A brit Eluna cég 100%-ban újrahasznosított alapanyagokból készül üvegtégla-családot dobott piacra, amelyekkel különleges falak építhetők. Az Eluna Stúdió a Foster & Partners építészirodával való együttműködésből merítette az inspirációt, olyan feladatokból, mint a Japánban épült Kamakura-ház.
A környezetvédelem fontossága nem egy üres és divatos marketing frázis a Mapei-nél, hanem egy olyan komoly elkötelezettségről tanúskodó alapelv, amelyet az évek óta tartó termékfejlesztések és nemzetközi tanúsítványok igazolnak.
Egy több európai várost és fővárost érintő kiállítássorozat részeként, idén április 10. és május 10. között Pécs látja vendégül a ravennai antik mozaikok másolatának gyűjteményét a Dóm Múzeumban és a Cella Septichora Látogatóközpontban.
Ravenna volt a Nyugat legfontosabb politikai és kulturális központja a latin világ hanyatlásának évszázadaiban; a Nyugat-római birodalom, a gót királyság, végül a bizánci birodalom fővárosa. Ez az időszak olyan remekművekkel gazdagította Ravennát, mint a Galla Placidia vagy az Ortodox keresztelőkápolna ókeresztény mozaikjai, illetve a Szent Apollinaris új templomában, az Ariánusok keresztelőkápolnájában és az Érseki kápolnában található Theodor-kori mozaikok. Ravenna gazdagságához a bizánci mozaikok is hozzájárultak a Szent Vitalis-templom és a Szent Apollinaris in Classe -templom arany dekorációin látható ragyogó mozaikokkal. E kulturális látnivalók, Nagy Theodorik mauzóleumával egyetemben, az Unesco Világörökség részeit képezik. A világ egyetlen városa sem őriz művészeti szempontból ilyen kimagaslóan gazdag, a keresztény ikonológia számára ilyen fontossággal bíró művészettörténeti jelentőségű mozaikokat.
A stílusok sokszínűségében már bizonyítottak a burkolatgyártók, itt az ideje a méretekkel játszani. Napjainkban elképesztő technikai újításokkal rukkolnak elő a gyártók annak érdekében, hogy minél vékonyabb és minél nagyobb méretű burkolólapokat állíthassanak elő a vásárlók igényeinek és a trendeknek megfelelően.
Tapasztalt olasz szakemberek két éve alapítottak gyárat, hogy éppen ezekkel a technikai megoldásokkal nagyméretű burkolatokat állítsanak elő. A Gigacer gyártósorát is kifejezetten a 120x120-as és az akár 4,8 mm vékony burkolólapok gyártására hangolták, így a nyomás előtti tömörítéssel, és az 1250 °C-on történő égetéssel rendkívül tartós, ellenálló és egységesen esztétikus felületeket kaphatunk.
Képzelje maga elé a terasztulajdonos, ahogy az első meleg napsugarak felmelegíti a hideg burkolatot: először csak a lapok melegszenek fel, amitől elkezdenek szép lassan tágulni, majd a meleg eléri a ragasztót és a szerkezeti betont is - ezek szintén elkezdenek tágulni, csakhogy különböző mértékben, amitől komoly feszültség keletkezik a ragasztóágyban.
Ebben a folyamatban kap nagyon fontos szerepet a burkolatragasztó rugalmassága. Amennyiben a tapadóerő nagy, nem engedi el sem a lapot, sem az alatta lévő réteget, elszakadni sem akar, tehát a rugalmassága segítségével levezeti a keletkezett feszültségeket. Ha nem lenne a rugalmasság, valahol elválna, vagy elszakadna a ragasztóágy, ami utat engedne a nedvességnek és a következő tavasszal már le is lehetne lapátolni a teraszunkról a járólapot.
Ez Budapest! sorozatunk korábbi cikkei a telefonfülkékről, a postaládákról, a főváros nappali (1,2) és éjszakai fényeinek történetéről, az utcatáblákról és házszámokról, valamint a jellegzetes villamosokról szóltak. Most az útburkolatokkal foglalkozunk.
Budapest utcaburkolatainak története lényegében a 19. században kezdődik. Addig – korabeli beszámolók szerint – Budán gyakorlatilag alig találunk burkolt utcát, Pest városa pedig (tehát az egykori városfalon, kb. a mai Kiskörúton belül eső terület) bár le volt burkolva, de csak rossz minőségű trachit kővel. C. B. Elliot 1838-as látogatása során a következőt látta: Buda „utcái nincsenek kövezve, bokáig ér a por, amely nedves időben sártengerré változik”, Pesten azonban a beszámoló szerint „széles, tiszta, jól kövezett” utakon lehetett közlekedni, bár ekkor még csak szabálytalanul rakott terméskőről volt szó. A járdát és az úttestet szegélykő nem választotta el, a burkolt utak többnyire az utca közepe felé lejtettek, ahol a víznyelők voltak. A megfelelő anyag és fektetési eljárás megtalálása, az egységes utcaprofil kialakítása, majd ezek alapján az utak szisztematikus burkolása csak a 19. század második felében kezdődött meg.
A Kálvin téri piac sara, másfél évszázaddal ezelőtt. Kép forrása: Jalsovszky Katalin – Tomsics Emőke: BudaPest, az ikerfőváros.
Az egyesített főváros útmérnökeinek rengeteg burkolásra alkalmas anyagot kellett végigpróbálni, hogy melyik mennyire tartós, hogyan bírják a kis és nagy forgalmat, a hazai éghajlatot, és milyen hangosak. Ennek helyszíne az Akácfa utca volt 1877-ben, ahol egyenként 90 méteres szakaszokon összesen 19-féle burkolatot fektettek egymás után. A terület két egységre oszlott: az elsőben a különböző bányákból származó trachitokat és a minőségben hasonló műbazaltot fektettek, a másik egységben pedig gránitok és vetélytársaik jelentek meg. Sok anyag hamar tönkrement, több évekig bírta. Az elsőből a somosújfalvi gránátos trachit, a másodikból a mauthauseni és a kissebesi gránit, valamint a keramit került ki győztesnek. Az összes próbaburkolat kétszer szerepelt, egyszer az út menetirányára merőleges, egyszer pedig arra 45°-os sorokba rendezve; mint kiderült, utóbbi módszer sokkal egyenletesebb eredménnyel jár.
Megállíthatatlanul törnek előre a digitális nyomdai technikával készült fotórealisztikus burkolatok. Mint arról már beszámoltunk, a készülő 4-es metró aluljáróiban is alkalmazzák már ezt a technológiát, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a lakásokban is helyük lesz a különleges burkolatoknak. Katalógusból választható képek vagy egyes gyártóknál akár egyedi elképzelések is megvalósíthatók, a fotóval díszített burkolatok mindenesetre újabb dimenziókat nyitnak meg a lakberendezésben. Legutóbb a francia Okhyo cég mutatta ide vonatkozó kollekcióját. A választékot elnézve, van még hova finomodnia a műfajnak, de ahogyan jó néhány évtizeddel ezelőtt a falnyi méretű óriásposztereknél, itt is számíthatunk túlkapásokra.
Lakás, autó és háztartási gépek vásárlásakor az emberek többsége hosszú évekre tervez, hisz olyan költséges beruházásokról van szó, amiket csak sokévente engedhet meg magának az ember. Nincs ez másképp a burkolás esetében sem, legyen szó a lakás vagy éppen a terasz felújításáról, újraburkolásáról, annak akár tíz-húsz éven keresztül bírnia kell. A gyakorlat azonban sajnos azt mutatja, míg az építkezők, lakásfelújítók eljutnak a tökéletes és megálmodott végeredményig, megannyi kellemetlen és költséges bosszúsággal kell megbirkózniuk. De hogy ez a jövőben ne így legyen, az építési segédanyagok gyártója, a Mapei Kft. egy hatékony mankót nyújt a burkoltatóknak. Miről is van szó?
Közel hetven éve használja a világ a poli vinil-klorid, vagyis a PVC rugalmas változatát, ami kiváló strapabíró tulajdonsága miatt hamar elterjedt az élet számos területén, köztük a lakberendezésben is. Mindig is olcsó volt és nehezen elnyűhető, de sokáig ránézni is fájt, annyira nem találták az anyag esztétikus formáját. Mára a helyzet nagyot változott: megmaradtak, sőt, tovább fokozódtak a formálható műanyag kedvező tulajdonsági, ráadásul napjainkban olyan tervezők adják nevüket a PVC burkolatokhoz, mint Tom Dixon, Jean Nouvel, Giorgo Armani vagy Jaime Hayon.
Évről-évre újabb irodaházak jelennek meg Budapest térképén; ezt a folyamatot még a gazdasági válság is alig lassította. Az egymást többnyire csak a méretben überelő épületek között azért akad néhány, amely nemcsak az építészeti minőséget, de a kivitelezést illetően is szolgál újdonságokkal. Ezeket szedtük csokorba.
Átrium Park Irodaház
Cím: Budapest, XIII. kerület, Váci út 45.
Átadás éve: 2007.
Az Árpád Híd és a Dózsa György út között található, 32 ezer négyzetméteres Átrium Park nem csak egyedülálló jellege (az irodák mellett egyéb funkciókat is betölt, így étterem, kávézó, üzletek, konferenciaterem, raktárak, fitneszterem, sőt kertek, sétányok is találhatók benne), de építészeti megoldásai miatt is különleges irodapark. A komplexum fő építészeti látványossága a hatalmas üveg-acél szerkezetű fal, amely felfogja a Váci úti forgalom zaját, ugyanakkor biztosítja a parkosított belső terület kilátását is. A belső udvar sétányaival, árkádsorával, parkosított részeivel, virágládáival, vízfelületeivel, szökőkútjaival hangulatos központi tere az irodaépületnek. Az épület tervezésekor (talán pont szerteágazó jellege miatt) nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a komplexum egységei könnyen átláthatók legyenek, így a főbejáratból látható az összes közlekedőmag, folyosó, irodaépület. Az irodapark homlokzatához jellemzően téglát használtak, de ugyancsak szem előtt tartották az épületegyüttes tömegének egységekre bontását, ezt az épületszárnyak csatlakozásainál anyagváltással oldották meg.
