Pénteken, május 25-én nyílik Holló Anna kiállítása a Két Egér Könyvesboltban, a Ráday u. 20. alatt. 18:30-kor, hogy egészen pontosak legyünk. Ha valaki azt gondolná, nem érdemes elmenni, győződjön meg az ellenkezőjéről itt. Nekik küldjük továbbá a Titkos labor a Szovjetunióban című képet.
Idén kilencedik alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet, 2012. szeptember 28. és október 7. között. Az aktuális szlogen: Élj lassabban!
Megnyílik a Pannonhalma kortárs építészetét bemutató kiállítás, Beleznay Éva Budapest álmairól és realitásairól ad elő, a közelmúlt építészetét taglaló sorozat indul a 6b.hu kezdeményezésében, és megismerhetjük Pilinszky levelezését is, Törőcsik Marival és Kocsis Zoltánnal. Programok a FUGA Budapesti Építészeti Központban a héten.
Tarlós István főpolgármester ma kinevezte Finta Sándort, a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány kuratóriumának elnökét és a sporaarchitects alapító tagját Budapest főépítészévé. Ezzel egyrészt évek óta üres pozíciót töltöttek be, másrészt az utóbbi időben megszokottal ellentétben olyan fiatal építészt emeltek magas pozícióba, aki nem mester-tanítványi kötődésével, hanem eddigi szakmai teljesítményével érdemelte ezt ki.
A sporaarchitects alapítói: (balról) Hatvani Ádám, Finta Sándor, Vadász Orsolya, Dékány Tibor
Közösségi bölcsészkertté, a belváros új zöld oázisává alakítják az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi kampuszának kertjét, a VIII. kerületi Trefort-kertet. A három éve tartó megújulás következő lépéseként május 18-án közös virágültetést rendeznek, amire minden érdeklődőt várnak.
A rendszerváltás környékének egyik különös afférjából született a budapesti Francia Intézet. Politikai okokból épült Közép-Európa legnagyobbjának, és egy politikai fordulat tette részben kihasználatlanná; mindennek ellenére sokak számára emlékezetes, markáns épület. Péntekig meghosszabbítva még látható a kiállítás a húszéves Francia Intézetről – hol másutt, mint a húszéves Francia Intézetben, a Fő utca 17. alatt.
A budapesti Francia Intézet kiszínezett terve a Le Moniteur 1985. augusztusi számának címlapján, az előtérben titkosrendőrrel
A hazai építészhallgatók a kortárs trendek nagyköveteként tekintettek rá, Rajk Lászlót egyszerűen csak untatta, a franciák pedig nem értették, mire fel ez a nagy lelkesedés. A budapesti Francia Intézet épületéről sok dolgot el lehet mondani, csak azt nem, hogy hidegen hagyná a magyar nézelődőt. Történetét, építésének körülményeit, húsz évvel ezelőtti fogadtatását és mai értékelését is bemutatja az a kiállítás, amelyet (az erre az alkalomra tervezett színes installációval együtt) a nagyközönség által is látogatható terekbe telepítettek a jubileumi kiállítást szervező Kortárs Építészeti Központ szakemberei, Evva Ambrus és Polyák Levente.
A fiatal magyar építészgeneráció egyik legsikeresebb tagja, Bordás Péter a május 18-i CreativeMornings_Budapest vendége. Bordás Péter részt vett a MüPa tervezésében, majd saját stúdiójával olyan házakon dolgozott, mint a mádi Moonvalley borászat, vagy az etyeki Korda Filmpark látogatóközpontja. Jelenleg vezető tervezőként a debreceni stadion terveit készíti. A pénteki CreativeMornings a szokásos időben, 8:30-10h között zajlik a Toldi Moziban, a belépés ingyenes, de a regisztráció ezúttal is szükséges.
Látszólag szimpla kockaház, mondjuk a hetvenes évekből. Fehérre vakolt, háromszintes, elhagyatott tömb, homlokzatáról pereg a vakolat. És valójában? Az első megvalósult modern középület Magyarországon, a kislakás-építés mérföldkőnek számító alkotása, Molnár Farkas és Fischer József, a nemzetközi stílus két úttörőjének közös munkája. 1936-ból... Az egykori pestújhelyi kórház személyzeti épülete évtizedek óta a pusztulás szélén áll, építészettörténeti jelentőségéhez egyre méltatlanabb állapotban.
Nehéz elhinni, hogy ez az épület...
...egykor így festett. (Forrás: Tér és Forma 1937/1, fotó: Máté Olga - Haar Ferenc)
A két világháború közötti modern magyar építészettel a hatvanas évektől kezdett foglalkozni a hazai építészettörténet, elsősorban egy-két olyan úttörőnek köszönhetően, mint a szakdolgozatát 1961-ben ebből író, majd azt 1972-ben könyvben is megjelentető Gábor Eszter. Az interbellum haladó gondolkozású építészeinek, akik az 1929-ben alakult CIRPAC (Comité International pour la Réalisation des Problemes d'Architecture Contemporaine) csoport köré tömörültek, igen hányatott sors adatott. A CIRPAC három alapítója közül az 1934-ben Londonból hazaköltöző Breuer Marcell jelentkezését az Építészkamara nem fogadta el, így nem maradt más választása, mint az emigráció – soha nem épült fel háza Magyarországon. Molnár Farkast, aki Breuerhez hasonlóan szintén Bauhaus-diák volt, 1932-ben kizárták a kamarából, majd négy év múlva visszavették, hogy aztán ez 1938-ban megismétlődjék. A szocdem Fischer Józsefet pedig aktív politizálása miatt zargatták folyamatosan. Kettejüknek szinte csak magánberuházásokban jutott lehetőségük, hogy bizonyítsák progresszív elképzeléseik életrevalóságát. Fontos, szinte egyedülálló kivétel a pestújhelyi kórház személyzeti épülete.
Nemrég új bemutatóterem nyílt Budapesten. Ez önmagában még a válság idején sem nagy hír, ez a bemutatóterem azonban átgondolt és újszerű koncepciójával igencsak kilóg a hasonló belsőépítészeti-építészeti produktumok közül. A példás kezdeményezést, amely a FLÓ Architects párosának első megvalósult munkája, a tervezők koncepciójának segítségével mutatjuk be.
A Mart Kft. belsőépítészeti tervpályázatot írt ki azzal a céllal, hogy a Madarász Irodaház földszintjén található, 680 négyzetméteres területen a hazai piacon még nem létező, iránymutató bemutatótermet hozzon létre. A pályázat stratégiai koncepciója a különböző funkciók párhuzamos működtetésével a szakmában megszokott értékesítés helyett új platform, közösségi forum létrehozását célozta meg az építész-, belsőépítész szakma képviselőinek, kivitelezőknek és a végfelhasználóknak.
Jóváhagyta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 1-es és 3-as villamosok felújítására, illetve az 1-es villamos Rákóczi hídon történő átvezetésére vonatkozó projektjét az Európai Bizottság – a hírt ma adta hírül a BKK. A döntés nyomán véglegessé vált, hogy a BKK által benyújtott 41 milliárd forint összértékű projekt megkapja a 94%-os intenzitású uniós támogatást. A munkák 2013-ban indulhatnak az 1-es villamos Óbuda és Puskás Ferenc Stadion közötti szakaszának megújításával, ahol részben füvesített pályát alakítanak ki.
