Logomain

Ki költözzön az új magyar bérlakásokba?

By Kovács Dániel 2010. június 10. 14:50

szerk at hg dot hu

Kesztyugyer20130602-27858-1iy3rvd.gallery

Kesztyűgyár közösségi ház a Mátyás téren

Kruppa20130602-27858-l43ayc.gallery

Ráth Miklós (Kruppa Építész Iroda): 120 lakásos szociális bérház, Pécs

Pelenyi20130602-27858-1sd5xbb.gallery

Pelényi Margit: 116 lakásos szociális bérház, Pécs

Pelenyi220130602-27858-aq74j6.gallery

Pelényi Margit: 116 lakásos szociális bérház, Pécs

Kisp20130602-27858-gopow7.gallery

Kis Péter Építészműterme: Szociális bérház a budapesti Práter utcában

Kevés a bérlakás Magyarországon, és rossz rendszerben épülnek - állítja két, egymástól független program a kormányzati tervekre várva. <br/>

Magyarországon a szociális építészet fogalma alatt elsősorban az államilag vagy önkormányzatilag támogatott bérlakások építését szokás érteni. Erre sincs azonban elegendő pénz, sem program. A rendszerváltás után lezajlott lakásprivatizáció mértéke, mint az utóbb bebizonyosodott: túlzott volt. A közösségi tulajdonú bérlakások aránya alig 4%-ot tesz ki; ehhez ugyanennyi magántulajdonú bérlakás járul. Az itthoni összesen 8%-hoz képest az EU országaiban jellemzően 20-40% a bérlakások aránya.

Ráth Miklós (Kruppa Építész Iroda): 120 lakásos szociális bérház, Pécs

A közelmúltban két, a lakásépítést fókuszba helyező program is napvilágot látott, a Habitat for Humanity nemzetközi jótékonysági szervezet magyar szekciójától, és a Társaság a Lakásépítésért Egyesülettől, amely a hazai építőipar legfontosabb szereplőit tömöríti. Mindkét szervezet arra készül, hogy az ígéretek szerint őszre napvilágot lát a legnagyobb kormánypárt, a Fidesz lakásprogramja is. Erről egyelőre csak hívószakat tudni: a még áprilisban kiszivárgott elképzelések szerint évi 40 ezer új lakást terveznek, ennek ötöde, azaz nyolcezer bérlakás lenne, és nagyszabású felújítási programot is indítanának.

A kormányzati lakásépítési programról nem tudni pontosan, mely rétegeket célozza meg. Ez azért probléma, mert ma Magyarországon 1,2 millió ember él elfogadhatatlan minőségű, 1,3 millió pedig túlzsúfolt lakásokba – áll a Habitat for Humanity tanulmányában. Problémáikra az államilag támogatott lakásépítés nem jelent feltétlenül megoldást – ezek az otthonok ugyanis elérhetetlenek a népesség jelentős része számára, akik nem rendelkeznek a vásárláshoz szükséges önerővel, stabil keresettel vagy pénzzé tehető ingósággal. Az állami támogatással történő lakásvásárlás ugyanakkor röghöz köti a munkaerőt, és akadályozza a mobilitást – szögezi le a Habitat.

A telepszerű lakásépítésekről mára szintén bebizonyosodott, hogy csak részmegoldásokat nyújthatnak. A telepek új lakásai, bár enyhítik a közvetlen gondokat, nem nyújtanak kitörési lehetőséget az ottlakóknak, hiszen koncentrálják a szegénységet. Ráadásul az ilyen telepek építésénél bevett gyakorlat, hogy a település legrosszabb telkeit jelölik ki – erre példákat a mostani árvíz is bőven produkált.

Pelényi Margit: 116 lakásos szociális bérház, Pécs

Az új lakások sem jelentenek feltétlenül megoldást, hiszen számtalan felújításra váró, de nem lebontható ingatlanban élő ember szolgálna segítségre. A Habitat for Humanity ezért a jelenlegi lakásállomány bevonását javasolja a bérlakásprogramba. Erre is ismerünk külföldi példát, többek között Írországból, ahol a lakók tulajdonában maradó lakások szociális bérlakásként való üzemeltetésére is van precedens.

Az egyik legkomolyabb problémát a Habitat szerint az energiaszegénység jelenti. Magyarországon épp a legszegényebb réteg lakik a legrosszabb energiahatékonyságú lakásokban: a jövedelmi ráta alsó tizedébe tartozó családok havi bevételének akár 35-45%-át is kitehetik . Ez azt jelenti, hogy telente 1,5 millió ember fagyoskodik otthonában, mert nem tudja azt kifűteni. Az eddig alkalmazott módszerek azonban – mutat rá a Habitat tanulmánya – csak részben jelentettek megoldást. A túlfogyasztást ösztönző gázár-támogatást például nem vehette igénybe hatszázezer nem gázzal fűtő, de tipikusan rossz helyzetű háztartás.

Másik oldalról közelít a kérdéshez a Társaság a Lakásépítésért. A hazai bérlakásállomány 99%-a jelenleg szociális céllal, a legszegényebbeknek épül, míg tőlünk nyugatra ezek az otthonok a középréteg számára kínálnak alternatívát – szögezi le 2010 áprilisában nyilvánosságra hozott programjában az egyesület. A szervezet évente 40 ezer új lakást, valamint tízezer bérlakást építtetne, némiképp összhangban a korábbi fideszes tervekkel. Az 50-90 négyzetméteres bérlakásokat a lakók később akár meg is vásárolhatnák; a bérleti díjnak azonban nagyságrenddel a tulajdonszerzés törlesztő részlete alatt kell lennie. (A megvásárolható bérlakásokra szinte már történelmi példa a Nagy-Britanniában a Thatcher-kormányzat által indított „Right to Buy” program, amelynek keretében 1980-1998 között hozzávetőlegesen kétmillió önkormányzati lakás került magántulajdonba.)

Kis Péter Építészműterme: Szociális bérház a budapesti Práter utcában

A Társaság a Lakásépítésért az állami bérlakás-építési program beizzítására egy ezerlakásos „pilot project” elindítását javasolja, valamint az uniós források bevonását (az EU jelenleg sem a lakásfelújítást, sem a bérlakásépítést nem támogatja). A közhasznú bérlakások építésében és kezelésében Ausztria szolgálhatna mintaként, ahol magántársaságok építenek önkormányzati bérházakat, limitált haszonnal (ld. beszámolónkat).

Valóban sajátos hazai jellemző, hogy a bérlakások elsősorban szociális célokat szolgálnak. Az is ritka, hogy a jó szándékhoz minőségi építészet járul – pedig ez a szakma és az átlagpolgár szemében is csökkenthetné a területtel kapcsolatos negatív előítéleteket. Az elmúlt évtizedben csak néhány példának sikerült felkeltenie a hazai szakma figyelmét, és ráirányítania a szociális építészet kihívásaira. Pedig itt „a tervezés, az épületek elhelyezése, a kivitelezés sokkal több gondosságot és felelősséget ró az építészre és a megrendelőre is, mint sok esetben a piaci fejlesztéseknél, hiszen közösségi beruházásokról van szó” – írja Sárkány Csilla építész, a józsefvárosi rehabilitáció egyik vezetője. 

A jó példák jelentőségét nem lehet kellően hangsúlyozni. Pelényi Margit 116 lakásos pécsi bérháza vagy Kis Péter Budapest – Práter utcai épületea a hazai építészek körében is sikert arattak; utóbbi a nemzetközi sajtóba is bekerült. Meg kell említeni a közösségi erőre építkező projekteket is, amelyek közül az utóbbi évekből a Rév8 Zrt. által koordinált, a Magdolna negyedben zajló rehabilitáció a legjelentősebb. Ennek keretében épülhetett fel a Kesztyűgyár Közösségi Ház, amelyet a Média Építészeti Díjára is neveztek (tervezők: Alföldi György DLA, Sárkány Csilla és Kolossa József DLA). Elsősorban mennyiségileg figyelemre méltó, de minőségben sem utolsó a Budapest 13. kerületében négy év alatt emelt 200 bérlakás – a kerület ezzel az élen jár a hazai önkormányzatok között.

Kesztyűgyár Közösségi Ház a budapesti Mátyás téren. Fotó: Bujnovszky Tamás

A Társaság a Lakásépítésért úgy kalkulál: programjuk megvalósításához évi 375 milliárd forintra, a magyar GDP 1,5%-ára lenne szükség. A Habitat realistábban áll a dologhoz: a sajtótájékoztatón Sümeghy György országos igazgató elmondta, hogy a bemutatott ötoldalas programot gondolatébresztőnek szánják – legyen addig is miről vitatkozni, amíg újra lehetőség lesz nagyobb léptékű fejlesztésekre. A tervezett alkotmányozás tekintetében mindenesetre figyelemreméltó, hogy a lakáshoz való jog ma nem alapvető állampolgári jog. Sőt: az Alkotmányban deklarált, szociális biztonsághoz való jogból nem vezethető le az állampolgárok hajlékhoz való joga – értelmezi Ikvai-Szabó Imre az Alkotmánybíróság 42/2000. (XI. 8.) AB határozatát. Amennyiben a lakhatás joga bekerülne az új alkotmányba, az nemcsak feljogosítaná, de kötelezné is a kormányt a sürgető problémák megoldására.

Míg a Habitat programjában a szociális, addig a Társaság a Lakásépítésért elképzelései között a gazdasági tényezők dominálnak. A jelen helyzetben mindkettőre érdemes hangsúlyt fektetni. Az államilag ösztönzött lakásépítések és felújítások, valamint a bérlakásprogram beindítása kiutat jelenthet a vergődő építőipar számára a válságból, és hozzájárulhat az ígért egymillió új munkahely teremtéséhez. A valódi megoldáshoz azonban ezeknek a lakásoknak nem a szűkös és a létbizonytalanság határán egyensúlyozó középosztály, hanem a szegényebb rétegek számára is megoldást kell kínálnia, akár a megfizethető új lakásokkal, akár a meglévő állomány felújításával vagy új fenntartói viszonyok kialakításával. A szociális bérlakáshálózat kiépítése, azaz a felelősségteljes lakáspolitika lehetne az egyik eszköz, amely megállíthatja és megfordíthatja a magyarországi régiók egyre növekvő gazdasági különbözőségét, a fokozódó szegregációt.

építészet, magazin, kis péter, magyar építészet, bérlakás, magyarország, habitat for humanity, szociális bérlakás, társaság a lakásépítésért, szociális építészet, lakásprogram, pelényi margit, ráth györgy Icon_print

Kesztyűgyár közösségi ház a Mátyás téren

Ráth Miklós (Kruppa Építész Iroda): 120 lakásos szociális bérház, Pécs

Pelényi Margit: 116 lakásos szociális bérház, Pécs

Pelényi Margit: 116 lakásos szociális bérház, Pécs

Kis Péter Építészműterme: Szociális bérház a budapesti Práter utcában

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317