A név megváltoztatása után a főváros egyértelművé tette, hogy a Moszkva térre emlékeztető legfontosabb épületet, a metrólejáratot is elbontaná a közeljövőben. A Budapesti Közlekedési Központ június 22-án nyilvánosságra hozott állásfoglalása számos felmerülő kérdést tisztáz, két héttel azt követően, hogy Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes egy gazdasági napilapban először beszélt a Széll Kálmán tér átépítésére kiírt pályázat eredményéről.
Interneten is olvasható annak az a Budapest jelenével és jövőjével kapcsolatos vitairat, amelyet Szőcs Géza kulturális államtitkár kezdeményezésére állított össze egy építészekből, urbanistákból, szakértőkből álló csoport. Az együttműködők és szerzők közt szerepel Eszter Elemér, Finta József, Szegő György, Ughy Attila és számos ismert hazai építész.
A Budapesti Építész Kamara közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, amely iránymutatást tartalmaz a közeljövő meghatározó fővárosi fejlesztéseihez. Az apropó az Új Széchenyi Terv meghirdetésével kapcsolatban felmerült, Finta József által tervezett lágymányosi „Bolyai-híd”. A közleményt az alábbiakban közöljük.
Folytatódik a Kortárs Építészeti Központ filmklub sorozata. A középpontban ezúttal nem a film, hanem a filmet néző ember áll: jeles építészek jelenlétében egy-egy, számukra meghatározó (vagyis kedvenc) filmet vetítenek, amit közös beszélgetés követ. Az első vendég november 30-án Finta József, az első film pedig Kaneto Shindô 1960-as A kopár sziget című filmje.
Kaneto Shindo: A kopár sziget (1960)
Október 15-én 18 órakor Robert Milders, a Holland Királyság budapesti nagykövete, valamint Finta József építész nyitja meg Kas Oosterhuis és Lénárd Ilona, azaz az ONL építésziroda kiállítását az A22 Galériában. A Powerlines címmel megrendezett tárlat december 3-ig látogatható.
Salgótarjánt bemutató cikksorozatunk első része után most a városközpont és környéke 60-as, 70-es években épült emlékeit járjuk be. Az építkezések központjában az egykori piactér, később Fő tér, majd Tanácsháza tér (ma ismét Főtér) állt, az új városközpont a Rákóczi út mentén fekvő terek (akkori nevük szerint Tanácsköztársaság tér, Palócz Imre tér, Nógrádi Sándor tér és Lenin tér) mentén épült ki.
Salgótarján Főtere
A Tanácsháza tér utolsó régi házát 1967-ben bontották le. A Főteret több szobor is díszíti: 1959-ben avatták fel Tar István tanácsköztársasági emlékművét, a Fegyvert fogó munkást. Az ország többi részében az ilyen szobrokat már eltávolították, ez az egyetlen megyeszékhely az országban ilyen témájú szoborral. A főút túloldalán áll a felszabadulási emlékmű, Somogyi József 1967-es alkotása. A hetvenes években még gyakran rendeztek szobrászati kiállításokat a téren - mára ilyesmire már alig futja a városnak.
Június 11-én ünnepli 75. születésnapját Finta József, a hazai építészet egyik legismertebb, majd fél évszázada központi alakja. Ez alkalomból belelapozunk a hatalmas életműbe, és megpróbáljuk feltárni, hogyan és miért is lett a Finta név fogalom.
Finta József és vázlata egy magasházhoz
Legismertebb pályatársához, Makovecz Imréhez hasonlóan Finta József is Erdélyben láta meg a napvilágot 1935-ben. Kolozsvárról hat, Nagyváradról kilenc esztendősen költözött tovább családjával. Azóta Budapesten lakik, de szívében, vallja: máig erdélyi maradt. Hét éven keresztül járt a Lónyay utcai református gimnáziumba; ezután a Műegyetem építészkarára került, szerencséjére épp akkortájt, amikor megszűnőben volt a szocialista realizmus kötelezően oktatott és művelt stílusa. Az egyetemen jól tanult, az így megszerzett ösztöndíj pedig a politikai támadásoktól is megvédte. 1958-ban diplomázott, és tervét Janáky István javaslatára nem kellett megvédenie - ez segítette abban, hogy a Lakótervhez kerülhessen. Janáky a Mesteriskolába is besegítette a még kezdő építészt.
Az Építéstudományi Egyesület „Beszélgetések Budapest jövőképéről” címmel szakmai találkozósorozatot szervez, ahol neves építészek, városfejlesztési szakemberek tartanak előadást. A beszédre egy-egy felkért hozzászóló reagál majd, és vitára is nyílik lehetőség.
Antal Imre bekonferálja az első magyarországi szépségverseny győztesét, Molnár Csillát; a Budapest Nagydíjas Günter Grass mogorván, de állhatatosan dedikál; bemutatják a Sorstalanság filmfeldolgozását a 36. Magyar Filmszemlén; a kómából visszatért Törőcsik Mari megnyitja a negyvenediket; Edita Gruberova először énekel Magyarországon. Igen, ezek az események mind az ezekben a napokban negyedszázados Budapesti Kongresszusi Központhoz kötődnek. Miközben a minőségi ágazatnak számító konferenciaturizmus Magyarországon a padlóra került, apropót találtunk egy kis nosztalgiázásra.
A Gesztenyéskertben, a forgalmas BAH-csomópont mellett 1982-re készült el a Novotel-szálló, Finta József harmadik budapesti hotelépülete. A kissé eldugott helyen lévő intézmény vezetőiben hamar felmerült a nyitási lehetőség a konferenciaturizmus iránt. Bár a szándék az építtető Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalatban is megvolt, a Budapest Kongresszusi Központ létrejöttéhez a végső lökést a nagypolitika adta.
Az elmúlt két évtizedben számtalan alkalommal merült fel urbanistákban, politikusokban, de még egyszerű városlakó civilekben is: Budapesten gyalogoshíddal kéne összekötni a Duna két partját. Az ötlet két részre osztja a véleménnyel rendelkezők táborát. Akadnak, akik csípőből elutasítják, mondván: jobb célra is lehet költeni az erre szánt milliárdokat. Mások szerint viszont egy gyalogoshíd segítene revitalizálni a rég elhanyagolt folyópartot, sőt új, nemzetközileg ismert jelképpel ajándékozhatná meg a fővárost.
Ha a civil szférában nem is, a politikaiban mintha körvonalazódna némi egyezség. A baloldalról mér hosszú évek óta, menetrendszerűen érkeznek a gyalogoshíd-javaslatok, és most a politikai paletta másik oldala is belemászott a levesbe. A hg.hu szerkesztősége egy szelet zserbóba hajlandó fogadni, hogy a 2010-es önkormányzati választások minden esélyes főpolgármester-jelöltje megígéri majd a gyalogoshidat. De ki hova? Összeszedtük az eddig felmerült helyszín-variánsokat, sőt, értékeltük is őket több szempont figyelembe vételével.
