Eddig megállíthatatlannak tűnt a beruházás útja a megvalósulás felé, amely legutóbb az elvi építési engedélyt is megkapta, igaz, nem az eredetileg tervezett öt, csupán három ház helyére. Az ezután beadott bontási engedély iránti kérelmet azonban a KÖH állásfoglalása alapján elutasította Belváros-Lipótváros önkormányzata, adta hírül az Index.
A Csipak Péter Bécsi utcai beruházása elleni protestkampány egy karácsony előtti sajtótájékoztatóban tetőzött december 22-én. A Foster & Partners, valamint a Pálffy Építésziroda bevonásával tervezett, eleinte öt, utóbb három meglévő épület lebontásával számoló „Új Városközpont” széleskörű ellenkezést váltott ki nemcsak az építészszakma, de civil szervezetek részéről is, sőt az UNESCO örökségvédelmi szervezete is ellene foglalt állást - ennek ellenére a beruházó januárban megkezdené a bontást.
Dr. Buzna Margit és Schneller István a december 22-i sajtótájékoztatón
Mint a sajtótájékoztatón kikristályosodott, az ellenvélemények alapvetően két téma köré csoportosulnak. Budapest volt főépítésze, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnökségi tagjaként jelen lévő Schneller István elsősorban a beruházás előkészítésének jogi és erkölcsi szempontból igencsak megkérdőjelezhető lépései miatt tiltakozott, míg a Budapesti Városvédő Egyesületet képviselő dr. Buzna Margit az épített örökség, azaz a meglévő házak és városszövet védelmében emelt szót.
A belvárosi Bécsi utca nagy átalakulásokat él meg napjainkban: a Fashion Streetté avanzsált Deák Ferenc utca és az újra viruló Vörösmarty tér közötti terület egyre inkább felértékelődik az ingatlanfejlesztők szemében. Nem csoda, hogy új elképzelés született a Bécsi utca átalakítására is. A nagy vitát kiváltó terveket vitatták meg a Kortárs Építészeti Központ legutóbbi Tálalóján is.
A Chemolimpex Gulyás Zoltán tervei alapján épült tömbje
A tervezett tömb öt jelenlegi épület helyére kerülhet. A lebontásra ítélt házak közül kettő veszte váltotta ki a legnagyobb indulatokat: az egyik az első nagy áruházaink egyike, a Fischer Simon-féle divatház megkopott tömbje, a másik a 60-as évek építészetének kiemelkedő alkotása, a Gulyás Zoltán által tervezett Chemolimpex-székház, amely ma az OTP tulajdona. Bár a házak műemléki védettséget nem élveznek (a Fischer-házról lekerült a korábbi fővárosi szintű védettség), lebontásuk történelmi, építészeti értékek pusztulásával járna. A bontásokat talán könnyebben el lehetne fogadtatni, ha látszanának az új épület értékei, nívója. Egyelőre azonban első skiccnek felfogható látványterveken és a Foster iroda nevén túl másba aligha kapaszkodhatunk ez ügyben.
Mindent a Bécsi utcai Foster-beruházásról csütörtök este az Iparművészeti Múzeumban, a Kortárs Építészeti Központ Tálaló-vitasorozatának következő alkalmával!
Újraindul a Kortárs Építészeti Központ sikeres építészeti vitasorozata: október 28-án Tálaló a Bécsi utcai Foster-házról. Résztvevők: Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke; Cselovszki Zoltán, Belváros-Lipótváros főépítésze; Csipak Péter, a Csipak Acquisitions elnök-vezérigazgatója (egyeztetés alatt); Fegyverneky Sándor, volt országos főépítész; Noll Tamás, a MÉK elnöke.
Rekordsebességgel, a benyújtás után 5 munkanappal kiadták a Bécsi utcai Foster-ház elvi építési engedélyét, amely a beépítési paramétereken kívül a telekalakításról is említést tesz - adta hírül az Építészfórum. Az augusztus végén kiadott engedély hatására ismét fellángolt a tiltakozás: a magyar építészszakma tíz képviselőjének aláírásával szakmai fellebbezés látott napvilágot, és fellebbezést nyújtott be az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága és a Budapest Világörökségéért Alapítvány is.
Dr. Nagy Gergely, az ICOMOS nemzetközi műemlékvédelmi civil szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke szerint a beépítés túlfeszíti a történelmi Belváros kereteit.
A Magyar Urbanisztikai Társaság szeptember 29-én Urbanisztikai Fórumot rendez a FUGÁ-ban a széles szakmai körökben vitát kavaró Bécsi utcai Foster-projekt témájában. Minden érdeklődőt, szakmabelit és budapestit várnak.
A Gulyás Zoltán tervezte Bécsi utcai hajdani Chemolimpex-székházra a bontás várhat: a hatvanas évek hazai építészetének kiemelkedő emlékét a Foster & Partners tervezte multifunkcionális épülettömb miatt bontaná le annak beruházója, a Csipak Aquisitions. Az Építészfórumon megjelent cikkében Dobai János építész, a budaörsi új általános iskola tervezője mutat rá az épület kiemelkedő értékeire, sürgetve a megóvást.
Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Központi Tervtanács szerdai ülésén javasolt módosításokkal ugyan, de zöld utat kapott a Csipak Aquisitions tervezett belvárosi beruházása, a Petőfi Sándor és a Bécsi utca vonalán kialakított új főutcára épülő, Új Városközpont névre keresztelt létesítmény. A lapunk birtokába került látványtervek valóban grandiózus méretekről árulkodnak.
Az épület terveit a brit Foster & Partners készítette, amely mellé magyar partnerként a Budapesten és Tokióban is irodát működtető Pálffy Építésziroda szegődött. A beruházó Csipak Aquisitions a Deák Ferenc utcában kialakított, népszerű Fashion Street házainak tulajdonosa és működtetője.
A központi tervtanács tegnap támogatásáról biztosította a pesti belváros legújabb épülettervét. A tervezők imponálóak: a londoni sztáriroda, a Foster & Partners a japán-magyar Pálffy építészirodával közösen dolgozott a komplexumon. Az épületért azonban a Bécsi utca teljes páros oldalát lebontanák; az öt pusztulásra szánt épület között az 1960-as évek egyik hazai csúcsteljesítménye, a hajdani Chemolimpex-irodaház is ott van.
A Foster & Partners részéről Stefan Behling és Darron Haylock által jegyzett terv eddig példa nélküli való léptéket képvisel a belvárosi épületszövetben: elfoglalná a Bécsi utca 2-4-6-8-10. számú épületek helyét. Tömegét a közbeeső Deák Ferenc utca bontaná csak meg, de az utcaszint alatt, a földalatti beépítések szintjén egységesülnének a telkek. A telkek egyesítésével a beépítési magasság is növelhető a jelenleg hatályos szabályozás szerint. A tervek szerint az üveghomlokzatos, nagyjából a jelenlegi párkánymagasságnak megfelelő alsó homlokzati szakasz fölé még egy markáns épületrész kerülne, a lábakon lebegő „üvegszivar”, amely a belváros távlati képében és az Erzsébet tér felől meghatározná az összképet. Ehhez, illetve a nagyméretű tetőkerthez az épülettestet átszelő mozgólépcső vezetne fel.
