Zöldebb » Épület és energia

Egy Ökokiállításon találtunk rá az új technológiára: LED fénycsöveket építenek be kompakt csövek helyére, mely terméket a Budapesti Műszaki Egyetem Optikai Tanszéke minősített és támogat. A megtakarítás 68%-os, a villanyszámla milliókkal lesz kevesebb, 2 év alatt megtérülhet a teljes beruházás, óriási mértékben csökken a világítás okozta környezetszennyezés, a CO2 kibocsátás, és most jelentkezőket várnak a tesztelésre. A rendszert épp a Westend 2. parkolószintjén próbálták ki két hétig, ezért szerkesztőségünk az első vélemények felől érdeklődött.

Sokan járunk abban a cipőben, hogy hónapról hónapra értelmezni próbáljuk a közműszámlákat. Az egyértelműen kiderül a sárga lapról, mennyit is kell fizetnünk, de a fogyasztás és a fűtőérték már megbújnak a sorok között. Ki ne szeretné, ha házában pontosan nyomon követhető lenne az energiafogyasztás: kezdve a fűtéstől a világításon át az árnyékolásig. Magyarországon most először valósult meg, hogy egy aktív készházba épületfelügyeleti rendszert építettek be.

Ha megfigyeljük a hideg égövben élő emlős állatokat: szinte mindig felfedezhetjük bennük azt a közös vonást, hogy hosszú szőrük, kis fülük és farkuk van. A természetes kiválasztódás során azon géneket hordó egyedek maradtak ugyanis csak életben, melyek a kis felület révén a kis hőleadás-, a nagy szőr révén pedig a kisugárzott hőmennyiség minimalizálásának kódját hordozták.

A napterek kialakításakor szem előtt kell tartani a következőket. Napterek utólagos kialakítása, különösen társasházi lodzsák egyenként különböző kivitelezők által és különböző rendszerek alkalmazásával történő beüvegezése esztétikailag nemkívánatos eredményt hozhat. Viszont egy jól megtervezett, szakszerűen kivitelezett koncepció megemelheti a homlokzat esztétikai értékét. Lodzsák utólagos beüvegezésekor keret nélküli egyrétegű üvegezés például elegáns megoldás lehet. A naptér nem megfelelő, pl. raktárhelyiségként történő, használata is rontja az épület megjelenését. A napterek utólagos kialakítása ezért általában építési engedélyhez kötött.

A bécsi Jaunerstrasse-n található EFH Eidenberger projektnevű, 256.00 m2 nettó alapterületű, lapostetős családi ház tervezett éves energiaigénye 15-20 kWh/m2. Titka abban rejlik, hogy az ATM Architektur& Technik tervezőiroda igyekezett a lehető legkompaktabb, legzártabb épületformát kialakítani, így a lehűlő felületek és a fűtött térfogat aránya igen kedvezően alakul (0,37, mivel a „pince” is a fűtött térfogat része).

Az épület egy energetikai rendszer, hőveszteségekkel és hőnyereségekkel. A technikai szint lehetővé teszi, hogy az épületek fűtési igényét akár 0-ra csökkentsük, de ennél kevésbé ambiciózusabb cél is elég lehet, hogy üzemeltetési költségeinket barátságos értékre csökkentsük. Mielőtt belevágunk egy beruházásba, legyen az új építés vagy felújítás, érdemes megismerkednünk kicsit közelebbről az épületekben lezajló energetikai folyamatokkal, illetve az épületek energiamérlegével.

Meglévő épületeink fűtési energiafogyasztása 180-250 kWh/m2év, de a technika ennél jóval nagyobb lehetőségeket kínál. Új építésű épületeink 100 kWh/m2év körüli értéket tudnak, de ez még mindig messze elmarad a lehetőségektől. Vastagabb (12-30cm hőszigeteléssel), az előírtnál jobb nyílászárókkal, hatékony fűtési rendszerekkel könnyen elérhető 30-50 kWh/m2,év körüli érték. Az ilyen házakat, - melyek száma Németországban, Ausztriában, Svájcban és a skandináv országokban feltartóztathatatlanul növekszik, - különbözőképpen nevezik, leginkább az „alacsony energiafelhasználású“, illetve az „ultra-alacsony energiafelhasználású“ név terjedt el.

A bécsi Kammelweg-en található különleges társasházak építése 2006-ban kezdődött, és 2007-ben már beköltözhettek az újdonsült környezettudatos lakók. A két szomszédos épület 7104, ill. 8260 m2 alapterületen 80 ill. 90 lakást rejt magában. Ezek m2 ára kb. 1500 euró, a havi rezsi azonban nem haladja meg a 10 eurót, mivel fűtési energiaigényük kb. 10 kWh/m2.