Logomain

Ha nem lépünk, megfulladtunk volna

By Kovács Dániel 2010. július 6. 11:36

szerk at hg dot hu

Cikkep120130602-27858-1p6j8j2.gallery

A sporaarchitects Velencében

Cikkep220130602-27858-526na8.gallery

A sporaarchitects brigádja a négyes metró építkezésén

Cikkep320130602-27858-1glk750.gallery

Sporaarchitects: A 4-es metró Fővám téri állomásának szerkezete

Galeria20130602-27858-6i8gv1.gallery

Sporaarchitects: A Wallpaper* felkérésére született foghíjbeépítés tervei

Gal120130602-27858-zfzfwa.gallery

Sporaarchitects: A Wallpaper* felkérésére készített Nagymező utcai foghíjbeépítés

Gal220130602-27858-4it8la.gallery

Sporaarchitects: A Wallpaper* felkérésére készített Nagymező utcai foghíjbeépítés

Gal320130602-27858-1wssfx4.gallery

Sporaarchitects: A Wallpaper* felkérésére készített Nagymező utcai foghíjbeépítés

Gal420130602-27858-u667w9.gallery

Sporaarchitects: A Nagymező utcai foghíjbeépítés makettje

Gal520130602-27858-3g4jcj.gallery

Sporaarchitects: A Nagymező utcai foghíjbeépítés makettje

Galeria220130602-27858-1wbsi7d.gallery

Válogatás a sporaarchitects munkáiból

120130602-27858-1q4nadh.gallery

Sporaarchitects: Családi ház bővítése a Zsemle utcában, Budapest, 2003-2004

220130602-27858-ztmrt7.gallery

Sporaarchitects: Óvoda Törökbálintra, 2005

320130602-27858-1q8d9mr.gallery

Sporaarchitects: Óvoda Törökbálintra, 2005

420130602-27858-12moefk.gallery

Sporaarchitects: Óvoda Törökbálintra, 2005

520130602-27858-x1v2cm.gallery

Sporaarchitects: Klíma Centrum irodaház, Budapest, 2006

620130602-27858-trmejt.gallery

Sporaarchitects: A budapesti Városháza Fórum terve, 2008

720130602-27858-1s4pynw.gallery

Sporaarchitects: A 4-es metró Fővám téri állomásának terve

820130602-27858-y6dl3h.gallery

Sporaarchitects: A 4-es metró Gellért téri állomásának terve

920130602-27858-1v2zmgp.gallery

Sporaarchitects: Felszíni épület a 4-es metró Gellért téri állomásához

1020130602-27858-nbufh.gallery

Sporaarchitects: Az épülő Gellért téri állomás

A világ legizgalmasabb építészirodái közé sorolta 2010-ben a brit Wallpaper* a budapesti sporaarchitects műhelyét.

Már több külföldi szaklap is foglalkozott a négyes metró épülő állomásaival, a valódi áttörés azonban a napokban következett be. Az egyik legtekintélyesebb építészeti és designmagazin, a Wallpaper* a világ harminc legizgalmasabb építészirodája közé választotta a Fővám és a Gellért téri metróállomások tervezőjét, a budapesti sporaarchitects csapatát.

A sporaarchitects alapítói: (balról) Hatvani Ádám, Finta Sándor, Vadász Orsolya, Dékány Tibor.

A sporaarchitects ezzel eddigi legkomolyabb nemzetközi sikerét érte el, ami egyben a fiatal magyar építészgeneráció nemzetközi áttörésében is segíthet. Az irodát 2002-ben alapította négy, több hazai és nemzetközi stúdiót megjárt fiatal építész. Több nemzetközi kiállításon vettek részt, két egymást követő évben elnyerték a Média Építészeti Díját, és nem mellesleg megalapították és működtetik a KÉK - Kortárs Építészeti Központot – most épp saját irodájukban. Jelenleg a négyes metró mellett egy VII. kerületi designhotel, a komáromi Monostori erőd kikötője, vagy az Iparművészeti Múzeumba tervezett médiapagoda tervein dolgoznak.

Az iroda három alapító tagjával, Dékány Tiborral, Finta Sándorral és Hatvani Ádámmal a belvárosi főhadiszálláson ültünk le egy kötetlen hangulatú beszélgetésre, harmadik emeleti műtermükben.

hg.hu: Hogy kerül egy Székely Mihály utcai, kis létszámú magyar építésziroda a Wallpaper* látókörébe?

Finta Sándor: Fogalmunk sincs.

Hatvani Ádám: Egyszer csak kaptunk egy levelet arról, hogy lenne-e kedvünk részt venni az Architects Directory-ban. Elolvastuk egyszer, aztán elolvastuk még egyszer, hogy nem tévedés-e…

Dékány Tibor: …hogy esetleg egy tapétagyártól jött…

HÁ: Februárban érkezett a levél, a Wallpaper* felkérésére készülő projektre egy hónap jutott. Egy foghíjbeépítést terveztünk a Nagymező utcába. A következő fázisban volt a fotózás a metzi Pompidou-központban. A harmadik felvonás egy közös kiállítás lett volna a Londoni Építészeti Fesztiválon, erre azonban a Wallpaper* nem talált szponzort, így helyette fogadást rendeztek. Erre már nem tudtunk kimenni.

hg.hu: Van már valamilyen visszhangja a szereplésnek?

HÁ: Én már annak is örülök, hogy végre sikerült összerakni az új honlapunkat. A napokban még Brazíliából is érkeztek látogatók, így végül is igen.

FS: Azt nem tudjuk, ki javasolhatott. Persze lehetséges, hogy csak elkezdték nézegetni a kiadványokat. Legújabban például a világ tömegközlekedési állomásainak építészetéről kiadott albumban vagyunk benne (Chris van Uffelen: Stations. Braun Publishing, 2010 – a szerk.).

DT (lapozgat a könyvben): Itt van Alsop, Calatrava, Foster, Grimshaw, a Mecanoo, Zaha Hadid, Nouvel és utána a spora.

FS: A Young Blood kiállításnak 2006-2007-ben nagy visszhangja volt; a lengyel NArchitekTURA is szerepelt rajta, akiket velünk együtt válogatott most be a Wallpaper*. A másik, nemzetközileg is fontos kiállításunk az Emerging Identities – East! volt 2005-ben Berlinben, amint aztán 2008-ban Budapestre is elhoztunk. Tulajdonképp öt éve, az iroda megalakulása óta alakítjuk a nemzetközi kapcsolatrendszert.

hg.hu: De a legfontosabb projektetek, a négyes metró két állomása csak mostanra ért a szerkezeti átadás küszöbére.

HÁ: Őszre tervezünk egy nagy nyilvános bejárást. Végül is egy éve nagyjából így néz ki a metró, mint ma, már ami a szerkezetet illeti. Úgy látjuk, hogy a projektmenedzsment nem igazán használja a metró építészeti értékeit a négyes metrónak mint márkának az eladásához. Pedig az építészet erre több lehetőséget adna, mint az alagúthossz meg a fúrópajzsok méretének ismertetése. Nekünk most ezt kell kihasználnunk.

hg.hu: Hogyan jutott hozzátok ez a megbízás?

HÁ: A pályázaton Orsi vett részt (Vadász Orsolya, az iroda negyedik alapító tagja – a szerk.). A pályázat idején az előírások nagyon szigorúak voltak: megmondták, mit szabad és mit nem, a szerkezethez nem lehetett hozzányúlni… A metróállomások a korábbi terveken az mélygarázsokra hasonlítottak, mert a mérnökirodáknak ebben volt gyakorlata. Azt gondolták, a maguk részéről teljesen logikus módon: ez is olyan, mint egy mélygarázs, csak nem négyszintes, hanem kilenc, és a legalsón van funkció.

Később, az engedélyezési tervek készítése során hihetetlen vagányság kellett ahhoz, hogy ettől eltérjünk, hogy a födémekre osztott, oszlopokkal tagolt teret a Palatium Stúdió Erő Zoli vezetésével kinyissa felfelé, komolyan véve a szerkezetek és a technológia diktálta logikát. Amikor kialakultak az egyes állomások tervezőcsapatai, elutaztunk megnézni néhány külföldi példát, Münchenbe, Madridba, Koppenhágába, Bécsbe, azután vettünk egy nagy levegőt: oké, most lerakunk valami olyasmit, ami ezekkel a külföldiekkel köszönő viszonyban van.

DT: Ezzel nyilván borzasztó mennyiségű kihasználatlan tér keletkezik, pláne, hogy a mi két állomásunk a legmélyebb az egész vonalon, a Duna miatt. Az építési technológiát örököltük, a résfalas dobozállomások építésén nem változtathattunk. Ebbe az óriási légtérbe először valamiféle funkciót próbáltunk elhelyezni. Sanyinak a diszkó volt a kedvence ötlete… de felmerült a P+R parkolóház is.

HÁ: Erre viszont nem alkalmas a helyszín. A Fővám téren például csak a rakpartról tudnánk bevezetni az autókat – és áradáskor a vizet. Különben is, minek építsünk P+R típusú parkolókat a belvárosba?

DT: Végül a BKV jelezte, hogy nem lehetséges idegen funkciót elhelyezni az állomásokon. Üres szinteket építeni viszont nincs értelme, hisz a szellőztetés, a füstmentesítés, a biztonsági berendezések is pénzbe kerülnek. Lassan kialakult, hogy a tereket ki kell nyitnunk, és elkezdtünk azon gondolkodni, hogyan tudnánk kitámasztani a földbe vágott rést.

HÁ: Az ideál-állomás egy doboz, közepén a mozgólépcsővel, felette pedig egy nagy tér, ha lehet, természetes fénnyel. Ilyen a Tétényi úti, a Kálvin téri, a Bocskai úti állomás, s talán a Népszínház utcai állomás mutatja a legjobban ezt az alapverziót. A Gellért tér, a Fővám tér, a Rákóczi tér viszont a helyszíni adottságok miatt mind egyedi eset.

DT: Volt vita köztünk és Zoliék között. Ők az elején az egész vonalon egységes, szabályos, modulrendszerű állomásokat terveztek – mi viszont individualista állomásokat szerettünk volna, hiszen nem az a fontos, hogy a vonalat felismerd, hanem az, hogy a megállót. Végül az élet a mi kezünkre játszott. Az állomások egyediek úgy lettek, hogy az anyaghasználat és egyes gesztusok miatt az egész vonal építészeti arculata mégis egységes maradt.

HÁ: Bár építészként elég tapasztalatlanok voltunk a mélyépítésben, de azt láttuk, hogy a nagy építési gödröket vascsővel támasztják ki, és volt még egy-két nemzetközi példa is, hasonló helyzetre. Megkérdeztük a mérnököket, mit szólnának ehhez és ők első körben rá is bólintottak. A vázlatterv alapján viszont már látszott, hogy ez egyrészt tűzvédelmileg is nehézkes lett volna, másrészt rettentően bonyolultak a csövek csatlakozásai, harmadrészt meg egész Európában egyetlen gyár tudná legyártani ezeket az illesztés nélküli, nagy teherbírású csöveket. Így inkább betonszerkezetet alkalmaztunk. Mindez nagyon gyorsan eldőlt.

DT: A legelején egyetlen dolgot tudtunk: mi igazából nem értünk a metrótervezéshez, ezt a tudtunkra is hozták. Azzal szembesültünk, hogy azt gondolja a mérnöktársadalom, hogy a metrót és az infrastruktúrát építészek nélkül kell építeni. Akkor kezdtünk megnyugodni, amikor láttunk, hogy a környezetünk is most tanulja újra a feladatot. Annak idején a hármas metrót teljesen másképp építették. Azok az emberek legtöbben vagy nyugdíjba mentek, vagy szakértőként vettek csak részt a mostani munkában. Ha úgy vesszük, minden metró egyedi feladat, nem lehet rutinból csinálni. Szerencsére sok segítséget kaptunk, Bozsó Tamástól, a projektvezetés részéről. Mindent egybevéve voltak konfliktusaink és nem is sikerült minden úgy, ahogyan szerettük volna, de végső soron a mi tervünket építik.

Igyekeztünk az adott helyzetből a legjobbat kihozni, mint mindig.

hg.hu: 2007-ben kiderült, hogy a Duna közelsége nagyon megnehezítené, hogy a Fővám téri állomás az eredeti tervek szerint épüljön meg. A kivitelezők többféle módszert is felvetettek, sőt még az is felmerült, hogy az állomás egyszerűen kimarad. Erre hogyan reagáltatok?

HÁ: Annyira benne voltunk az építkezésben, hogy egy percre sem tudtuk komolyan venni. Ezek a dolgok nem a mi szintünkön dőlnek el. Végül olyan döntés született, hogy az állomást át kell tolni a Duna alól a Közgáz alá. Sajnos a módosítások végül eléggé elszúrták az eredeti tervünket: bekerült egy lépcső a terv közepére, lecsökkentette az alsó teret, átkerült az alagút fele a közgáz alá, csak egy lift maradt meg… Az sem tett jót, hogy durván szétválasztották a felszíni környezet és az állomás és a mély részeket. A villamos megállóját és az aluljárót a Dévényi és Társa Kft. tervezte, a Fővámon és a Gellérten is, akik a felszín rendezéséért is feleltek – elég markáns lesz a különbség a két világ között.

DT: Én aznap voltam kinn művezetésen, amikor megjelent a hír, hogy leállt az építkezés a Fővám téren. Egy pillanatig nem állt le.

HÁ: Azért a költségvetés örülhet, hogy megúszta a dunai műszigetet. Már Újpesten várt az anyag a "kofferdám"-hoz, amikor végre valaki mérlegelte, mennyibe is kerülne a fél folyó lerekesztése, hogy onnan lehessen lemélyíteni a megállót… Ugye, az sem titok, hogy mennyibe került így a Fővám téri állomás szerkezete. Negyven millába. Euróban.

hg.hu: Hogyan gondolkodik ma egy fiatal magyar építész, mi a véleménye a közegről, ami körülveszi?

FS: Kevés a terep a kísérletezésnek. Mindenki fél, azok, akik terveznek, és azok is, akik elbírálják a terveket. Ez nagyszerűen kijött a Nemzeti Múzeum tervpályázatánál: a bírálóbizottság úgy nézte a terveket – nem kis részben a Szépművészeti körül kialakult helyzet hatására – hogy mi az, amit ma elbír a közvélemény.

HÁ: Hiányolom az őszinteséget a közbeszédből. A rendszerváltás nem történt meg - ez egy hangzatos szlogen, de tényleg nem történt meg sem az építőiparban, sem az építészetben. Van egy láthatatlan gát, ami minden nekifeszülésnek ellenáll. Épp ezért hoztuk létre 2005-ben a KÉK-et.

DT: Ha nem lépünk semmit, megfulladtunk volna. Volt egy elképzelésünk arról, hogy milyen építészetet kellene csinálni, és abban az időben ezt egyszerűen nem fogadták el Magyarországon… Egy eklatáns példa: 2006-ban a Magyar Építőművészek Szövetsége „fiatalok feketén-fehéren” címmel pályázatot hirdetett egy, a fiatal magyar építészeket bemutató kiállításhoz. Két projektet lehetett beküldeni, össze is állítottuk szépen – a törökbálinti óvodával és a Fővám téri metróállomással, két díjazott tervvel pályáztunk, amelyek egyébként elnyerték a Média Építészeti Díját 2005-ben és 2006-ban. Simán kigolyóztak minket, a metró nem volt méltó a szereplésre…

FS: Végig lehet nézni az elmúlt húsz év pályázatait, közberuházásait: alig jutottak önállóan szóhoz fiatalok. Egy-két olyan kivétel akad, mint a Millenáris. Generációváltásra lenne szükség, ahhoz, hogy visszaálljon az egyensúly, a folytonosság. Az elmúlt húsz évben sok mindent elépítettek; a kísérletező építészetnek így még kevesebb tere maradt. Megint a Nemzeti Múzeum a példa: a folyamat legelején állják útját a szabad gondolkodásnak, mert félünk a sokat hivatkozott közízléstől.

hg.hu: A KÉK azért nagy változásokat hozott.

DT: A KÉK kezdetektől fogva kiáltványában egyik fő célként tűzte ki, hogy az építészetet el kell mozdítani a nyilvános érdeklődés középpontja felé. A legnagyobb pozitívum, hogy ezt a folyamatot elindítottuk. Minden jel arra mutat, hogy ebbe az irányba kell továbbmenni.

HÁ: Ha az emberek megismerik a kortárs építészetben zajló folyamatokat, talán felfedezik, hogy az építészet sem elszigetelt konstrukciós feladat, hanem a kulturális, gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok szerves része.

FS: Ma az építészetnek különösen nem a puszta formakeresésről kell szólnia, hanem a mindennapi élet leggyakrabban előforduló kérdéseire és problémáira friss szemmel tekintve kell komplex építészeti válaszokat keresni.

DT: Mindezzel együtt csoda, hogy még bírjuk. Minden jel arra mutat, hogy búskomoran kéne üldögélnünk itt, de nem. A metró tervezése és a KÉK felépítése is nagyon intenzív időszak volt, és most is élvezzük a munkát… Sorra jönne be a csinos lányok gyakorlatra…

HÁ: Írjuk bele, hogy mindent vállalunk.

DT: Gyorsan és megbízható módon, nagy referenciával.

FS: Nagyon jó… nagy referencia…

építészet, kovács dániel, magazin, magyar építészet, budapest, 4-es metró, magyarország, sporaarchitects, wallpaper Icon_print

A sporaarchitects Velencében

A sporaarchitects brigádja a négyes metró építkezésén

Sporaarchitects: A 4-es metró Fővám téri állomásának szerkezete

Sporaarchitects: A Wallpaper* felkérésére született foghíjbeépítés tervei

Sporaarchitects: A Wallpaper* felkérésére készített Nagymező utcai foghíjbeépítés

Sporaarchitects: A Wallpaper* felkérésére készített Nagymező utcai foghíjbeépítés

Sporaarchitects: A Wallpaper* felkérésére készített Nagymező utcai foghíjbeépítés

Sporaarchitects: A Nagymező utcai foghíjbeépítés makettje

Sporaarchitects: A Nagymező utcai foghíjbeépítés makettje

Válogatás a sporaarchitects munkáiból

Sporaarchitects: Családi ház bővítése a Zsemle utcában, Budapest, 2003-2004

Sporaarchitects: Óvoda Törökbálintra, 2005

Sporaarchitects: Óvoda Törökbálintra, 2005

Sporaarchitects: Óvoda Törökbálintra, 2005

Sporaarchitects: Klíma Centrum irodaház, Budapest, 2006

Sporaarchitects: A budapesti Városháza Fórum terve, 2008

Sporaarchitects: A 4-es metró Fővám téri állomásának terve

Sporaarchitects: A 4-es metró Gellért téri állomásának terve

Sporaarchitects: Felszíni épület a 4-es metró Gellért téri állomásához

Sporaarchitects: Az épülő Gellért téri állomás

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317