Egy hányatott sorsú épület, a Drechsler-palota múltja és jelene: szombaton megmentéséért demonstráltak.
Múlt szombaton demonstráció volt az Andrássy úton. Ez még önmagában nem nagy hír, gyakran előfordul. Ám olyan demonstráció ritkán van az Andrássy úton (vagy akár máshol), ahol nem politikai céllal, hanem egy épület megmentéséért demonstrálnak. Az is újdonságnak volt mondható, hogy a szervezők már nem e-mailben vagy levélben, hanem alapvetően egy Facebook csoportban szerveződtek.
De miért is kell demonstrálni a Balettintézetért? Egy hányatott sorsú épület története következik.
Az Andrássy út 25. szám alatti telken - amely éppen az Operaházzal szemben található - épült fel a Lechner Ödön tervezte MÁV Nyugdíjintézetének bérháza (tervezés: 1882-84, megnyitás: 1886). Ez az épület igen fontos Lechner pályafutásában: a szegedi Milkó-ház után ezzel az épülettel indult el az Iparművészeti Múzeum felé vezető úton. Az építési engedélyt 1883. május 31-én szerezték meg. Az épület megformálását a korai francia reneszánsz formavilága ihlette. Az Operaház (Ybl Miklós, 1884) főhomlokzatának középrizalitjára méltó választ ad az egykori bérház középrizalitja. A párkányok, a tetőablakok, a saroktornyok, a középrizalit középső fülkéje mind-mind arról árulkodik, hogy Lechner új életet tudott önteni a francia reneszánsz világába - abban a korban, amelyben a közhangulat a barokkért lelkesedett. Az 1885-ben megrendezett országos kiállításon a kortárs francia építészek is csodálatukat fejezték ki az épületért. Lechner dicsőségét növeli, hogy szerénysége, önkritikus szemléletmódja sosem hagyta el. Mint írta: "Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon."
Klösz György híres felvétele a kávéházról
Az épület kapui az oldalsó utcákról nyílnak, ezeken át juthatunk be a két belső udvarra. A földszinten működött az egykori kávéház, amelynek Lechner Ödön tervezte berendezése, falikárpitjai, faburkolatai a kortársakat is lenyűgözték. A kávéház a földszinten, a pincehelyiségben és az emeleten is működött fénykorában; tulajdonosának neve aztán az egész épületre ráragadt, ezért emlegetik Drechsler-palotaként is az épületet. A kávéházban Szinyey-Merse Pál, Puccini és Mahler is vendégeskedett. Érthetetlen, hogy a későbbi étteremmé alakítás során miért kellett a pompás belső berendezésnek elpusztulnia. A pince bajor sörözőjének boltozatos térsora még megvan.
Évtizedeken át az Állami Balettintézet hallgatói tanultak itt klasszikus és modern táncokat, de még artistaképzés is folyt. Az épületet 1997-ben magánosították. A vételi jogot a magántulajdonú Trivest Kft. által létrehozott Andrássy 25. Kft. nyerte el. A céget egy hónappal a kerületi határozat után két cég vette meg 220 millió forintért. 2002-ben már építési engedélyt is kaptak a szállodává alakításhoz az akkori tulajdonosok - az Opera Plaza 2009 végén nyitott volna több mint 200 luxusszobával. A tervek megvalósítása azonban el sem indult. 2007-ben a portugál Aquapura Hotelshez került a cég, immár 7,5 milliárd forintért. Az óriási árkülönbözet miatt feljelentés is született már az ügyben, bírósági döntés még nincs. A palota portugál hátterű tulajdonosa felszámolás alatt áll.
A jelenlegi állapotokról keveset tudni. Nem tudjuk biztosan, hogy az udvarban James Watt szobra, a míves kovácsoltvas korlátok, a gőzmozdony-motívumos díszítmények megvannak-e még, és ha igen, milyen állapotban vannak. Úgy hírlik, időnként egy-egy teherautó egy adag sittel távozott nagy titokban az elmúlt hónapokban. Ez alapján többen attól tartanak, hogy engedély nélküli bontásokba kezdtek. A legújabb fejlemény pedig az, hogy néhány betört üvegű ablakot újraüvegeztettek az oldalsó homlokzatokon. Szerencsére Kovács Kocsárd a hetvenes években szobáról szobára járva feltérképezte az egész épületet, majd az épület eladása előtt is volt egy felmérés, így legalább dokumentációk rendelkezésre állnak a károk felméréséhez, a felújítás megkezdéséhez.
A szombati zenés-táncos megmozduláson a Balettintézet egykori növendékei nagy számban képviseltették magukat. Fábry Zoltán egykori növendék Houstonból repült Budapestre, hogy részt vehessen a demonstráción. Böröczky József egykor itt tanult - ő egy rövid kabaréműsorral érkezett. Bozsik Yvette nem tudott személyesen jelen lenni, levelet küldött, amelyben leírta: "Az 1980-as években szinte kultikus volt ez a hely, délutánonként az Operaház előtt izgatottan várták a táncművészetért rajongó fiúk a szemközti épületből kilépő ifjú balerinákat, s a bátrabbak még egy-egy autogramért is eléjük merészkedtek. Az Állami Balett Intézet nem csak a klasszikus balettnak és a néptáncnak adott otthont, hanem a zene és a cirkuszművészet ifjú tanítványainak is, hiszen ők is ebben az épületben végezték el az általános iskolát és a gimnáziumot is. Ki tudja, hogy az Állami Balett Intézet épülete nélkül az egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, a magyar táncművészet olyan híres, ismert lenne-e a világban, mint amilyennel most büszkélkedhetünk?"
Ráday Mihály sokadszor szólalt fel az épületért, idézve korábbi Unokáink sem... műsoraiból, egyben emlékeztetve arra is: korántsem csak ez az egy épület van veszélyben. Ő és Gerle János építész is bemutatták az épületet a demonstrálóknak. A felolvasott vagy elmondott üzenetek között pedig az egykor a Balettintézetből indult táncosok, csoportok szórakoztatták a közönséget a Presidance Company-tól a Mozdulatművészeti Társulatig. A helyszínen 1130-an írták alá az épület pusztulása ellen tiltakozó petíciót, amelyet a szervezők a kormányhoz kívánnak eljuttatni. Ebben követelik, hogy: "a Kormány – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal útján – azonnal avatkozzon be, és minden lehetséges eszközzel állítsa meg az épület további állagromlását. Haladéktalanul szerezzen érvényt a kulturális örökség védelméről szóló hatályos jogszabályoknak, és vegye igénybe a jogszabályok által biztosított összes eszközt, hogy a tulajdonos-befektetőt rábírja a jogkövető magatartásra. Ha mindez más módon nem lehetséges, a Kormány vizsgálja meg a lehetőségét az ingatlan újra állami kézbe vételének és felújításának. Továbbá kérjük a törvényalkotó Parlamentet, hogy haladéktalanul vegye be törvényalkotási programjába a világörökségről szóló törvény megvitatását és elfogadását. Végül, követeljük az ingatlan tulajdonosától, hogy 30 napon belül tegye lehetővé egy tényfeltáró bizottság számára (mely bizottság tagjait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal és a helyi önkormányzattal együttműködve jelölünk ki) az épület bejárását, és erről jegyzőkönyv felvételét."
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal új elnökének levelét is felolvasták. Ebben Tamási Judit emlékeztetett arra: a megvalósult kevéske állagmegóvó munkát ők kényszerítették ki a tulajdonosokból. Idén februárban már 30 millió forintos büntetést is kiszabtak, ám lehetőségeik nem végtelenek - magántulajdonú műemlékeknél a KÖH keze sok tekintetben meg van kötve. "A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kész az együttműködésre a mindenkori tulajdonossal, minden állami szervvel, önkormányzattal, civil szervezettel." - írta Tamási Judit megbízott elnök.