Az építészeti világ Nobeljének tartott Pritzker-díj idei kitüntetettje, a portugál Eduardo Souto de Moura nem igazán ismert az Egyesült Államokban. Ezt a hátrányt egy nála jóval híresebb személy egyensúlyozta a június 2-i díjátadón Washingtonban: maga az amerikai elnök. Barack Obama rövid beszédet is mondott az ünnepségen.
Barack Obama beszéde a Pritzker-díjátadón
Eduardo Souto de Moura 58 éves portugál építész veheti át idén a Pritzker-díjat, a nemzetközi építészvilág legnagyobb presztízsű elismerését. Hajdani mester, Álvaro Siza 1992-es kitüntetése után Souto de Moura a második portugál kitüntetett a díj történetében. Az ünnepélyes átadó június 2-án lesz az Andrew W. Mellonról elnevezett előadóteremben, Washington egyik legszebb neoklasszicista épületében.
A neves építészekből, szakértőkből álló zsűri szerint az elmúlt három évtizedben Eduardo Souto de Moura olyan életművet épített fel, amely „napjainkat képviseli, de egyben az építészeti hagyományok visszhangját is hordozza.” A bíráló bizottság elnöke, Lord Peter Palumbo szerint Souto de Moura épületei kivételes módon képesek egymásnak látszólag ellenmondó tulajdonságok ötvözésére, mint az erő és a visszafogottság, a merészség és a kifinomultság, az intimitás érzése és a közösségi jelleg.
A 12. Velencei Építészeti Biennále nyitónapjaival egyidőben hirdették ki a város legújabb múzeuma, az M9 nemzetközi tervpályázatának eredményét. A hat neves építésziroda közül az utóbbi időben mind nagyobb nemzetközi sikereket arató német Sauerbruch Hutton került ki győztesként. A történelmi városrész helyett a szárazföldi Mestrében felépülő M9 azt is jelzi: Velence komolyan gondolkodik saját jövőjéről.
A Velencei Biennálék látogatói minden évben szembesülhetnek azzal, hogy a lagúnák városa tűrőképességének határára ért. A központi területeken lépni sem lehet az évi húszmillió turistától; a közlekedési rendszer túlterhelt; a belső városrészben csökken a lakosság száma és egyre nő az átlegéletkor – azaz a fiatalok elköltöznek. A szigeteken körülbelül hatvanezer, míg a szárazföldi területeken 170 ezer ember él – a kulturális intézmények legnagyobb része azonban a történelmi városrészben található, így igen nehezen megnehezíthető a helyi polgárok nagy részének.
Portugália adottságai sok tekintetben hasonlítanak Magyarországéira, ugyanakkor az ország sok mindenben példát mutathat nekünk. Ilyen többek között az építészet elismertsége, a kortárs építészet sikere az elmúlt évtizedekben. Nemrég a Portugál Nagykövetség Kereskedelmi Képviselete és a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezésében tartott konferencia keretében portugál városfejlesztési projektekkel és a kortárs portugál építészet alkotásaival ismerkedhettünk meg. A portugál mérnöki szakmát az IDF (Ideias do Futuro), és a Consulgal cég képviselte, míg a kortárs portugál építészettel Szentirmai Tamás építészmérnök saját készítésű fotókkal illusztrált előadásán ismerkedhettünk meg.
Az IDF nemcsak saját tevékenységét mutatta be: az építészeket megragadták Budapest adottságai, és több látványos ötlettel is szolgáltak a város fejlesztésére.
Az Olasz Kulturális Intézetben, azaz a hajdani Országgyűlés helyszínén rendezik 2010-ben a MÉSZ Nemzetközi Építészkongresszust, amelyen immár végleges az előadók listája. Minden eddiginél több, összesen hét külföldi mester érkezik Budapestre: Szlovéniából Petra Ceferin, Olaszországból Maurizio Bradaschia, Svájcból Davide Macullo, brit földről Tony Fretton, Ausztriából Heinz Tesar, Portugáliából Eduardo Souto de Moura, Franciaországból pedig Edouard Francois.
2010 elejétől jelenik meg a Metszet építészeti folyóirat, a jelenleg az Alaprajzot készítő csapat szerkesztésében. A lap főszerkesztője Csanády Pál lesz. A folyóirat nulladik számába már bele lehet olvasni, előfizetni rá, valamint a lap honlapján lehetséges a jelentkezés a 2010-es Nemzetközi Építészkongresszusra, amelyre többek közt Eduardo Souto de Moura portugál és Tony Fretton brit építészeket várják előadónak.
