építészet

Ötvenméteres kupolával és a bolygó legmagasabb, 264 méteres minaretjével épül a világ harmadik legnagyobb mecsete Algériában. Az egymilliárd euróba kerülő Djamaa el Djazaïr alapkövét május 19-én helyezték el az algír fővárosban, a tervezetthez képest hároméves késéssel. Az ötezer főnél is nagyobb befogadóképességű mecsetek építése manapság nem számít ritkaságnak, de fedett alapterületét tekintve az algériai épület így is a legnagyobbak közé számít majd: a fedett imatérben 35 ezren, a kapcsolódó udvarokon pedig akár 120 ezren is elférnek majd. Összehasonlításképp: a római Szent Péter bazilika maximális befogadóképessége hatvanezer fő.

A hatalmas épületet német építésziroda, a KSP Jürgen Engel Architekten tervezi, és a kivitelezésben is főként német cégek vállalnak szerepet. A stílus ennek megfelelően a tradicionális iszlám építészet elemeit modern átiratban alkalmazza. Az épület funkciója elsősorban a centrális kompozíciónak és a kupolának köszönhetően könnyen azonosítható, de nem utánoz meglévő szakrális épületeket, mint ahogyan ez a közelmúltban épített nagyméretű mecsetek esetében gyakran előfordul. A német cég egyébként nyitott, nemzetközi pályázaton nyerte el a tervezési megbízást, dacára annak, hogy egyáltalán nem terveztek még szakrális épületet. A szerződést 2008-ban Angela Merkel kancellár jelenlétében írták alá Algéria képviselői.

A 20. század fordulója a magyar temetői művészet fénykora. Az egykor páratlan igényességgel megépített kripták és síremlékek jelentős része azonban a családok kihalása és az államosítások miatt mára a pusztulás szélére került. A Fiumei úti Nemzeti Sírkert ebből a szempontból szerencsés kivétel: sírépítményeinek többsége jó állapotban van. A Maloschik-családé azonban a szomorú kivételek közé tartozik: negyven évnyi gazdátlanság után ugyanis csak a rendszerváltáskor kapták vissza a családi mauzóleumot. Azóta küzdenek a dédnagypapa által építtetett, egyedülálló szecessziós műemlék megmentéséért, amelyet öt év múlva mégis elveszíthetnek.

Angyalok a Malosik-mauzóleum kápolnájában. Fotó: Őry Dániel

Maloschik Edittel és Klárával a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben találkozunk. Edit jól ismeri a temető minden zegét-zugát, hiszen az átlagosnál jóval több időt tölt itt: a híres szecessziós árkádsor végén, Jókai és Ady sírjai között ugyanis az ő családtagjai nyugszanak a dédapa, Malosik Antal által építtetett mauzóleumban, amely a temető legnagyobb és legszebb síremlékei közé tartozik.

Tarlós István főpolgármester ma kinevezte Finta Sándort, a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány kuratóriumának elnökét és a sporaarchitects alapító tagját Budapest főépítészévé. Ezzel egyrészt évek óta üres pozíciót töltöttek be, másrészt az utóbbi időben megszokottal ellentétben olyan fiatal építészt emeltek magas pozícióba, aki nem mester-tanítványi kötődésével, hanem eddigi szakmai teljesítményével érdemelte ezt ki. 

A sporaarchitects alapítói: (balról) Hatvani Ádám, Finta Sándor, Vadász Orsolya, Dékány Tibor

A rendszerváltás környékének egyik különös afférjából született a budapesti Francia Intézet. Politikai okokból épült Közép-Európa legnagyobbjának, és egy politikai fordulat tette részben kihasználatlanná; mindennek ellenére sokak számára emlékezetes, markáns épület. Péntekig meghosszabbítva még látható a kiállítás a húszéves Francia Intézetről – hol másutt, mint a húszéves Francia Intézetben, a Fő utca 17. alatt.

A budapesti Francia Intézet kiszínezett terve a Le Moniteur 1985. augusztusi számának címlapján, az előtérben titkosrendőrrel

A hazai építészhallgatók a kortárs trendek nagyköveteként tekintettek rá, Rajk Lászlót egyszerűen csak untatta, a franciák pedig nem értették, mire fel ez a nagy lelkesedés. A budapesti Francia Intézet épületéről sok dolgot el lehet mondani, csak azt nem, hogy hidegen hagyná a magyar nézelődőt. Történetét, építésének körülményeit, húsz évvel ezelőtti fogadtatását és mai értékelését is bemutatja az a kiállítás, amelyet (az erre az alkalomra tervezett színes installációval együtt) a nagyközönség által is látogatható terekbe telepítettek a jubileumi kiállítást szervező Kortárs Építészeti Központ szakemberei, Evva Ambrus és Polyák Levente.

Látszólag szimpla kockaház, mondjuk a hetvenes évekből. Fehérre vakolt, háromszintes, elhagyatott tömb, homlokzatáról pereg a vakolat. És valójában? Az első megvalósult modern középület Magyarországon, a kislakás-építés mérföldkőnek számító alkotása, Molnár Farkas és Fischer József, a nemzetközi stílus két úttörőjének közös munkája. 1936-ból... Az egykori pestújhelyi kórház személyzeti épülete évtizedek óta a pusztulás szélén áll, építészettörténeti jelentőségéhez egyre méltatlanabb állapotban.

Nehéz elhinni, hogy ez az épület...

...egykor így festett. (Forrás: Tér és Forma 1937/1, fotó: Máté Olga - Haar Ferenc) 

A két világháború közötti modern magyar építészettel a hatvanas évektől kezdett foglalkozni a hazai építészettörténet, elsősorban egy-két olyan úttörőnek köszönhetően, mint a szakdolgozatát 1961-ben ebből író, majd azt 1972-ben könyvben is megjelentető Gábor Eszter. Az interbellum haladó gondolkozású építészeinek, akik az 1929-ben alakult CIRPAC (Comité International pour la Réalisation des Problemes d'Architecture Contemporaine) csoport köré tömörültek, igen hányatott sors adatott. A CIRPAC három alapítója közül az 1934-ben Londonból hazaköltöző Breuer Marcell jelentkezését az Építészkamara nem fogadta el, így nem maradt más választása, mint az emigráció – soha nem épült fel háza Magyarországon. Molnár Farkast, aki Breuerhez hasonlóan szintén Bauhaus-diák volt, 1932-ben kizárták a kamarából, majd négy év múlva visszavették, hogy aztán ez 1938-ban megismétlődjék. A szocdem Fischer Józsefet pedig aktív politizálása miatt zargatták folyamatosan. Kettejüknek szinte csak magánberuházásokban jutott lehetőségük, hogy bizonyítsák progresszív elképzeléseik életrevalóságát. Fontos, szinte egyedülálló kivétel a pestújhelyi kórház személyzeti épülete.

Legalábbis így gondolja Valencia konzervatív kormányának ellenzéke, amely szerint részben a tartomány híres szülöttének gigaprojektjei miatt került Valencia igen nehéz anyagi helyzetbe. Az Esquerra Unida párt szerint a ma már Zürichben élő Santiago Calatrava évek alatt nagyjából százmillió eurót kapott a valenciai kormánytól, részben olyan projektekre, amelyekből nem lett semmi.

Május 7-i közgyűlésén a Magyar Építőművészek Szövetsége új elnököt választott az Ybl-díjas Sáros László DLA személyében. Kálmán Ernő utóda, akárcsak az egy éve kinevezett országos főépítész, Makovecz Imre tanítványa. Madocsa, Vecsés, Jászberény és Vác főépítészeként is dolgozott, 1993 óta pedig a Kós Károly Alapítvány kuratóriumának vezetője.

Sáros László: Városi könyvtár, Jászberény

Miskolc mellett, a Bükk hegységben bújik meg a szentléleki pálos kolostor romja. 1240-től több évszázadon keresztül éltek itt a fehér barátok. 2012-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal miskolci civilek, vállalkozók, vállalatok és intézmények összefogásával rommentő akciót szervez, amelynek során feltárják a kolostorrom eddig ismeretlen részeit, majd állagvédelmi munkálatokat végeznek. Ehhez várják önkéntesek jelentkezését egy-két hetes segítségre.

Káposztáskockát ebédelt a Centrálban, aztán megnézte Makovecz Imre farkasréti ravatalozóját. A hétvégén Budapestre érkezett Japán egyik leghíresebb építésze, Shigeru Ban, aki a Hay Festival keretében nyilvános beszélgetésen vett részt Martha Thorne, a Pritzker-díjzsűri igazgatójának társaságában. Banhoz hasonló jelentőségű építész elvétve teszi be lábát a válság sújtotta Közép-Európába. Nevéhez a kortárs építészet olyan tankönyvi példái kötődnek, mint a tokiói Függönyfalas ház vagy a metzi Centre Pompidou, emellett kartonpapírból is bármit összerak – mostanában például egy 700 fős katedrálist. A hg.hu-val szombaton, a nyilvános programot követően beszélgetett. 

Martha Thorne és Shigeru Ban Budapesten. Fotó: Koleszár Adél

Utálja a nyilvánosságot. A zsurnalisztákat is. Két mondatban válaszol – ha egyáltalán válaszol. Ilyen hírek keringenek a Petőfi Irodalmi Múzeum sűrű levegőjében, az interjúra várakozó újságírók között. A valóság aztán ezeket csak részben igazolja vissza. Shigeru Ban mintha valóban nem szokott volna hozzá a nyilatkozatokhoz: megfontoltan válaszol, nevetgél, máskor zavartan visszakérdez. Olykor elmélázik, úgy kell visszarángatni az interjúalany szerepébe, látszik: lenne más dolga. Mint kiderül, tényleg: épp egy zenei központ pályázatán dolgoznak a párizsi irodában. Erről szívesen mesélne is, de Martha Thorne, aki egyfajta fordítóként közvetít a magyar újságírók és a japán építész között, lepisszegi. Elvégre még le sem járt a beadási határidő. 

Május 3-án Kecskeméten a Four Points by Sheraton Hotel és Konferenciaközpont alapköveinek letételével hivatalosan is elkezdődött Magyarország egyik legmodernebb business hotelének és konferenciaközpontjának megvalósítása. Az épületkomplexumot várhatóan 2013-ban adják át, amellyel 43 új munkahely jön létre. A tervezők Kelemen Csaba és Porcsalmy Zoltán, a KÉSZ Építő Zrt. Építész Tervező Irodájának tagjai.