Logomain

Radikális gondolkodásra van szükség: Zoboki Gábor a Várról

By Kovács Dániel 2010. július 27. 10:10

szerk at hg dot hu

Buda120130602-27858-1lxfj1n.gallery

A budai egykori királyi palota ma

Buda320130602-27858-1fh7k6x.gallery

A budai egykori királyi palota ma

Buda220130602-27858-dlcho6.gallery

A budai egykori királyi palota ma

Zoboki_gabor_kis_peter_220130602-27858-1ad7i0l.gallery

Zoboki Gábor - Kis Péter: A Honvéd Főparancsnokság átépítésének terve

Zoboki_kis_peter_320130602-27858-k9nb08.gallery

Zoboki Gábor - Kis Péter: A Honvéd Főparancsnokság átépítésének terve

Ha a kisföldalatti Budáig járna... A MüPa tervezőjével a budai vár fejlesztési lehetőségeiről beszélgettünk. <br/>

Mára halmozottan problematikus helyzetbe került a budai vár: az egykori királyi palota lepusztult és részben alkalmatlan jelenlegi funkciójára, környezete pedig gondos gazdára és új beruházásokra vár. A történetben fordulópontot hozhat a Vagyonkezelő által kiírt pályázat. Zoboki Gáborral, a Zoboki, Demeter és Társaik építésziroda vezetőjével a Várral kapcsolatos elképzeléseiről, terveiről beszélgettünk.

A Budapest egyik fő turisztikai látnivalójának számító Várnegyedben ma is egymást érik a második világháború óta tátongó sebhelyek, a Mária Magdolna-templom rommezejétől a szinte teljesen elpusztult Szent György térig. A Várkert Bazár méltó hasznosítását ugyancsak nem sikerült megoldani. Szorosan e problémákkal összefüggésben kell kezelni olyanokat, amelyekről kevesebb szó esik. A Víziváros déli része ma periférikus terület, valódi funkciók nélkül, mint ahogy a Tabán helyén létrehozott, a tervezett fürdőváros helyett végül is befejezetlenül maradt közpark is óriási lehetőség csupán. A főutcán és a Duna-parton hömpölygő autósforgalom élhetetlenné teszi a környéket, tömegközlekedéssel pedig a Vár igen nehezen megközelíthető. Rendezetlen a két meghatározó budai csomópont, a Moszkva tér és a Déli pályaudvar helyzete is.

Az elmúlt évtizedek számtalan próbálkozást, ötletet és látványtervet hoztak, a Szent György térre szánt Nemzeti Színháztól a budai lankák szőlőskertjeiig, sőt, néhány részeredmény is született – hosszú távú koncepció azonban egyáltalán nem. És épp ez a probléma – mondja Zoboki Gábor. Az eddigi ötletszerű munkák szükségszerűen nem hozhattak pozitív eredményt, hiszen nem találtak megoldást az alapvető problémákra. Ráadásul a döntéseket nem szakmabeliek, hanem politikusok hozzák, azt pedig a Dísz téri romokat újraértelmező beépítés kapcsán bebizonyosodott, hogy ez mennyire nem használ az építészetnek. Egyébként pedig „a várossal kell foglalkozni, nem a házakkal” – vallja Zoboki, aki rossznak tartja a szabályozási tervek jelenlegi rendszerét; azokat ugyanis ma sehol sem előzi meg hosszú távú, átfogó stratégia készítése.

A helyzetben változást hozhat az a pályázat, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. írt ki a budai Várhegy városfejlesztési és építészeti koncepciójának elkészítésére. A feladat rendkívül összetett: a kiíró a teljes Vár és a környező területek jövőkoncepcióját várja. Zoboki szerint egy ilyen méretű, és jelentőségű projekt felülmúlja az önkormányzatok szellemi és anyagi lehetőségeit. Kormányzati döntésre van szükség. Beadott javaslatcsomagjához az iroda 51 fős „ökumenikus szakmai társaságot” gyűjtött össze az Andrássy úti műteremben. A három hónapos intenzív munka végeredménye egy 400 oldalas szakmai anyag. A csatlakozó szakembereknek Zobokiék további fél évet adnának arra, hogy kidolgozzák javaslataikat, és felépítenék a terület 1:1000 makettjét, amely mellett bárki elmondhatná ötleteit.

Az egykori budai királyi palota ma

„Radikális gondolkodásra van szükség” – Zoboki Gábor jelszava nemcsak a megvalósítás folyamatára, hanem annak elemeire is vonatkozik. A pályázatra beadott tervcsomag olyan ötletfelvetéseket tartalmaz, amelyek az építész szerint szinte organikus módon következnek egymásból. Miért ne lehetne átvinni a pesti gyalogos belvárost a Lánchídon át Budára? Erre a Margit-híd felújításának elkészülte remek alkalmat is adhatna, ráadásul a forgalomcsökkenés a Clark Ádám téren tervezett beépítést is megoldaná – vissza lehetne állítani a háború előtti telekstruktúrát. A tömegközlekedési problémákra a kisföldalatti Budára vezetése jelenthetne megoldást, akár a Lánchídon keresztül, fel a Királyhágó térig.

Olimpia, magasházak helyett a meglévő értékekkel, a főváros történelni központját képező Hősök tere – Mátyás templom tengellyel érdemes foglalkozni – így Zoboki. „Már sok díszt ráaggatunk a budapesti karácsonyfára, ideje rendet rakni rajta.” Az elpusztult történelmi épületek esetében az építész nem zárja ki a homlokzatrekonstrukció eszközét, amennyiben az kellően indokolt; a Szent György tér térfalának helyreállításakor például az lehetne. A hosszú távú rendezés emellett landmark jellegű kortárs házak építésére is esélyt adhat, nem is szólva a magyar építészek előtt feltáruló lehetőségekről.

A munka végeredménye – a pályázat kiírójának elvárásaitól eltérően – nem építészeti terv, hanem körülbelül 25 éves fejlesztési stratégia lehet, amelyhez teljesen újszerű beruházási koncepciót is ki kell dolgozni, hiszen állami források aligha fakadnak a megvalósítására. Zoboki szerint privát és közberuházások együttes rendszerével (de nem az államra hosszú távon nagy terhet rakó ppp-projektekkel), a telkeket illetően az adok-veszek dominóelv használatával lehetne megoldani. Ez a Vár esetében olyan területek beépítésével járhat, amelyek a második világháború óta üresen állnak, például a Lánchíd budai hídfőjének környékén, valamint a Várhegytől délre és keletre, a Tabán szélén. „Most vagyunk ’45-ben” – jegyzi meg Zoboki ironikusan, az építészeti és városképi kontinuitás hiányára célozva.

Zoboki Gábor és Kis Péter tervei a Dísz téren álló egykori Honvédelmi Főparancsnokság felújítására 2009-ből.

A fejlesztési stratégia olyan kotta, amely segítséget ad a gondolati játékhoz és alapot a majdani valós beruházások kontrollálásához. Új házhelyek, sziluettvizsgálatok, gazdasági számítások – és persze a figyelembe veendő érdekek sokasága. A beruházás-sorozat irányításához vélhetően egy köztulajdonú fejlesztési társaságra lenne szükség, amely állami megbízással, afféle kormánybiztosként hosszú távon kézben tartaná az ügyet. „Közmunka kell és közberuházás kell”; a közbeszerzés viszont alkalmatlan egy ilyen léptékű probléma megoldásához, és egyébként is csak szükségmegoldás. Mivel az uniós forrásokat Budapesten 2013-ig már elköltöttük, rövid távon semmiképp nem indulhat meg a munka; ez viszont megfelelő alkalom lenne a hosszú távú stratégia kidolgozására – jegyzi meg az építész. A Vár ideális helyszín a munkametódus kialakításához, hiszen a terület legnagyobb része állami és önkormányzati tulajdonban van.

Bár a projekt vezetése itthon újszerű, a spanyolviaszt nem kell feltalálni. Hasonló eszközökkel zajlik Párizsban a Nemzeti Könyvtár környékének fejlesztése. A Paris Rive Gauche olyan zászlóshajó-projekt, amely az állami, önkormányzati és magánberuházók együttműködésében, 25 év alatt fejleszti a három várnyi területet. A összevont ingatlanfejlesztési, urbanisztikai és építészeti stratégia igazgatója Gillers de Mont-Marin, akit Zobokiék stratégiájának kidolgozásához is sikerült megszerezni partnernek. A másik neves külföldi szaktekintély Lukaš Zdeněk, a Cseh Köztársasági Elnöki Hivatal Műemlékvédelmi Osztályának vezetője, aki a Hradzsin rekonstrukciójában vállalt kulcsszerepet. A fejlesztési koncepció kidolgozásához felajánlotta segítségét az Urban Land Institute is, amely többnapos, nemzetközi workshopot szervezne a budai várterület fejlesztési lehetőségeinek feltárására.

Ahhoz azonban, hogy ne a politikusok hozzák meg a fontos döntéseket, a szakma proaktivitására van szükség – szögezi le Zoboki. Az építészeket a szabályozási tervek a telekhatárok karámjába szorították, a várostervezők pedig teljesen elkülönült szakmaként működnek; legelőször is ezen kellene változtatni. A Várnegyed átfogó fejlesztése hatalmas kihívást, de óriási lehetőségeket is jelent; kérdés, mennyire tudunk élni ezzel.

építészet, budapest, urbanisztika, zoboki gábor, fejlesztés, magyarország, zoboki demeter és társaik, budai vár Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317