Logomain

Kálvin téri kakofónia

By Papp Géza 2010. július 4. 11:07

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Terkep20130602-27858-1x3vxrh.gallery

Budapest új főutcája a Vígszínháztól a Kálvin térig

Kalvin20130602-27858-eusrvz.gallery

A Kálvin téri piac közel másfél évszázaddal ezelőtt, burkolat nélkül

Kalvinter-192620130602-27858-zn4swf.gallery

A Kálvin tér 1926-ban

Kalvinter-budapest-1974-01-p10-0220130602-27858-yjtiaf.gallery

A Kálvin téri aluljáró terve 1974-ből, a jövőbeni fejlesztésekkel

Kalvincenter-epul-2002-0220130602-27858-3md2u6.gallery

Épül a Kálvin Center 2002-ben

Kalvin_ter_ma20130602-27858-spng08.gallery

A Kálvin tér ma

Kalvin_ter_220130602-27858-17zlx14.gallery

A Kálvin téri aluljáró födémének részlete

Hirlevel_kalvin_ter20130602-27858-1m5b6lg.gallery

hírlevél kálvin tér

Húszesztendős lett a Kálvin téri Korona Szálló - apropóul ahhoz, hogy végigzongorázzuk a tér fordulatos múltját és jelenét.

Idén 20 esztendeje áll a Hotel Mercure Korona kettős épülete a budapesti Kálvin téren. Az évforduló azért arra nem indított, hogy önálló cikket szenteljünk a megkérdőjelezhető esztétikájú épületnek, viszont szétnéztünk a nagy átalakulásokat megélt, és ma is nagy átalakulások közepette álló téren.

A Kálvin tér a 19. század második felében.

Talán kevesen tudják, hogy a Kálvin tér valamikor a Széna tér névre hallgatott. Kialakulását az segítette elő, hogy itt volt a Mátyás-kori pesti városfal egyik kapuja, a Kecskeméti kapu, így több út is ide torkollott be az Alföld irányából. Az ide érkező szekereseknek pedig szénát is kellett adni - innen jött a tér első neve. (Később a szénapiacot Budára helyezték át, így a Széna tér átköltözött Budára, a pestit pedig a református templomhoz kötődően Kálvinról nevezték el a városegyesítés után.) Az 1794-96 között elbontott városkapu emlékét ma az aluljáróban őrzi egy 1983-as vörös mészkő dombormű - furcsa formája inadekvát asszociációkat is kelthet, pedig Illés Gyula alkotása természetesen az egykori kapura kíván utalni.

Sajnálatos, hogy a régi kapu maradványainak vagy legalább helyének bemutatása az Astoriához hasonlóan itt is elmaradt. Az egykori tér közepén a Danubius kút állt, amely ma helyreállítva, felújítva az Erzsébet tér parkjában található. A tér nagyon megszenvedte a második világháborút: egykori térfalai helyén a romok eltakarítása után csupasz tűzfalak tövében sorakozó foghíjtelkek maradtak csupán. A tér további "fejlődéstörténete" tulajdonképpen a beépítések, és a közlekedés fejlődésének a története. A legnagyobb átalakítást - a mostani előtt - 1974-76-ban élte át a tér, amikor a 3-as metró első szakaszának építéséhez kapcsolódva megépítették a metróállomást és a kapcsolódó aluljárórendszert. A motorizáció lázában égő várostervezést azóta igencsak át kellett értékelni: a közlekedési csomóponttá degradált térre újra zöld- és gyalogos felületeket álmodnak.

A Kálvin tér 1926-ban középen a Danubius-kúttal, jobboldalt az Ybl-tervezte, túlméretezett bankházzal.

Az Üllői út torkolatának egyik oldalán az ÁB-Aegon székháza áll. A régi épületet műemléki alapossággal újították fel, de új tetőtérbeépítést is kapott. A Szabadság-híd irányába továbbhaladva a régi tér utolsónak megmaradt épületei sorakoznak - a téren álló társainál jóval kisebb épületmagasságuk utal korukra. A tér történelmi emléke a református templom, az egykori Két Oroszlán fogadó és a kettő közt álló Kálvin tér 8. számú épület. Ezek előtt némi zöldfelület is maradt, amit a mostani felújítás alkalmával is szeretnének megőrizni és megújítani. A templom 1816-30 között épült fel Hofrichter József tervei alapján, az oszlopos főbejárat 1848-ra jeles klasszicista építészünk, Hild József tapasztotta hozzá. A templom, amelynek egyszerű belső terében valódi meglepetés az anglikán Zichy grófné díszes síremléke, az 1838-as árvíz idején egyszer már megsüllyedt. Később, a 3-as metróvonal építésének idején a torony délnyugati párkánya vált le, és betörte a cseréptetőt. A mostani metróépítésnél már különös figyelmet fordítottak az épületre – annál is inkább, mivel kiderült, hogy alapozása lényegében nincs is. Szerencsére ezidáig épségben maradt. A tőle balra álló lakóházakat 1941-ben, majd a hetvenes évek végén is lebontani tervezték, hogy új házak épüljenek a helyükre. Szerencsére mindkét alkalmat megúszták, így a régi Kálvin térből is maradt még ízelítő.

A templomtól jobbra a Városkapu üzletház áll. 1922-ben építtette Fenyves Dezső. A jó nevű kereskedő 2 emeletes üzletháza hamar igen népszerűvé vált a környéken - kapható volt itt harisnya, méteráru, kesztyű, csillár, iskolaszer és cipő is. Az áruházat 1949-ben államosították, az épületet jelentősen átalakították - lényegében ekkor nyerte el mai képét. Később a Centrum hálózatába került, Calvin téri Áruház néven. A rendszerváltás után lett Városkapu Üzletház a neve, és került elképesztő mennyiségű, igényesnek aligha mondható reklám a homlokzatára. Ma a reformátusok tulajdona, jövőbeni felújításakor a régi homlokzatot kötelező lesz visszaállítani – annak ellenére, hogy építészetileg nem nevezhető értékesnek. Azért reméljük, ez a nap minél előbb eljön.

A Korona szálló terveiről már egy 1966-os Budapest újság is beszámolt, de a munkálatok megkezdéséhez még évtizedeknek kellett eltelnie. Mivel az építtető Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat 400 szobát kért, a Kecskeméti utca torkolatánál lévő, parkolónak használt mindkét foghíjtelket beépítették. A két épületrészt egy híd köti össze, ami a tervező, Csontos Csaba (KÖZTI) szándéka szerint a Kecskeméti-kaput is megidézi. Összesen 421 szoba épült meg, a szálloda mellé a Magyar utcába parkolóházat is építettek. A főváros az építéskor feltételül szabta, hogy a két telket egyszerre kell beépíteni - így biztosítva a két épületrész egységes megjelenését. A szálloda magassága követi a szomszédos házakét, ám paneles architektúrája és sajátos színei idegenül hatnak a téren. A földszinten eredetileg több irodahelyiség is helyet kapott. Ezeket már az átadás után elkezdték üzlethelyiségekké alakítgatni – ám ezek a módosítások sem tettek jót, a szálloda architektúrája így is az NDK-beli elit-panel világát (pl. a berlini FriedrichstadtPalast-ot) idézi, semmint hogy méltó folytatása lenne a tér korábbi építészetének.

Az aluljáró alaprajza 1976-ból, a jövőbeni fejlesztésekkel: középen a dél-budai metró, a templom mellett a dél-pesti HÉV állomása jelölve.

A tér alatti aluljáró-rendszer a 3-as metróhoz kapcsolódva épült ki. Annak idején nagy reményekhez gombolták: úgy volt, hogy már a nyolcvanas évek közepére ideér a 4-es metró, és ide vezetik majd be az összekötött soroksári és csepeli HÉV vonalakat is. A HÉV végállomás a Városkapu Üzletház helyére épült volna fel 1986-ra. Előbbi jókora csúszással, de készül, utóbbiról nincs hír.

Kép 2002-ből: épül a Kálvin Center.

Az aluljáróból egy új tető alatt lépcsőzhetünk fel a térre. Két új irodaház tömb közé érünk: jobbról az Uniqua irodaháza, a Kálvin Tower, balról a Kálvin Center nehezen befogadott épülete áll. 1869-ben még a Pesti Hazai Első Takarékpénztár építkezett a Baross utca és Múzeum utca közötti telekre, mégpedig Ybl Miklóssal (igaz, az eredményt sosem sorolták az Operaház tervezőjének főművei közé) - abból a házból mára csak egy fal maradt. A Kálvin Center építésekor jogi lépésekre is sor került a Múzeum utca felőli régi ház homlokzatának felújítása kapcsán - végül az eredetit mímelő homlokzatot állították helyre, hungarocell tagozatokkal, mögötte pedig a régi épületből nem maradt semmi. Az irodaház két 8 emeletes tömbből áll össze, középen egy hídszerű középső résszel - ebből az átriumból lehet a szinteket megközelíteni. Korábbi tervek szerint a két épületrészt csupán egy híd kötötte volna össze - mintha a Korona szállóra akart volna reflektálni az új épület -, de végül intenzívebb beépítés valósult meg. A befektetői nyomás a panelnél is alacsonyabb, 2,4 méteres beltéri magasságon is kitapintható, de szembetűnő az is, hogy az irodaház egy kávézón kívül semmit nem nyújt a város lakóinak. Az irodaház felépítésével párhuzamosan a Múzeum utca új burkolatot kapott. A nagyobbik épület átadása sem sikerült igazán jól: pénzügyi viták miatt évekig üresen állt. A végül 2007-ben használatba vett Kálvin Centert Virág Csaba és Fehér Zoltán, a korábban elkészült Kálvin Tower irodaházat Virág Csaba és Z. Halmágyi Judit tervezték.

A Kálvin tér ma, az új villamosváróval.

A Kálvin Tower megépültével egy érdekes reklámipari emlékünk is eltűnt a térről: sokáig a ház mögötti épület tűzfalán volt látható a mozaikból kirakott Fabulon-reklám. Pataki Ági portréját Erdély Miklós alkotta - saját mozaiktechnikája alapján, amely természetesen a hetvenes évek Magyarországán még minden számítógépes segítség nélkül készült el. Az új irodaház építése előtt a mozaikot levették, és egy raktárba helyezték. Azóta is új helyét keresi - kellene már találni neki egyet!

A térre nemrég a Vámház körút és a Múzeum körút 1800-as évekbeli kiépültekor telepítetteknek megfelelő kandeláberek kerültek - ezek a tér régi, klasszicista épületeitől is eltérnek stílusukban, de igazán akkor válnak meghökkentővé, amikor az üvegpaloták vagy a panel-szálloda előtt látjuk őket felbukkanni. A házak nemcsak egymással nincsenek összhangban, de a régi-új kandeláberekkel sem. Az viszont szerencsés, hogy a villamos felsővezetékeket is ezek a kandeláberek tartják, így az oszloperdőt vissza lehetett szorítani.

Az aluljáró fém-üveg födémének részlete.

A tér környezetében már sok változás tanúi lehetünk ma is. A Ráday utca már forgalomcsillapított és élettel teli, a Kecskeméti utcában szintén az autós közlekedés "kordában tartásával" alakították át a közterületeket, a Kiskörút felújítása már a Deák tér felé tart, most pedig a Baross utca torkolata van soron. Az útburkolatot már felszedték, a Szabó Ervin tér lassan kisétál a Kálvin térig. A Kálvin tér mai alakját egy 2003-as rendezési terv alapján nyeri el. Cél, hogy a motorizáció fétise után ismét legyen "arca" a Kálvin térnek. Ezt a célt szolgálják a leginkább talán rovarokra hasonlító új üvegtetők a villamosmegállóban és az aluljáró kijárata felett. Fontos cél a forgalom visszaszorítása: a Baross utca torkolata autómentes lett, kerékpárút létesült, és a metróépítés lezárultával több zöld-, illetve gyalogos felület marad majd. Kiemelt cél a forgalomcsillapítás a tér "történelmi" részén. Ezzel együtt a tér forgalmi csomópont jellege továbbra is megmarad, sőt: a 4-es metró átadásával a tömegközlekedés szerepe még tovább is nő majd. Bár a házak nem tűnnek el még egy ideig a térről - így az építészeti kakofónia még sokáig velünk marad -, az újbóli rendezés élettel töltheti meg a teret.

építészet, városfejlesztés, budapest, z. halmágyi judit, négyes metró, magyarország, köztér, kálvin tér, virág csaba, hild józsef, epiteszet Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317