Logomain

Köztereink az elmúlt tíz évben: az eredmények

By Erő Zoltán - Hatvani Ádám 2010. július 10. 13:29

szerk at hg dot hu

Kopaszi_gat20130602-27858-12q7jrb.gallery

Steffler István, Kontra Dániel és Salgó Borbála: A Kopaszi gát tájépítészete

Kalvin_ter_ma20130602-27858-y8oguy.gallery

A Kálvin tér ma

1szeged20130602-27858-lq7kfk.gallery

Szeged, a Török Péter tervei alapján újjáépített Klauzál tér

1balatonfured20130602-27858-i2w9sg.gallery

A Pagony tervei alapján újjáépített balatonfüredi tér

Godor_firka20130602-27858-14gg50t.gallery

Az Erzsébet téri Gödör Klub elkészültekor, 2002-ben

Erzsebet20130602-27858-wgbr45.gallery

A Firka Stúdió tervei alapján felújított Erzsébet tér

Kalvin_ter20130602-27858-2g4wrh.gallery

A helyszínre kifejleszett K-kő a budapesti Kálvin téren

Belvaros_uj_foutca20130602-27858-jydss9.gallery

Az M-Teampannon tervei alapján kialakított új főutca a budapesti belvárosban

Belvaros_220130602-27858-14hu1z4.gallery

Az M-Teampannon tervei alapján kialakított új főutca a budapesti belvárosban

Liszt_ferenc_ter20130602-27858-1hm02aw.gallery

A Liszt Ferenc tér némileg zavaros utcaképe

Loronc_pap_ter20130602-27858-wa4zc0.gallery

Archaizálás a Lőrinc pap téren, a Józsefvárosban

Szent_istvan_ter20130602-27858-6wvmqk.gallery

Cosmata, szökőkút és pálma a budapesti Szent István téren

Debrecen_fo_ter20130602-27858-8k7r0.gallery

Debrecen, az újjáépített főtér

Pecs20130602-27858-19kyk8h.gallery

Pécs, az EKF-évre átalakított Széchenyi tér

Szabadsag_ter20130602-27858-1jf1fen.gallery

Politikai installáció a budapesti Szabadság téren

Tot_endre20130602-27858-gq6m8k.gallery

Tót Endre öröme a Paulay Ede utcai Artpool bejárata előtt

Botloko20130602-27858-nkltej.gallery

Stolpersteine: botlókövek a Paulay Ede utca egyik háza előtt

1gal20130602-27858-t4sz2j.gallery

Magán-közterek Budapesten

1landa_eiffel_ter_0220130602-27858-jwhbvg.gallery

Magán-közterek: A LandA tervezte Eiffel tér a Nyugati-pályudvar mellett

1landa_forum_ter_0120130602-27858-iy338y.gallery

Magán-közterek: A LandA tervezte Fórum tér a lágymányosi Infoparkban

1landa_vaci76_0220130602-27858-1azasjl.gallery

Magán-közterek Budapesten: A Váci utca 76. alatti irodaház kertje (LandA)

1mompark20130602-27858-1kn0k5r.gallery

Magán-közterek Budapesten: MOM Park (LandA)

1varkert_marina_nemeszoltan320130602-27858-1rk8llz.gallery

Magán-közterek Budapesten: Marina-part (Vár-kert)

Láttunk jót is, rosszat is magyar köztérből az elmúlt évtizedben; most inkább a jókat gyűjtöttük össze.

A közterekről szóló cikkünk előző részében általános, némileg idealista és naiv elmélkedésein túl egyfajta összkép kialakítása kedvéért nem érdektelen áttekinteni az elmúlt tíz év magyarországi eredményeit.

1. A Millenáris, a Gödör és az Erzsébet tér

Az Erzsébet téri Gödör Klub 2002-ben. Fotó: Firka Stúdió

Ha a legsikeresebb projektekkel akarjuk kezdeni a sort, feltétlenül a Millenáris Park (tájépítész: Új Irány Csoport, 2001) és az Erzsébet téri Gödör (építész: Firka Stúdió, tájépítész: Balogh Péter István, Bogner Zsuzsanna, Sándor Tamás, 2002) jut először eszünkbe. Voltaképpen mind a két helyszínen rehabilitációra került sor - egy felszámolt ipari üzem és egy meg nem épült színház helyén jöhettek létre olyan alkotások, amelyek a maguk idejében forradalminak tűnő megoldásokkal lepték meg a nagyközönséget és a szakmát egyaránt.

Kortárs formavilág és bátor anyaghasználat, friss megoldások találhatók itt is, ott is. Mindkét hely tulajdonképpen csak félig köztér, hiszen a kapcsolódó intézmények tartják fenn. Mindkét hely hamar népszerű lett, és mindkét helynek kialakult egyfajta utóélete is: a Millenáris a terület peremén folyó irodaház fejlesztések miatt alakult át nagy társadalmi vita mellett, a Gödör mellett viszont lehetőség nyílt a klasszikus park, az Erzsébet tér hasonló szellemű megújítására is. (A buszvégállomás épületébe tervezett Design Terminál kálváriáját itt és most ne firtassuk.)

A Firka Stúdió és Balogh Péter István tervei alapján felújított Erzsébet téri park. Kép: hg.hu

A Gödörhöz kapcsolódó lépcsős tér és park tulajdonképpen Budapest főtere lett mára, mégpedig egészen egyszerűen azért, mert jól működik. Sajnos azonban az intenzív köztérhasználat mellett egy-két év alatt is súlyos lehasználtságot diagnosztizálhatunk, ami viszont arcpirító szégyen a fenntartás oldaláról. Ez emlékeztethet a bevezető gondolatokra: sajnos ennek a lónak…

2. A budapesti „infrastruktúra-fejlesztési" közterek

Budapesten az ezredfordulón erősen tartotta magát az a felfogás, hogy köztérfejlesztésre önmagában nem adódik lehetőség, de az Andrássy út vagy a Nagykörút felújításához hasonlóan az infrastruktúra-építés „hátán" lehetőség adódik a változásra. Ez az ígéret reményteljesnek tűnt, hiszen számos nyugati példa - villamosfejlesztések, metróépítés, városi autóutak fejlesztése - azt mutatta, hogy ezek a lehetőségek kedvezőek, hiszen a nagy beruházások költségeihez képest a tájépítészet költségei elenyészőek. Fordítva ültünk tehát a lovon, de optimisták akartunk lenni: mi így is tudunk lovagolni.

Az ígéretek azonban csak részben teljesültek. A budai rakpart fejlesztése kapcsán hiába született sokféle javaslat a vízpart újszerű használatára, hiába tűnt úgy, hogy a Központi Szennyvíztisztító területén akár új közpark is születhetne, és vegyes eredményeket hozott a 4-es metró 2003-ra "előrehozott felszíni rendezésének" programja (FŐMTERV) is.

A budapesti Kiskörútra kifejlesztett térburkoló, a K-kő a Kálvin téren. Kép: hg.hu

Míg a Bartók Béla út megújulásának, a Kosztolányi Dezső térnek (PALATIUM Stúdió, Grabner Iroda) örülhetünk, addig a Móricz Zsigmond körtéren a félkész környezetalakítást is tönkretették az állomásépítés munkái, a Szent Gellért tér (Dévényi és Társa) is csak félig készült el. A metróállomások körül építendő további terek még mindig csak ígéretek: a legtöbb talán a Fővám tér (Dévényi és Társa) és a Kálvin tér (építész: KÖZTI, tájépítész: S73) kapcsán látható, ahol már körvonalazódik az új térhasználat és a környezeti elemek új karaktere, sőt a Vámház körúton új fasor virágzik.

Új közterek alakulnak a Tétényi úti, a Rákóczi téri, a Népszínház utcai megállók környezetében, és gyökeresen átépül a Baross tér. Ezeknél a köztereknél egyelőre még nem tudni: az infrastruktúrából következő kötöttségeket sikerült-e a város előnyeire fordítani, vagy csak az így is úgy is betemetendő gödröket sikerül kikozmetikázni. A folyamat nagyon sokszereplős, természetszerűleg rengeteg kompromisszummal terhelt, de vajon legalább látjuk-e a fürdővízben a gyereket is? Persze még az így létrejövő terek is nagy eredmények a város életében, de mivel ritka alkalmak, a lehetőségeinket észre kellene venni, és sokkal jobban kihasználni.

3. Budapest Szíve, a Főutca Projekt

A metróépítéssel párhuzamosan, némileg ahhoz kötődve indult be a Budapest Szíve projekt egy 2006-os pályázattal (I. díj és a továbbiakban tervező: M-Teampannon, S73). A pályázat igen összetett volt (hiszen egyszerre három, eltérő léptékű síkon kívánt megoldásokat kapni), és kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a későbbiekben megindulhatott a Főutca Projekt, amelyet a közelmúltban, már 2010-ben ismerhettünk meg fizikai valóságában.

A Belváros új főutcája a Hild térnél...

...és az Egyetem téren.

A projekt legfőbb célja, hogy a Belvárosból és a Lipótvárosból az oda nem való átmenő forgalmat kiiktassa, és a területet a városi integrált térhasználat számára felszabadítsa. Ezzel előkészíti a Ferenciek terén lévő közúti aluljáró megszüntetését, a Ferenciek terének gyökeres átalakítását. A közterek megjelenése egységes koncepciót tükröz, de külön dinamikus hangsúlyokat kapnak az útvonalra felfűződő terek. Örömmel üdvözölhetjük, hogy nem a legközönségesebb térköveket kell látnunk mindenfelé, hanem végre nagyvonalúan használt kőburkolatok készültek. Örülhetünk az új design elemeknek is (bár néhol nem a tervező koncepcióját követik), az újszerű világítási elemeknek, az interaktív szökőkútnak és a csobogóknak, de bosszankodhatunk azon, hogy a tűzcsapok és egyes közlekedési elemek tervezői a mai napig sem képesek egy egységes koncepcióba beilleszkedni.

A Főutca projekt nagy vitákat generál a szakmai és a laikus közönség körében is. Ez az első ilyen nagyságrendű, a közösség által finanszírozott fejlesztés Budapesten, ahol nem a historizáló design szemlélet uralkodik. Úgy gondoljuk, ez egy nagy lépés a város önképének alakulása szempontjából. A működés tekintetében talán bizonyítja: elég a minimális, de jól elhelyezett design, a radikális forgalomcsökkentés, és a város lakói két hét után úgy korzóznak itt délutánonként, mintha az elmúlt 20 (50) évben mindig is ezt tették volna.

4. A historizáló közterek: Liszt Ferenc tér, Ráday utca, Reviczky utca, Király utca, déli Váci utca

A közterek archaizáló kialakításának hagyománya Budapesten a Váci utca első szakaszának kialakításához (Wilt László, 1986) kötődik. Miközben nagyon is indokolt volt a városvédő mozgalomnak az a törekvése, hogy a történeti utcabútorok megmaradhassanak, hogy a díszburkolatok a korábbinál igényesebben készülhessenek el, az öntöttvas kandeláber sikere messze túlnőtte az eredeti szándékot. "Soha nem volt" archaizáló városkép jött létre sok helyen, a cirádás, nosztalgikus elemek alkalmazása egyfajta garanciát kínált a közönségsikerre - ezért a városi képviselőtestületek is előszeretettel nyúltak ehhez az eszköztárhoz, ez vált a legkönnyebben járható úttá.

A Liszt Ferenc tér beton térkővel és újragyártott Haidekker-kerítéssel. Kép: hg.hu

A józsefvárosi Lőrinc pap tér: eklektikus környezet, eklektikus térbútorok. Kép: hg.hu

Látni kell, hogy a csapdát nem csak a nosztalgikus életérzés konzerválása jelenti, hanem az is, hogy a kortárs megoldások lényegesen lassabban váltak elfogadottá, kiforrottá. Örömteli mindenesetre, hogy a Liszt Ferenc teret, a Ráday utcát vagy a déli Váci utcát mára a vendéglátóipar gyökeresen átalakította, - bizonyos szempontból túlságosan is - attraktívvá tette. Ennek is megvan a veszélye. Ha nincs is szükség autóalkatrész-boltokra, villanyszerelési szaküzletre vagy kötőipari termelőüzemekre a város ilyen értékes területein, a helyi kisipar által hozott „otthonosság” érzetére esetleg lehetne. Egy-egy területen az indusztrializált vendéglátás idővel a városlakók elidegenedéséhez vezethet, átadva helyüket a turistáknak, akiknek egy része persze épp a helyi ízeket keresné, és azokat a vendéglőket, ahová a helyiek járnak…

5. A posztmodern térművészeti alkotások

A köztér építészet bizarr példái a kortárs trendek felől nézve a sajátos, máshoz nem fogható tereket alkotó Török Péter kerttervező művész munkái. Ezekre a történeti elemek montázs-szerű alkalmazása jellemző, rigorózusan kidolgozott, már-már mániákus részletgazdagsággal és igényességgel. Talán nem véletlen, hogy Budapesten a Nemzeti Színház környezetében találkoztunk először (2002) a különféle hangsúlyos idézetek - hajó, víz alá süllyedő homlokzat, örökmécses, zikkurat, labirintus és más elemek - ilyen megjelenésével. Különös gondosságot mutat a Bazilika előtti Szent István tér (2003), ahol a 12. századi római cosmata művészetet idéző térburkolatok készültek, s a Zrínyi utcával együtt rendeződött a térsor egésze.

A budapesti Szent István tér. Kép: hg.hu

Szeged, a Klauzál tér. Kép: szegedvaros.hu

Török Péter másik nagyszabású városi térsora viszont Szegeden található: a Klauzál tér és a Kárász utca erőteljesen formált szobraival, kútjaival, berendezési tárgyaival és nagyvonalú térburkolatával az ország egyik legkarakteresebb térsorának mondható. Nem tudni, milyen indításból születik az effajta design: van-e benne egy adag szentimentalista nosztalgia, ami találkozik az sokat hivatkozott, úgynevezett közízléssel, vagy esetleg a történeti kertépítészet kontinuitásába vetett makacs hit mozgatja a megbízót és a tervezőt.

6. Nagyvárosi közterek: Debrecen, Miskolc, Győr, Pécs

Szeged mellett az ország többi nagyvárosa is komoly lépéseket tett a város reprezentatív tereinek, utcáinak rendbetételére. Az egyik legkorábbi eredmény Debrecenben született a Piac utca teljes átépítésével (Kertai László, 2001). A historizáló elemek manírja, a város kék-sárga címerszíneinek megjelenése a burkolatban építészetileg harmatgyenge eredményt szül, de a debrecenieknek adatott meg látványosan először, hogy a városuknak a rendszerváltozás után újra autómentes főtere legyen. A Piac utca ezzel együtt mégis egy hatalmas kimaradt ziccer, a terv láthatóan nem tudja kezelni a terület méretét, a funkció összetettségét, kis terekre hullik szét, és nem tud elszakadni a régebbi autós elrendezéstől, pedig Debrecen régi, ismert piactere, a sártengeren létesült pallóburkolatával nagyszerű referencia lehetne. Kialakult viszont egy más városok számára is használhatónak bizonyuló egyenlet: Politika + Főtér = szimbólum + szavazatok.

Az újjáépített debreceni főtér a felsővezeték-tartók dzsungelével. Kép: hg.hu

Miskolcon a köztérfejlesztés már korábban, a Széchenyi utca gyalogosutcává avatásával megkezdődött (példát mutatva azzal, hogy a villamos jól elfér a gyalogosutcán), az utóbbi idők jelentős eredménye mégis inkább a Szinva part rehabilitációja (Műépítész Iroda, 2006). Az iparváros arculatváltásában, imázsának átalakulásában nem csak a városépítészeti megoldások a lényegesek, hanem magának a pataknak a megtisztítása - joggal lehet büszke a város arra, hogy a patakban pisztrángok úsznak. Kár, hogy a főutca üzletsora nem mondható sikeresnek - a bevásárlóközpontok konkurenciája azt láthatóan lerontotta.

Győr városa hosszú éveken át módszeresen újította meg a történeti belváros barokk utcáit, a gyalogosutcák hálózata, igényes kialakítása itt már régóta ismert. A legújabb eredmény a Széchenyi tér megújítása, kortárs eszközökkel, egyedi fényekkel, szökőkutakkal. (CZITA, 2009) Nem mellékes, hogy a munka során a környező épületek is megújulnak.

Az EKF-év tavaszára elkészült pécsi Széchenyi tér. Kép: hg.hu

A pécsi közterek megújulása szintén régebben, a Király és a Ferencesek utcájának, a Jókai tér környezetének megújításával indult (Dévényi és Társa) historizáló-posztmodern elemek, idézetek alkalmazásával. A legújabb lendületet a pécsi EKF fejlesztései hozták magukkal. Nem csak a nagy városközponti terek (Széchenyi tér, Kossuth tér) újultak-újulnak meg, hanem a Tettye környezete is (S73, 2010). Ritka jelenség, amit Pécsett látunk, hogy a lakótelepek köztereire is gondol valaki. Itt kiterjedt program indult több helyszínen is (Megyer városrész, Keleti városrész, stb., Lépték-Terv, 2010)

7. A "magán-közterek" - WestEnd, MOM, Allee, Eiffel tér...

Meglepő lehet, de az építészeti szempontból progresszívnek, igényesnek mondható "közterek" fejlesztésének jelentős részét nem a városok, hanem a magánfejlesztők kezdeményezik és viszik véghez. Itt kell megemlíteni azt is, hogy városainkban az elmúlt évtized egyik legjelentősebb urbanisztikai változását a bevásárlóközpontok hálózatának kiépülése jelentette. A pláza jellegű üzletházak tulajdonképpen bekebelezik a várost, úgymond privatizálják a köztereket. A bevásárlóközpontok nemcsak bevásárlási szokásainkat változtatták meg, hanem éppen azzal, hogy az épületek belseje a városi tereket másolja - néhol még nevük is van az utcáknak -- voltaképp a városi térhasználatot is átalakították.

Ma még csak csírájában létezik a gondolata olyan összefogásnak, amelyik e tendencia ellenében (pl. a parkolás, a közbiztonság, a köztisztaság, a szervezett programok javításával) a hagyományos városi vásárlóutcákat erősítené - egyelőre a bevásárlóközpontok állnak nyerésre. Örüljünk azonban azoknak a friss szellemű közhasználatú tereknek, amelyek egy-egy ilyen beruházás kapcsán létrejönnek: a Westend tetőkertjének (Finta Stúdió, Land-A, 2001), a MOM Park környezetalakításának (Puhl Iroda, M-Teampannon, Land-A, 2001), az Allee körül kialakult új városi térrendszernek és a Körösi utcának (Finta Stúdió, Garten Stúdió, 2009). Inkább a „vitatható" kategóriába tartozik az új, süllyesztett Eiffel-tér, amelyet egy irodafejlesztés kapcsán „kaptak" a budapestiek a Nyugati pályaudvar hónaljában (Finta Stúdió, Land-A, 2009). Ezek a „közterek” jó minőségben valósultak meg, igényes anyagokkal, úgy tűnik fenntartásuk is biztosított, de valódi közterekké tudnak-e válni, nem csupán a fogyasztás impozáns, de járulékos díszletei maradnak?

8. Kopaszi-gát

Garten Studio: A Kopaszi-gát tájépítészete

A Kopaszi gát területe Budapest egyedülálló adottságú Duna-parti rezervátuma. A közterek fejlesztésére egy jövőbeni nagyléptékű városfejlesztési projekt első lépéseként került sor. A projekt még várat magára, de a park hatalmas siker, annak ellenére, hogy a felhúzott pavilonokból nem tudni miért, még csak néhány működik. Kissé visszavágták a természetes dunai környezetet, eltűnt a Kopaszi Gát jellegzetes dunai miliője, ami ugyan nagy kár, de - félretéve a romantikát - egy jól használható városi park jött létre, ami mégis jól ötvözi a természetes táj és a városi kert attribútumait. Jó ide kiballagni, kibiciklizni tavasszal, nyáron a családdal - bár mostanában időben kell érkeznünk, hogy beférjünk egyáltalán.

9. Balaton-part

A Balaton-part látogatói ma nem látnak olyan léptékű fejlesztéseket, mint az 1960-as évek idején a Balatoni Intéző Bizottság működésének köszönhetően. Ezzel együtt több helyen sor került a kikötők, a parti sétányok megújítására, a strandok rekonstrukciójára. Környezetépítési minőségük okán a jacht-klubokat is meg kellene említenünk, azonban ezeket közhasználatú térnek nehezen nevezhetnénk... 

A Pagony tervei alapján újjáépített tér Balatonfüreden. Kép: Tájodüsszeia

A fejlesztések közül kiemelkedik Balatonfüred, ahol egyrészt a reformkori városrész megújításának lépései zajlanak (Pagony, 2008), másrészt a mólótól, Vitorlás tértől nyugatra a Tagore sétány ellenpontjaként a korábban méltatlanul rendezetlen partszakaszon új hangulatú sétány (Zákonyi sétány) és új kereskedelmi terület épült ki, ami szervesen illeszkedik a város fürdőterületének átfogó fejlesztési koncepciójához (Tilia, 2008).

10. Public art

Nem is teljesen ide tartozik, de fontos, hogy örömmel (?) üdvözölhetjük azt a fajta köztéri művészetet Magyarországon is, ami túlmutat a köztéri műalkotások klasszikus kihelyezésén (nagyember bronzszobra). A graffiti, a street art, a public art ma már megszokott látvány nagyvárosainkban, ezek sok szállal kötődnek az építészethez, a tájépítészethez. A grafittiről éppen elég vita kering, megítélése a környezetszennyezéstől a művészet szintjéig nagy szórást mutat, de puszta léte üzenet: itt vagyunk. Hogy pontosan kik, nem egyszerű megmondani, de a köztéren vannak az biztos. Talán mondhatjuk, hogy a köztéri művészeti tevékenységnek (jelhagyás) ez a legősibb, legegyszerűbb formája.

Politikai installáció a budapesti Szabadság téren, 2007-ben. Köztérhasználat ez is...

Tót Endre táblája a Paulay Ede utca térkövében, az Artpool művészeti intézet bejárata előtt. A köztér a képzőművészet...

...és a történelem tere is. Gunter Demnig botlókövei a holokauszt áldozataira emlékeztetnek.

Szempontunkból azok a megjelenési formák az érdekesebbek, amelyek a köztér használatára, minőségére kérdeznek rá. Ilyenek például Lakner Antal és társai, vagy az amerikai Michael Rakowitz budapesti projektjei. Erős felütés a Kétfarkú kutya párt tevékenysége. Sok mindent lehetne még említeni. Ezek a munkák meghökkentőek, humorosak, direkt érzelmeket és reakciókat váltanak ki, finoman provokálnak. Életet visznek köztereinkre, s már látunk példákat a valóban interaktív, a közönség bevonásával megvalósuló téralakítási projektekre. Ilyennek tekinthetjük pl. a "Priccs" közösségi utcabútor készítő akciót a Mikszáth Kálmán téren, az "Ön itt áll!" ortho-fotó játékot a Nyugati téri aluljáróban vagy Szegeden (Új Irány Csoport, Tihanyi Dominika, 2006, 2008). Azt várjuk, hogy az elkövetkező években ebben a közterületi művészeti ágban várhatóak a legnagyobb meglepetések.


A szerzőkről:
Erő Zoltán építész, a Palatium Stúdió munkatársa, a Kortárs Építészeti Központ kuratóriumának tagja
Hatvani Ádám építész, a sporaarchitects munkatársa, a Kortárs Építészeti Központ kuratóriumának tagja
A cikk a hg.hu felkérésére született.

magazin, magyar építészet, budapest, debrecen, park, magyarország, köztér, pécs, tájépítészet, győr, szeged, balatonfüred, kert, török péter, s73, erő zoltán, hatvani ádám, új irány csoport, garten studio, pagony, landa, vár-kert Icon_print

Steffler István, Kontra Dániel és Salgó Borbála: A Kopaszi gát tájépítészete

A Kálvin tér ma

Szeged, a Török Péter tervei alapján újjáépített Klauzál tér

A Pagony tervei alapján újjáépített balatonfüredi tér

Az Erzsébet téri Gödör Klub elkészültekor, 2002-ben

A Firka Stúdió tervei alapján felújított Erzsébet tér

A helyszínre kifejleszett K-kő a budapesti Kálvin téren

Az M-Teampannon tervei alapján kialakított új főutca a budapesti belvárosban

Az M-Teampannon tervei alapján kialakított új főutca a budapesti belvárosban

A Liszt Ferenc tér némileg zavaros utcaképe

Archaizálás a Lőrinc pap téren, a Józsefvárosban

Cosmata, szökőkút és pálma a budapesti Szent István téren

Debrecen, az újjáépített főtér

Pécs, az EKF-évre átalakított Széchenyi tér

Politikai installáció a budapesti Szabadság téren

Tót Endre öröme a Paulay Ede utcai Artpool bejárata előtt

Stolpersteine: botlókövek a Paulay Ede utca egyik háza előtt

Magán-közterek Budapesten

Magán-közterek: A LandA tervezte Eiffel tér a Nyugati-pályudvar mellett

Magán-közterek: A LandA tervezte Fórum tér a lágymányosi Infoparkban

Magán-közterek Budapesten: A Váci utca 76. alatti irodaház kertje (LandA)

Magán-közterek Budapesten: MOM Park (LandA)

Magán-közterek Budapesten: Marina-part (Vár-kert)

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317