérje, az eredményeket pedig díjazza a madridi versenyen. Szeptember 13. és 30. között látogathatóak a verseny helyszínén felépített házak, melyekben nem csak az érdeklődőket fogadják a csapattagok, hanem a hivatalos látogatások során a zsűri tagjainak is be kell bizonyítaniuk, hogy a válaszaik helytállóak.

A Hidden Characters terveződuó mindkét tagját bemutattuk már a 7 grafikusa sorozatban; egyesével, pedig így ritkán találkozhatunk velük. Nagy Dániel és Orbán Péter már nagyon régóta barátok, négy éve járnak a Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika szakára, és másfél éve alapították meg közös grafikai stúdiójukat. Ez alatt az idő alatt több projekten dolgoztak együtt különböző társszakmákkal és cégekkel, mint például a T-mobile-lal is. Fő profiljuk az arculattervezés és a branding; ezeken a területeken próbálnak felkutatni izgalmas, új irányokat. Egy ilyen kísérletezés eredménye az ODOO arculat is a project weboldalán látható dinamikus logóval és az interaktív microsite-tal. Ezekről mesélnek nekünk a fiúk a Design Insight negyedik részében.

Nagy Dániel és Orbán Péter az ODOO arculatról:

A Solar Decathlon egy nemzetközi, egyetemek közötti innovációs verseny, amit 2002 óta évente megrendeznek az USA-ban és Spanyolországban a napenergia építészeti felhasználásának népszerűsítésére. A verseny során minden résztvevő csapatnak egy kizárólag napenergiát hasznosító, környezettudatos, könnyűszerkezetes lakóépületet kell megterveznie, majd felépítenie. Az idei versenyen magyar résztvevő is indul: a BME-s diákokból álló Odooproject csapata hamarosan utazik Madridba a végső megmérettetésre.

Az idei Solar Decathlon Europe innovációs versenyen részt vevő magyar csapatot már a hg-n is bemutattuk, ők pedig az azóta eltelt időben egy percet sem pihentek; gőzerővel folytak a szeptemberi madridi verseny előkészítő munkálatai. A hatvanfősre duzzadt csapat most egy budapesti helyszínen építi fel a házat, mintegy a verseny főpróbájaként, ahol ezt a feladatot rekordidő alatt kell majd teljesíteniük. Az épülőben lévő házat ma délelőtt mutatták be a nagyközönségnek, ahol a csapattagok alma matere, azaz a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektor-helyettese, a főtámogató Siemens Zrt. magyarországi elnök-vezérigazgatója és a csapat projektmenedzsere is mondott beszédet.

Vajon hány embernek jut eszébe egy póló vásárlásakor, hogy az elkészítéséhez mennyi energia kellett? Abba sem sokan gondolnak bele, hogy egy anyag színezése milyen sok vizet fogyaszt: egy átlagos póló befestéséhez 25 litert használnak fel belőle. Az Adidas a sportruhák anyagait gyártó Yeh Group-pal együttműködve egy olyan pólókollekcióval rukkolt elő, melynek elkészítéséhez fele annyi energiát és kemikáliát, valamint egy csepp vizet sem használtak fel. Az anyagokat biztosító Yeh Group a világ több sportruházatot forgalmazó márkájával dolgozik együtt, és új, innovatív anyagok kidolgozásán fáradozik.

A legtöbb gekkó végtagjain széles, bőrlebenyes ujjak vannak, amelyek alsó felületét nagyon finom sörtékből álló tapadólemezkék borítják. A talaj legapróbb egyenetlenségeibe is beleakaszkodnak, így a gekkó akár függőleges ablaküvegen vagy a plafonon is tud szaladni. A tapadóerőre jellemző, hogy a 150 grammos hüllő, testsúlyának huszonötszörösét, akár 4 kg-ot is képes lenne felcipelni egy falon.