Design

Csavarga Rózsának ítélte a zsűri Az év belsőépítésze díjat 2012-ben, a MOM Kulturális Központban végzett munkájáért. A szakmában közismert tervező a második az 1998-ban alapított díj történetében, aki másodszorra nyeri el azt: 2002-ben ugyanis már elnyerte a Volán Tefu Rt. Cserje utcai székházának és a Művész utcai volt Karády-villa belsőépítészetéért. Az elismerés aranyozott bronz emlékplakettel és egymillió forintos jutalommal jár, amelyet Csavarga Rózsa május 15-én vett át a MOM Kulturális Központban rendezett ünnepségen.

A MOM Kulturális Központ újjászületését korábban a hg.hu is bemutatta. A többmilliárd forintos beruházás generáltervezője a Firka Építész Stúdió, amelynek nem csupán a történelmi, Dávid Károly tervei alapján 1951-re elkészült kultúrház felújítása jutott feladatul, de az új, háromszintes, süllyesztett bővítés tervezése is. Utóbbiban parkolóház, étterem és rendezvényközpont kapott helyet, akár 500 fő befogadására is alkalmas konferenciateremmel.

Karakteres geometrikus vonalak, mályvaszínű fényfoltok és csúcstechnológiás sporteszközök egy éterien fehér térben - egy fiatal pár vállalkozásának, a Pace Power Plate magyarországi székhelyének ad fizikai keretet a Budapest belvárosában frissen elkészült multifunkciós tér. A nem túl nagy, közel 80 négyzetméter alapterületű helyiségben a tervezőknek, a POS1T1ON csapatának egy konditermet, bemutatótermet, továbbképzésre alkalmas teret, valamint a cég irodáit kellett kialakítania. A térnek továbbá egyszerre kell csalogatnia a férfiakat és nőket, ugyanakkor nem szabad elvonnia a figyelmet magukról a gépekről – a meglehetősen összetett kiinduló paraméterek alapján kezdődhetett a tervezés.

„A tervezési folyamatot leginkább ez az innovatív edzési forma és ennek eszmeisége inspirálta. Az edzés mindössze 30 percet vesz igénybe, amely intenzív fogyást és izomnövekedést eredményez. Ez a hihetetlen gyors eljárás késztetett minket arra, hogy egy olyan belső teret álmodjunk meg, amely a jövő sportos életérzését kommunikálja” - foglalják össze a tervezők. 

Három győztest hirdettek csütörtökön, május 11-én az 1359 cm³ - Agyalj rajta! játéktervezési pályázaton, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem auditóriumában. Az Országos Főépítészi Iroda támogatásával megrendezett pályázat kétmillió forintos fődíját a Rubik Ernő vezette zsűri döntése alapján a Build&Lead, egy táblagépekre fejlesztett különleges közösségépítő stratégiai játék kapta. A MOME és a hg.hu 400-400 ezer forintos különdíjakat adott át, előbbi a Tactile nevű fejlesztésnek járt, az utóbbi az AXYZ kártyajátéknak.

Az erInnovations győztes csapata a díjátadón. Fotó: Ráday Péter

„Hopp, megettél! Konkrétan.” Magunk sem gondoltuk volna, hogy Rubik Ernő erre képes, de csupa jószándéktól vezérelve felfalta Tóth Krisztiánt, a Carnation vezetőjét az Agyalj rajta! zsűrizésén, két nappal a díjátadó előtt. Az ominózus eset idején egymás ellen játszottak a Build&Lead-del, amiről azonban még egyikőjük sem sejthette, hogy csakhamar a pályázat nyertesének nyilvánítják. Vagy talán mégis: a döntőbe került 19 játék között ugyanis hamar kialakult az a szűk mezőny, amely valóban foglalkoztatta a zsűritagokat – igaz, teljesen különböző okokból. Volt, amelyiknél a gondosan tervezett, tetszetős külalak, másutt a játékszabályok furcsasága kötötte le a figyelmet, de akadtak olyanok is, ahol mindezzel együtt kevésnek bizonyult a szándék.

Nemrég új bemutatóterem nyílt Budapesten. Ez önmagában még a válság idején sem nagy hír, ez a bemutatóterem azonban átgondolt és újszerű koncepciójával igencsak kilóg a hasonló belsőépítészeti-építészeti produktumok közül. A példás kezdeményezést, amely a FLÓ Architects párosának első megvalósult munkája, a tervezők koncepciójának segítségével mutatjuk be.

A Mart Kft. belsőépítészeti tervpályázatot írt ki azzal a céllal, hogy a Madarász Irodaház földszintjén található, 680 négyzetméteres területen a hazai piacon még nem létező, iránymutató bemutatótermet hozzon létre. A pályázat stratégiai koncepciója a különböző funkciók párhuzamos működtetésével a szakmában megszokott értékesítés helyett új platform, közösségi forum létrehozását célozta meg az építész-, belsőépítész szakma képviselőinek, kivitelezőknek és a végfelhasználóknak.

Kell egy jó ötlet? Segítenek a kreatívok! De mi az, ami még jobb, mint egy kreatív munkatárs? Rengeteg kreatív munkatárs! A több szem többet lát elvéből nőtte ki magát a crowdsourcing elnevezésű mozgalom, melynek követői lassan elárasztják a világhálót. Legyen szó szlogenről, vállalati arculatról, vagy pólóra nyomott grafikáról, a közösségi ötletbörze hatékony megoldást kínál. Virtuális brainstorming, avagy a háló mindenkié.

A kétezres évek elején indult el az iStockphoto oldal, egy olyan online fotógyűjtemény, ahonnan egy csekély összegért (1-5 dollár) bárki letöltheti a felhasználók által feltöltött fotókat. Ez volt az egyik első olyan felhasználók által hízlalt adatbázis, amely az összegyűjtött tartalmat némi fizetség ellenében adta vissza a közösségnek, ami alapvetően megkülönböztette a nyílt forráskódú rendszerektől. Ez utóbbira az egyik legismertebb példa a Wikipedia, amit bárki szerkeszthet, amennyiben tartja magát a közösség vezetői által megfogalmazott alapelvekhez. Az itt található információ ugyan nem száz százalékban megbízható, de olyan információtömeghez juttatja a közösséget gyakorlatilag ingyen, ami az internet előtti időkben elképzelhetetlen lett volna.

Számos magyar sikert hozott a Hiiibrand nemzetközi tervezőgrafikai designverseny: összesen nyolc magyar hozott haza díjakat 11 különböző munkával. A díjazottaknak, akiket alább mutatunk be, ezúton is gratulálunk!

Korolovszky Anna: Eklektika Resto

A Hiiibrand 2011-en szakmabeliek és diákok külön nevezhettek, három-három kategóriában: arculat, logó és csomagolás. Az egyes kategóriákban fődíjast, arany-, ezüst- és bronzérmest választott, valamint dicséretet is osztott a szakmai zsűri, amelynek brit, argentin, orosz, amerikai és hongkongi tagjai voltak. A zsűri tagjai a diákok között személyes kedvenceket is választhattak – ilyen elismerés is jutott egy magyar indulónak. A számos elismerést az indulók nagy száma indokolja: a Hiiibrand.com-ra több mint 1100 munkát töltöttek fel.

Ha valaki érezte már azt, hogy egy idegesítő hétköznapi problémára egy olyan termék jelentene megoldást, amit még nem találtak fel, biztosan örülni fog ennek a hírnek. Az eddig nagyrészt prototípusgyártásra használt 3D nyomtatási technológia mára bárki számára elérhető lett: egyre több cég szakosodik a fogyasztó által megtervezett egyedi tárgyak legyártására. Lehet itt szó használati- vagy ajándéktárgyakról, egyszerű vagy bonyolult formákról, a 3D nyomtatóban rejlő lehetőségek szinte határtalanok. Az anyagok tekintetében is nagy a választék: nem csak műanyag-, de akár rozsdamentes acél-, kerámia-, anyagában színezett homokkő- vagy akár üvegtárgyakat is készíttethetünk, mindezt teljesen költséghatékony módon.

Cordies asztali kábelrendszerező - Quirky - feltaláló: Stephen Stewart

A 3D nyomtatás egy úgynevezett additív gyártási technológia, ami - szemben a tradícionális eljárásokkal - nem elvétellel (vágás, fúrás, csiszolás, stb.) alakítja az anyagot, hanem fokozatosan, vékony rétegek egymásra "nyomtatásával" építi fel azt. Ezzel a technológiával minimálisra csökkenthető a gyártás során keletkező hulladék mennyisége, mely nem csak a bekerülési költséget csökkenti, hanem az egyes termékek ökológiai lábnyoma is a lehető legkisebb lesz. A másik tényező, ami az ökológiai lábnyom csökkentéséhez hozzájárul: csak kellő létjogosultsággal rendelkező tárgyak születnek, és pont abban a mennyiségben, amennyire szükség van belőlük.

Nincs igazán könnyű helyzetben manapság az, aki minőségi bútorokkal, minél egyedibb módon szeretné berendezni a lakását, és minderre nem akarja egy luxusautó árát kifizetni. A designbútor és a megfizethetőség nehezen említhető egy mondatban, még a magyar termékek esetében is. Fónagy Dóra és Birkás Gábor építészek többek között erre a problémára kerestek választ deCodex elnevezésű bútorcsaládjuk fejlesztése során. A végletekig kombinálható, sokoldalú elemekből álló sorozat egy pillanat alatt bárkiből bútortervezőt varázsol.

Birkás Gábor szerint a környezetbarát életmód az élettérnél kezdődik. Ha olyan bútorokkal vesszük körbe magunkat, amelyek mindig képesek az adott élethelyzetben jellemző igényeinkhez igazodni – legyen ez a változás években, vagy órákban mérhető -, akkor a bútoraink és köztünk kialakult kapcsolat egy jóval tudatosabb tárgyhasználatra tanít meg minket. Arra ösztönöz, hogy tudatosan alakítsuk és használjuk a közvetlen környezetünket, és megszabadít a felesleges sallangoktól.

Milyen titkokat rejt egy átlagosnak tűnő belső-erzsébetvárosi ház? A Klauzál utca 29-be a városrész iparos múltját bemutató cikkünk után invitált el az ott működő üvegműhely tulajdonosa, Saás Petra. A háromszintes épület aligha tűnik fel a járókelőnek; nincs különösebben jó állapotban, ráadásul fölé magasodik Vidor Emil tervezte szomszédja. És mégis: ezernyi apró részlete árulkodik a századforduló középpolgári világáról, és a nosztalgikus hangulatunkat csak fokozza Mívesék meglepetésekkel teli műhelye.

A Klauzál utca 29. számú háza archív képen. Fotó: Fortepan

A Míves Üvegstúdió kilenc évvel ezelőtt költözött ide a Munkácsy Mihály utcából – kezd bele Petra, miután kényelembe helyezzük magunkat az utcafronti üzlethelyiségben, vevőre váró üvegtárgyak társaságában. Az ottani 19 négyzetméterhez képest itt jóval nagyobb a tér: három helyiséget használnak, de terjeszkedésre is lenne terv a közrefogott, momentán szeméttel teli lichthof felhasználásával. Erre még így is meglenne az igény, hogy Petra mellett csak Mátrai Ádám dolgozik aktívan a belső udvarra néző műhelyben. Egy komolyabb, hozzáértő üveges csapatnak, mint amilyen a Míves is, legalább évi egy nagyobb megbízásra lenne szüksége – jegyzi meg Petra. Ezek régebben meg is voltak; a portfóliót bemutató albumban a Magyar Nemzeti Bankba, a Szent István Bazilikába, különféle követségekre készített munkák fotói sorakoznak. Az elmúlt években azonban ez megváltozott. Azért vannak szerencsés kivételek: Petráék a beszélgetésünk előtti napon szerelték fel a Dunapark kávéház csillárjait, amelyeket a harmincas években készült fotók alapján, az eredeti mintájára gyártottak le újra.

Miután az eddigi szponzor, a Brit Insurance visszalépett, a londoni Design Museum a szokásosnál kisebb hírveréssel rendezte meg a Designs of the Year díjat. A győzteseket április 24-én hirdették ki, és kilétükre az idei londoni olimpia komoly befolyást gyakorolt: nemcsak az építészeti kategóriát nyerte a Hopkins velodrómja, de az olimpiai fáklya vitte a legjobb termék kategóriát és egyben ez lett az év designtárgya.

A BarberOsgerby által tervezett olimpiai fáklya testét nyolcezer apró lyuk díszíti – épp annyi, ahányan hetvennapos útja során hordozzák majd a játékok megnyitójára. A lyukak emellett segítenek a fáklya hűtésében is. A tárgy 800 mm magas és 800 grammot nyom, ezzel a legkönnyebbek közé tartozik az olimpiai fáklyák történetében. A Design Museum igazgatója, Deyan Sudjic szerint „a 2012-es olimpiai fáklya könnyedsége és egyszerűsége nemcsak London, az olimpia város szellemiségét ragadja meg, de azt is demonstrálja, hogyan képes a design a tradíciók minőségét modern formanyelvre átültetni.” A neves kelet-londoni tervezőpáros egyébként három produktummal is bejutott idén a Designs of the Year finalistái közé, már csak ezért is kijárt nekik az elismerés.