budapest

Múlt hét pénteken a koránkelős, felpezsdítő elődásra még a Toldi Mozi lépcsője is megtelt. Nem csoda, hiszen a tipográfus, forgatókönyvíró, kutató, történész, kurátor, projektmanager, hobbi jegyárus és szenvedélyes fényképgyűjtő Tamási Miklós a kincsvadászattól egészen a közgyűjtemény-intézményrendszer kritikájáig repített bennünket a Fortepan történetén keresztül. 

A váci Forte gyárról elnevezett (épület, katalógus, munkatársak hiányában hivatalosan tulajdonképpen nem létező) gyűjtemény tulajdonképpen a szemetesből indult: az archívum alapját lomtalanításokon felfedezett negatívok adták, amelyek aztán 2009-ig érintetlenek maradtak. Anyagi és emberi erőforrások hiányában a tekercseken lapuló képek és történetek jó része sokáig ismeretlen maradt, végül belevágtak az online archívum projektbe.

A szomszédos apácazárdához tartozott hajdan az az egyemeletes pesti ház, amely a Vörösmarty utca 38. szám alatt, az Andrássy út közelében található. Az épület sokáig osztozott oly sok pesti társa sorsában: málló vakolat mögött aludta Csipkerózsika-álmát, őrizve építészeti kincseit. Az elmúlt hónapokban azonban egy kortárs művészeket és művészetkedvelőket összehozó kezdeményezésnek köszönhetően bohém hangulatban újultak meg terei, és idén tavasszal megnyitotta kapuit a Brody Studios, amelynek ötletgazdái a 2009-ben életre hívott Brody House-t is jegyző William Clothier és Peter Grundberg.

A megújult épületbelső a rezidens művészek, például Tets Ohnari kreativitását dicséri. A felújítás során nem volt cél, hogy az épületet korhű és pedáns módon állítsák vissza az eredeti állapotába, ehelyett sok-sok kreatív részletmegoldással sikerült laza és eredeti atmoszférát teremteni.

Hivatalosan is bejelentették, hogy a Budapest 13. kerületében található Green House irodaház kimagaslóan magas eredménnyel - hazánkban elsőként - kapta meg a LEED zöldépület-minősítő rendszer Platina szintű végső kvalifikációját. A LEED tematikusan, több szempontból vizsgálja az épületet. Pontozza a környezeti szempontból előnyös elhelyezkedést, a vízfelhasználás hatékonyságát, az energiahatékonyság és szén-dioxid-kibocsátás szintjét, a beépített anyagok eredetét és minőségét, az épület belső környezetének kvalitását, illetve a beépített innovatív technológiai megoldásokat.

A megújításra ideális korba ért az újbudai Bikás park, amely sportpályáival és zöldfelületével nemcsak a környéken lakóknak nyújt ideális kikapcsolódási lehetőséget, de a 4-es metró megépültével a távolabb élőknek is vonzó célpont lehet. A tervezett 500 milliós fejlesztés végleges látványterveit ismertető mai sajtótájékoztatón elmondták: az Újbudai Önkormányzat által indított beruházás több ütemben zajlik majd, elsőként az alapozó munkákat végzik el, mint amilyen az utak, közvilágítás és zöldfelületek rendbetétele, ez akár már 2013 végére-2014 elejére elkészülhet.

A távlati tervek között a közösségi funkciók létrehozása, a mesterséges tó, sportpályák, görpark, játszóház és kávézó kialakítása szerepel, a mostani ütemezés 2015-ös befejezéssel számol. Az ígéretek szerint megmaradnak a nem fizetős sportpályák, továbbá két kutyafuttatót is létrehoznak majd. A felújítás terveit a 2013-ban az „Év Tájépítésze” díjat is elnyert s73 Tájépítész Iroda, valamint az Archikon Kft. készítette. A sajtótájékoztatón részt vett dr. Hoffmann Tamás, a kerület polgármestere, valamint dr. Simicskó István, Újbuda országgyűlési képviselője is.

Ma adták át a „TűzfalRehab az Erzsébetvárosban 2013“ elnevezésű kezdeményezés első megfestett tűzfalát a Dob utca és a Csányi utca sarkán. A köztéri, homlokzatot imitáló alkotáson feltűnik a szemközti zöldséges, a locsoló szomszéd néni, sőt, még a festményt készítő alkotók közül is néhány karakter. A a Neopaint Works, a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata és a Trilak Festékgyár Kft. összefogásával elinduló program gőzerővel folytatódik majd, 2013. őszéig további hét szürke falfelület kap új ruhát.

A májusi kreatív reggelin az analóg világ digitalizálásának kalandjairól a globális Backwards témához kapcsolódóan Tamási Miklós, a Fortepan alapítója és szerkesztője tart előadást. Tamási Miklós tipográfusként végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, ma az OSA Archívum programvezetője, több történelmi film forgatókönye, történeti kiállítások és számos könyv fűződik a nevéhez. Emellett a nagy sikerű programsorozat, a Budapest100ötletgazdája és kedd esténként önkéntes jegyárus a Cirko-Gejzír Moziban.

Letisztult esztétika, tapintásra váró anyagok és a legapróbb részletekig terjedő tudatos tervezés jellemzi azt a Dob utcai kis lakást, amit a Nanavízió néven futó terveződuó mutat be nekünk. Pajer Nóra és Soltész Noémi olyan lakóteret alkottak, amelynek minden szeglete megnyugtató a kifinomult szemnek, ugyanakkor rengeteg felfedezésre váró részletet tartogat. Az alábbi képek pedig mindenképpen azt igazolják majd, hogy a natúr fa árnyalatai és a szürkeskála a legszebb színek a világon.

A Nanavízió 2009-ben állt össze először építészeti pályázatokra, kisebb tervezői munkákra - ahogy ez lenni szokott - az építészirodákban töltött robotikus gyakornoki lét szellemi kiegészítése céljából. Pajer Nóra egy tervező-kivitelező cégben elsősorban építkezések vezetésében szerzett sok tapasztalatot, Soltész Noémi pedig egy tervezőirodában próbált összegyűjteni minél több tudást.

Van élet a nagyokon túl. Sőt, ott van csak igazán élet. Az utóbbi években Magyarország és a főváros intézményes márkázói mellett alulról jövő, alternatív kedvezményezések jelentek meg. A leleményes, közösségi szemléletű vállalkozások kevesebb pénzből hatalmas sikereket érhetnek el, és esetenként több lendületet, hozzáadott értéket jelentenek a budapesti arculat meghatározásában, mint a hivatalos márkázok gigaprojektje. A Design Terminálban 2013. május 9-én rendezett szakmai est célja, hogy három jó gyakorlat bemutatásán keresztül ráirányítsa a figyelmet ezeknek a kezdeményezéseknek a jelentőségére.

Múzeum + kert = múzeumkert? A Múzeumkert (sőt: „múziumkert”) – tudjuk, az a hely, ahol a nagy és erős Pásztorok galádul eleinstandolták szegény kis Nemecsek üveggolyóit... De a Nemzeti Múzeum körül elterülő belvárosi zöld terület már maga is több, mint ez az irodalomban megörökített helyszín, és akkor még nem beszéltünk a világ sok más múzeuma, kiállításként működő kastélya és az egyéb műemlékek körüli kertekről – amelyek egy része maga is szinte élő „múzeum”. De a Szépművészeti Múzeumban május 9-én 19.45-kor kezdődő Élő MúzeumCafé keretében éppen ezekről fognak beszélgetni – meg persze azért „a” Múzeumkertről is.

Ahogy a Pasarét Residence-ről szóló korábbi cikkünkben kiemeltük, a belváros közelsége, a maximális komfort és a kertvárosi környezet teszik különlegessé az itteni lakásokat. Sorra vesszük ezeket a tényezőket, amiből kiderül, hogy otthonként és befektetésként is jó választás egy itteni ingatlan.