formatervezés

Egyszerű, mint egy csavarhúzó… Vagy mégsem? A MOME Formatervezés szakán az alapképzésben részt vevő elsős hallgatóknak a csavarhúzóval kellett mélyebben megismerkedniük a most lezárult félévben, majd tervezniük is egyet. A feladat szimplának tűnhet, de meglepően sokféle megoldás született rá. Akadt, aki a multifunkcionalitás felől közelítette meg a témát, más egy speciális alkalmazási területen akart a lehető legjobban megfelelni – de van olyan hallgatói munka is, ahol az esztétikumon van a fő hangsúly. 

Attól, hogy a csavarhúzóról mindenkinek nagyjából ugyanaz jut az eszébe, még nem biztos, hogy az illető tárgy valóban a legjobban szolgál minden célra. Csavarhúzó, akárcsak csavar vagy csavarhúzási szükséglet, sokféle lehet, és sajnos biztosan nem használhatjuk ugyanazt az eszközt a bringánkhoz és a szemüvegünkhöz. A MOME hallgatóinak a félév első szakaszában először a csavarhúzó belső és használati logikájával kellett megismerkedniük, többek között rajzi elemzések és modellek készítésével, majd nagyjából másfél hónap alatt saját tárgyat kellett alkotniuk.

A MOME másodéves formatervező hallgatóival fogott össze a Hegyvidéki Önkormányzat kutyapiszok-ellenes kampányának keretében. A tervezett munkák közül Kőrös Benedek koncepciója, a működési elve után elnevezett Csiga meg is valósult és a kerület száz pontján könnyíti meg az ebtartók és a Hegyvidék lakóinak életét. Az ötletes pályaművekből nyílt kiállítás május 6-ig látogatható a MOM Park Bevásárlóközpontban.

Kőrös Benedek kutyapiszok-tárolója, a Csiga megvalósítva

Koccintásra mindig akad alkalom, de ha a pálinkának van szezonja, akkor biztosan a húsvét az. A rokonoknál ilyenkor előkerülő házipálinkáról optimális esetben tudjuk, hogy melyik kerti szilva- vagy barackfa gyümölcséből készült a cefre, a kereskedelmi forgalomban kapható termékek minőségét azonban a vásárló, aki nem szeretne másnap fejfájással ébredni, elsősorban a márka megnyerő, igényes arculata alapján igyekszik megállapítani.

A gyümölcspárlat jogilag is igazi hungarikum lett, a főzdék pedig mára felismerték az egyedülálló magyar termék értékét, és a legnagyobb cégek kezdtek el dolgozni a minőségi hazai és nemzetközi pálinkakultúra megteremtésén. A kiváló gyümölcsök szelektálása, a szakszerű technológiák használata mellett egyre több gyártó helyez hangsúlyt a termékeik vizuális megjelenésére is, hiszen a jó arculattal mutathatják meg: a pálinka finom, divatos és fiatalos, pálinkát inni menő. 

Az utóbbi években a legtöbb márka belevágott az arculatváltásba annak érdekében, hogy a fiatal korosztályok számára is népszerűvé tegyék a pálinkázás hagyományát - mi ezúttal a locsolkodós, koccintós ünnepek alkalmából készítettünk egy szubjektív összeállítást a legjobban sikerült, felfrissített pálinka-arculatokról.

A fiatal, pályakezdő hazai tervezők számára szinte mindig az jelenti a legnagyobb problémát, hogy önállóan, egyedül nehezen tudják elindítani saját vállalkozásukat, márkájukat. Még nincs bemutatóterük, menedzserük, az online portfólióhoz webdesignerre, a termékfotókhoz fotósra, az arculathoz grafikusra, a megjelenésekhez sajtósra lenne szükség - mindezeket egyedül nem könnyű megszervezni, de ha mégis sikerül, a tervező saját alkotómunkájára az adminisztráció mellett már nem is marad ideje.

A Koschy Art Design tervezőcsapatra a hg-n nemrég bemutatott díjnyertes Crossropes polc kapcsán figyeltünk fel, de a kollektíva nem csak az egyedi termékeik, hanem a designerek ilyen problémáira megoldást jelentő, hatékony együttműködés miatt érdekes. A csoport Kosch Vera vezetésével alakult 2011-ben, céljuk egy olyan felület létrehozása volt, ahol saját magukat menedzselhetik, eladhatják termékeiket és ezáltal a tervezéstől kezdve a gyártáson keresztül az értékesítésig követhetik termékeik útját.

Frissítve (2010. március 19.): Majcher Barbara főtanácsos tudomásunkra hozta, hogy a 2012. február 27-én közzétett  cikkben a tőle idézőjelben közölt mondatok a vele készített telefonos interjúban nem ebben a formában és tartalommal hangzottak el. Helyreigazításra vonatkozó kérelmének ezúton teszünk eleget.

Elvileg negyedévente kellene pénzügyi segítséget kapniuk a munkához és a megélhetéshez, de tavaly március óta egy forintot sem láttak a pénzükből azok az alkotók, akik 2011-ben elvileg elnyerték Magyarország legnagyobb presztízsű formatervezői ösztöndíját, a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjat. A folyósításért a Magyar Formatervezési Tanács (MFT) felelne, az ösztöndíjasoknak pedig elvileg márciusban kiállításon kellene bemutatniuk a finanszírozott egyéves munka eredményét. Nagyságrendileg összesen nettó húszmillió forintról van szó, ez azonban a szakma legtehetségesebb fiataljainak a megélhetést jelentené.

A 2010-es Kozma Lajos és Moholy-Nagy László ösztöndíjasok kiállítása 2011 év elején az Iparművészeti Múzeumban

„Elősegíteni a hazai formakultúra fejlődését és elterjedését, a design integrációját az innovációs folyamatokba, a gazdaságba.” A Moholy-Nagy Ösztöndíj pályázati kiírásában megfogalmazottakat az elmúlt egy évben szó szerint értelmezte a meghirdető és lebonyolító Magyar Formatervezési Tanács: a nyerteseknek ugyanis állami támogatás nélkül, a piacról kellett megélniük. 2009-ig összesen 160 alkotó részesült a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjban, amelyre szakirányú egyetemi diplomával rendelkező, 35 évesnél fiatalabb alkotók pályázhatnak. Az elmúlt évekban általában évi 15 alkotó kapta meg a díjat; értesüléseink szerint tavalyig nem volt probléma a folyósítással. Az MFT 2011-ben is kiírta a pályázatot és eredményt is hirdetett. A nyertesek névsorát nem hozták nyilvánosságra, és bár március óta negyedévente meg kéne kapniuk az elnyert 1 200 000 Ft aktuális részletét, pénz ezidáig senkihez sem érkezett.

A játék komoly dolog – szögezi le Kopek Gábor, a MOME rektora, miközben az egyetem új pályázatáról beszélgetünk. És ez most nem sablon: a MOME az Országos Főépítészi Iroda támogatásával bruttó 2,8 millió forintos összdíjazású játéktervezési pályázatot írt ki. A szervezők szeme előtt nem kisebb vízió lebeg, mint hogy a magyar kreatívok fiókjaiban esetleg ott rejtőzik a 21. század Rubik-kockájának terve. Hogy biztosan felismerjék, a pályázat zsűrijének elnöki posztjára a lehető legilletékesebb szakembert sikerült megszerezni: magát Rubik Ernőt.

Az 1359 cm³ - Agyalj rajta! címmel kiírt játéktervezési pályázaton még nem publikált kreatív, logikai, készségfejlesztő játékokat várnak, amelyek mérete nem haladja meg az emberi agy átlagos térfogatát, azaz az 1359 köbcentimétert. Emellett okostelefonra és táblagépre fejlesztett játékszoftverekkel is lehet pályázni. A fődíj bruttó kétmillió forint, emellett a MOME és a hg.hu is kiad egy-egy 400 ezer forintos különdíjat.

Híresen szürke, szeles, esős holland délután, az eindhoveni Design Academy előtt tucatnyian várakoznak esernyők alatt: vidám kisgyerekes család, spanyol egyetemista lányok, német fotós srácok, mosolygós holland nyugdíjas nénik, és én. Percek múlva leparkol előttünk egy színes Mini, a tetején egy órás távirányító, majd beáll mögé egy másik, a tetején egy ház makett. Miközben a fotósok és a család beülnek a távirányítósba, a második Miniből kiszálló sofőr, egy vidám holland nyugdíjas bácsi kinyitja nekünk az ajtót, hogyne, mindannyian beférünk, és hogyne, a Klokgebouw, a Design Hét központ felé megyünk. Öten hajtogatjuk be magunkat az egyedi Mini Design Taxiba, a rádióban jazz szól, a sofőrrel és a nénikkel arról csevegünk, hogy ki mit látott eddig, a spanyol lányok sajnos nem tudnak angolul, de ők is a Design Hétre jöttek. Pár perc múlva megállunk a volt Philips gyárak ipari épületei előtt, kiszállunk és különböző nyelveken elköszönünk: megérkeztünk. A hatalmas zászlók, molinók és a hatalmas tömeg is mutatja: itt van a központ, de nem csak a Holland Design Hét, hanem az egész designvilág központja ezen a héten, október végén Eindhovenben.

A nemzetközi design irányvonalait és trendjeit is meghatározó, idén éppen tíz éves Dutch Design Week kiállításai és programjai nem csak a szakma számára izgalmasak, hanem a laikus érdeklődőknek - a vidám kisgyermekes családoknak és nyugdíjas néniknek - is megmutatják: hol tart a design 2011-ben, és ez miért számít egyáltalán. A kilenc napos esemény, amelynek 85 helyszínén több mint 1800 nemzetközi tervező, stúdió és szervezet vett részt, idén közel 200.000 látogatót vonzott. A sajt, a nyugalom és a biciklik mellett ezeket a számokat is joggal irigyelhetjük a hollandoktól, ugyanakkor persze természetes, hogy az iparban és a kreatív ágazatokban évszázadok óta élen járó ország hagyományosan design-nagyhatalomnak is számít. 

Adrian Mankovecky hordozható folttisztító minimosógépe nyerte a 2011-es Electrolux Design Lab fődíját a néhány órával ezelőtt rendezett díjátadón. A második egy ausztrál, a harmadik új-zélandi diák munkája lett, míg a közönségdíjat egy újszerű mikrohullámú sütő kapta. A döntőbe jutott nyolc munka között a Nyugat-Magyarországi Egyetem diákja, Miklósi Ádám munkája is ott volt.

Mi érdekli az innovatív, friss, fiatal, hazai designereket? Úgy tűnik a környezettudatosság, a városi életmód, valamint a társadalmi és szociális kérdések mind fontos helyen szerepelnek a listán, legalábbis ezt mutatja az Iparművészeti Múzeumban látható majdnem 30 iparművész pályamunkája. Február 25. és április 3. között a múzeum ad otthont a Moholy-Nagy László és Kozma Lajos ösztöndíjasok kiállításának, ahol formatervező, építész, textil és például grafika szakos hallgatók kápráztatnak és gondolkoztatnak el munkáikkal.

A Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj 1989-tól kezdve segíti a pályakezdő designereket karrierjük elindításában és tehetségük kibontakoztatásában. A Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíj pályázat szintén a fiatal alkotók pályakezdését hivatott segíteni, de ebben az esetben a középpontban a kézműves-iparművészek állnak.

Sokfelől halljuk, hogy bizonyos szakmákban pozitív változást hozhatna a megnövekedett női jelenlét, hiszen a gyengébbik nem tagjai sok mindenhez másképpen állnak, például a formatervezéshez is. Vidovszky Anna a Budapesti Műszaki Egyetem végzett formatervezője diplomamunkájaként inkubátort tervezett. Mondhatjuk nőies a témaválasztás, és az innovatív végeredményen is érződik a nőies megközelítés. Annával budai formatervező stúdiójában ültünk le beszélgetni munkájáról, az inkubátorokról és a gyerek intenzív osztályokra látogatóba járó anyukák cseppet sem irigylésre méltó helyzetéről.

Vidovszky Anna és a Foveo tervei

hg.hu: Hogyan jött a témaválasztásnál az inkubátor ötlete?
Vidovszky Anna: Egyik unokatesómnak voltak pár éve koraszülött ikrei, és a fiúk körülbelül hat hónapot töltöttek inkubátorban, intenzív osztályon. Akkoriban sokat beszélgettünk az inkubátorokról meg erről az egész nehéz helyzetről. Így merült fel ez a téma a diplomadolgozatom kapcsán.