Logomain

Székelyföld kincseit gyűjtötték magyar diákok

By Ongrádi Melinda 2010. augusztus 8. 08:00

szerk at hg dot hu

Siklod_120130603-19838-z1xydb.gallery

NTDK felmérőtábor Siklód kapu

Haz_cikkep_siklod20130603-19838-11hgb66.gallery

Siklód 150. sz. ház NTDK felmérőtábor

Haz_cikkep_2_siklod20130603-19838-rnpdo1.gallery

Siklód 134. sz. ház NTDK felmérőtábor

Murva_utca_siklod20130603-19838-4dwx8l.gallery

Murva utca Siklód NTDK felmérőtábor

Kezi_latvanyterv20130603-19838-1rrbiv2.gallery

kézi látványterv NTDK

Siklod_szobabelso_galerianyito20130603-19838-14xdkxt.gallery

Siklódi szobabelső; kép © NTDK

Szobabelso_2_siklod20130603-19838-1bxaoe6.gallery

Szobabelső egy siklódi házban; kép © NTDK

Resztvevok_siklod20130603-19838-1kb8yav.gallery

A felmérőtábor tagjai; kép © NTDK

Csur_siklod20130603-19838-16jct7y.gallery

Csűr vihar előtt; kép © NTDK

Koalap_siklod20130603-19838-lngp9i.gallery

Kőből készült alap; kép © NTDK

Csurok_siklod20130603-19838-xj9z3a.gallery

Látkép háztetőkkel; kép © NTDK

Elhagyott_haz_siklod20130603-19838-6x2otx.gallery

Elhagyott ház; kép © NTDK

Kert_siklod20130603-19838-1j9w8bs.gallery

Siklódi kert; kép © NTDK

Szobabelso_siklod20130603-19838-p8za2m.gallery

És még egy szobabelső; kép © NTDK

Siklod_murva_felol20130603-19838-sc19g4.gallery

Siklód a Murva felől; kép © NTDK

Kapureszlet_siklod20130603-19838-1eumq4f.gallery

Kapurészlet; kép © Siklód

Lakoepulet_reszlete_galeria20130603-19838-gtypgu.gallery

Lakóépület részlete; kép © NTDK

Sutohaz_galeria20130603-19838-dv5mr3.gallery

Sütőház homlokzata; kép © NTDK

Lakoepulet_homlokzata_galeria20130603-19838-2b89om.gallery

Lakóépület homlokzata; kép © NTDK

Csur_metszete_galeria20130603-19838-3g9pze.gallery

Csűr metszete; kép © NTDK

Lakoepulet_alaprajza_galeria20130603-19838-ni1nxm.gallery

Lakóépület alaprajza; kép © NTDK

Sutohaz_galerianyito20130603-19838-1miib1y.gallery

Sütőház homlokzatának felmérési rajza; kép © NTDK

A Kárpát-medence épített örökségét kutatta az erdélyi Siklódon a Népi Építészeti Tudományos Diákkör.

Hacsak nem teszünk megmentésükért, a fejlődés óhatatlanul elsöpri a múlt építészeti emlékeit. Ez ellen igyekszik tenni a Kárpát-medence épített örökségének felmérésével a közel százéves Népi Építészeti Tudományos Diákkör, amelynek hallgatói idén nyáron kéthetes terepmunkára a székelyföldi Sóvidék egyik településére, a Szovátától mindössze 10 kilométerre fekvő, mégis varázslatosan elfeledettnek tűnő Siklódra látogattak.

Fülöp István, a diákkör vezetője szerint Magyarországon egyre nehezebb olyan helyszínt találni, amely megfelelő otthont nyújtana a felmérőtábornak (azaz van elegendő, lehetőleg érintetlen épület, amely két hétig munkát ad 30 diáknak), Erdélyben azonban elegendő eltávolodni az aszfaltozott utaktól, és szinte bármelyik falu alkalmas a célra.

A 29, mérőléccel, mérőszalaggal és lézeres távmérővel felszerelt mérnökpalánta 27 helyi portát, valamint a falu harangtornyát mérte fel. A felmérés során kézzel felvázolt metszetek, alaprajzok, homlokzatot, sőt, látványtervek, részletrajzok és helyszínrajzok is készültek. A rajzokat a diákok otthon feldolgozzák, illetve maketteket készítenek azok alapján; az elkészült terveket tavasszal kiállítás keretében mutatják be. Emellett a felmérés anyaga az első éves hallgatóknak is feladatot ad: Épülettervezés 1. tárgyból a meglévő épületeket kell majd a műemlékvédelem szempontjait figyelembe véve áttervezni közösségi, turisztikai funkciókká.

A tábor szervezőinek élménybeszámolója így ír a vidékről: „Részben bővebb otthonának, a Sóvidéknek, részben sajátos mikroklímájának köszönhetően valamikor gazdag vidék volt, így építményben is bővelkedett. A házak jellegzetessége, hogy a padlásfödém fölött nem folytatódik a kémény, így kéménytest sem látható a házakon. Szinte minden csoporttal megesett, hogy fedélszék-mérés közben alájuk gyújtottak – számos mosolyt fakasztó történet született ebből. A füstös padlás oka egyébként a siklódiak szerint az, hogy a füstölni való hús így egész télen fent érik a padláson, sokkal finomabb, hígabb füst járja körbe, nem egyszerre „öntik nyakon” a durva, sűrű füstöléssel.”

A diákoknak akklimatizálódniuk kellett a helyi körülményekhez: a településen még az idősek is a legnagyobb természetességgel veszi a falu egyes pontjai közötti 300 méteres szintkülönbséget, ami egy elkényelmesedett városinak már egyáltalán nem ilyen magától értetődő. A második hétre azonban már a tédékás diákoknak sem jelentett nagyobb kihívást akár napjában kétszer-háromszor is megtenni a központ és az iskola közötti emelkedőt.

„A három településrészből, a Murvából, Papszeréből és az Alfaluból álló község már a Papszere neve folytán is érdekes gondolatmenetet kelt az Őrségi szeres települések kapcsán. Az Eger patak két oldalán lévő, urasabb Murva és Papszere valóban egységként működik, míg az Alfalu a víz folyása mellett, lejjebb található. A házak a körbefutó, deszkával kerített tornácoktól szoknyát kapnak, esténként pedig, a ház előtti padon ülve a naanyók és papók várják haza a teheneket. Mert fiatal sajnos kevés van. Mindenki elköltözött, beköltözött – de még gyakran hazajárnak.
Számunka épp ez az agónia konzerválta az egész települést a maga hagyományos, utánozhatatlan mivoltában. Az épületekhez alig nyúltak. A hatvanas évek óta – amikor még hagyományos módszerekkel épültek a legújabb lakóházak is, – alig pár ház épült. Nem csak a szerkezeti elemek, az ablakok, ajtók, a padló, de még a használati tárgyak is megbecsült, bevált helyükön maradtak. A legátfogóbb átalakítást csupán egy-egy fürdőszoba jelenti.”

A hagyományos, háromosztatú házak mellett hatalmas csűrök állnak, amit gyakran egészít ki nyárikonyha és fásszín. A négyfős csoportoknak gyorsan kell dolgozni, ha a két hét alatt elegendő portát akarnak felmérni. Végül persze minden sikerül. Mindenki hatalmas élményanyaggal gyarapodott, a kéthetes tábor köztes hétvégéjén pedig a parajdi sóbánya mélysége után a Medve-tó szépségét is megcsodálhatták a résztvevők.

Az 1912-ben alakult Népi Építészeti Tudományos Diákkör gazdag hagyományokkal rendelkezik. A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán működő, 1912-ben alapított egyesület célja, hogy megismertesse a leendő építészeket a Kárpát-medence épített örökségével, akik a terepmunka során közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a régi mesterek munkájával. A 98 éves NTDK működésében több szünet is volt: eredeti formájában az I. világháborúig működött, majd a 20-as években kicsit módosult. 1945 után megszűnt, és csak a 70-es években alakult újjá.

És hogy mi lett a hatalmas ismeretanyag sorsa? Fülöp István szerint a dokumentáció szétszórva található. A háború előtti anyagok egy része már nem lelhető fel; az anyag egy részét ő őrzi, de az 1976-2001 között keletkezett felmérési anyagok például a szentendrei Skanzenbe kerültek, ahol ígéretet tettek annak katalogizálására, kutathatóvá tételére. Kitűzött célja azonban a szervezetnek, hogy összegyűjti és az ntdk.hu honlapon hozzáférhetővé teszi a hatalmas ismeretanyagot.

A „célpontok” kijelölésénél „hasraütéssel döntenek”: van, hogy egy-egy település keresi meg a szervezőket. Egyik évben belföldre, a következőben külföldre szerveződik a tábor. Az eljövendő évek tervei között szerepel a Délvidék és a Felvidék; Lendvára két éve majdnem eljutottak a diákok, de kissé későn kezdődött a túra szervezése. A falvak egyébként örömmel fogadják a tédékásokat, ellenállással csak egyes magánházak tulajdonosainak körében szoktak találkozni.

A kirándulásokat részben az egyetem finanszírozza, részben pályázati pénzekből fedezik a költségeket. A diákoknak nem kell fizetniük sem az utazásért, sem a szállásért vagy az étkezésért. Cserébe viszont felvételi van: „szerencsére minden évben többen jelentkeznek, mint ahány hely van”. A rostálás során felmérik a hallgatók rajzi, épületszerkezettani tudását. Évente 6-8 új hallgató kerül a csapatba, míg a korábbi résztvevők egy része lediplomázik és kilép a nagybetűs életbe. Így mindig van a csapatban újonc és tapasztalt régi motoros is, sőt, a négytagú felmérőcsoportokat is ennek jegyében állítják össze.

Az elmúlt években rendszerré vált, hogy a felmérőtábor mellett építőtábort is szerveznek; idén utóbbi helyszíne Borsodgeszt lett, ahol két kemencét építenek a diákok. Ennek eredményéről lapunk szintén beszámol majd.

magazin, kulturális örökségvédelem, népi építészeti tudományos diákkör, ntdk, felmérőtábor, fülöp istván, siklód, sóvidék, szie ybl miklós építéstudományi kar Icon_print

NTDK felmérőtábor Siklód kapu

Siklód 150. sz. ház NTDK felmérőtábor

Siklód 134. sz. ház NTDK felmérőtábor

Murva utca Siklód NTDK felmérőtábor

kézi látványterv NTDK

Siklódi szobabelső; kép © NTDK

Szobabelső egy siklódi házban; kép © NTDK

A felmérőtábor tagjai; kép © NTDK

Csűr vihar előtt; kép © NTDK

Kőből készült alap; kép © NTDK

Látkép háztetőkkel; kép © NTDK

Elhagyott ház; kép © NTDK

Siklódi kert; kép © NTDK

És még egy szobabelső; kép © NTDK

Siklód a Murva felől; kép © NTDK

Kapurészlet; kép © Siklód

Lakóépület részlete; kép © NTDK

Sütőház homlokzata; kép © NTDK

Lakóépület homlokzata; kép © NTDK

Csűr metszete; kép © NTDK

Lakóépület alaprajza; kép © NTDK

Sütőház homlokzatának felmérési rajza; kép © NTDK

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317