Zöldebb » Épületgépészet

Egy Ökokiállításon találtunk rá az új technológiára: LED fénycsöveket építenek be kompakt csövek helyére, mely terméket a Budapesti Műszaki Egyetem Optikai Tanszéke minősített és támogat. A megtakarítás 68%-os, a villanyszámla milliókkal lesz kevesebb, 2 év alatt megtérülhet a teljes beruházás, óriási mértékben csökken a világítás okozta környezetszennyezés, a CO2 kibocsátás, és most jelentkezőket várnak a tesztelésre. A rendszert épp a Westend 2. parkolószintjén próbálták ki két hétig, ezért szerkesztőségünk az első vélemények felől érdeklődött.

Sokan járunk abban a cipőben, hogy hónapról hónapra értelmezni próbáljuk a közműszámlákat. Az egyértelműen kiderül a sárga lapról, mennyit is kell fizetnünk, de a fogyasztás és a fűtőérték már megbújnak a sorok között. Ki ne szeretné, ha házában pontosan nyomon követhető lenne az energiafogyasztás: kezdve a fűtéstől a világításon át az árnyékolásig. Magyarországon most először valósult meg, hogy egy aktív készházba épületfelügyeleti rendszert építettek be.

Környezetünkben egyre több háztartási berendezés található, melyek közül vannak régebbiek és újabbak, kisebbek és nagyobbak, korszerűbb és régebbi készülékek egyaránt. Vannak ezek között olyanok, melyeket csak egy-egy alkalommal használunk egy héten (vagy hónapban), míg másokat rendszeresen, napi használati szinten. Ez utóbbihoz tartozik például a hűtőgép, a fagyasztógép is, hiszen ezek a nap 24 óráján keresztül folyamatosan ki-be kapcsolnak, fogyasztva így elektromos áramot.

A legtöbb háztartási készülék villamos energia igénye ez elmúlt évek során folyamatosan csökkent, az újabb és korszerűbb technológiai megoldásoknak köszönhetően, így ez alkalmat jelenthet a meglévő, korszerűtlenebb eszközök lecserélésének elgondolására. Ebbe a körbe tartozhatnak mindazok a berendezések, melyek ún. energiacímke köteles termékek csoportját alkotják. Ilyen pl. a hűtőgép, a fagyasztógép, a kombinált hűtő-fagyasztó gép, a mosogatógép, a villanysütő, a mosógép, a szárítógép, a légkondicionáló berendezés, ill. a villamos fényforrások.

Kevés olyan épületet lehetne ma már találni, melyben elektromos készülékek, berendezések egyáltalán ne fordulnának elő. Életünk mindennapjává váltak a legkülönbözőbb célból használt elektronikai termékek világa, és bizony valljuk be, nehezen tudnánk már róluk lemondani, annyira természetesnek vesszük a jelenlétüket. Valószínűleg sokan tapasztalták, hogy áramszünet esetén, sötétben, amíg a zseblámpát vagy a gyertyákat igyekszünk megtalálni, „rutin szerűen” nyúlunk a villanykapcsolóhoz, és próbálnánk világosságot teremteni, de hamar rájövünk, hogy éppen azért keressük a gyertyát, mert „nincs villany”.

A gázüzemű kazánok közül a legjobb hatásfokot a kondenzációs kazánok tudják elérni. Más szavakkal a gázüzemű kazánok energiahatékonysága csak kondenzációs üzemmódban emelkedhet 88% fölé. Ennek magyarázata következő: a kazán égésterében történik a földgáz elégetése, és a keletkezett füstgáz fűti fel a vizet, amit fűtéshez vagy melegvízellátáshoz használunk. A füstgáz eközben lehűl. Minél jobban lehűl, annál több hőt ad át a víznek. Azonban, ha a füstgáz 50-60 oC alá hűl, akkor vízgőztartalma kicsapódik. A kicsapódó kondenzátum savas, ami tönkreteszi a normál atmoszférikus kazánokat, ezért ott a füstgáz lehűtését korlátozni kell. A kondenzációs kazánok és a csatlakozó füstgázelvezető rendszerek speciális korrózióálló kivitelűek, ezért alkalmasak a lecsapódás során keletkező ún. látens hő hasznosítására is.

Egy jól megtervezett, jól szigetelt épület még önmagában nem elegendő ahhoz, hogy alacsony legyen az üzemeltetési költség. Az épületgépészet az épület motorja: rajta múlik, hogy az épület adta lehetőségekkel milyen hatékonyan tudunk élni. Egy jól megtervezett, szakszerűen kivitelezett és helyesen üzemeltetett épületgépészeti rendszer alacsony üzemeltetési költséget, magas komfortszintet tesz lehetővé mégpedig környezetbarát módon. Mivel a magas komfortszint nem feltétlenül jár együtt a hatékony energiafelhasználással és a környezetvédelemmel fontos hogy valamennyi szempontot egyszerre szem előtt tartsuk.

A legtöbb energia lakóépületekben a fűtésre fordítódik. Ez az összes energiaigény 75%-át teszi ki. Ezt követi a használati melegvízellátás energiaigénye, mely 11%-ot képvisel. A főzés 7%-ért, a háztartási gépek, a szórakoztató elektronika és a világítás együttesen szintén 7%-ért felel. Persze az üzemeltetési költségek általában nem így oszlanak meg, hiszen más a földgáz, a távhő, a villamos áram és az egyéb energiahordozók díja.