Logomain

A szépség süllyedő katedrálisa

By Merényi György 2010. június 6. 10:10

szerk at hg dot hu http://giorgionane.blog.hu/

Index20130602-27858-rkrwc2.gallery

mexikó maróti index

Cikkep_osszkep20130602-27858-8q9twc.gallery

A mexikóvárosi Palacio de Bellas Artes

Cikkep_belso20130602-27858-1nog2vw.gallery

A mexikóvárosi Palacio de Bellas Artes színházterme

Cikkep_ablak_a_nezoter_felett20130602-27858-kqvq0n.gallery

A mexikóvárosi Palacio de Bellas Artes nézőtermének üvegkupolája

Cikkep_csucszobor20130602-27858-1c8n7vg.gallery

Mexikóváros, a Palacio de Bellas Artes Maróti Géza tervezte csúcsszobra

Galeria20130602-27858-2z58cd.gallery

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Epitkezes_tervrajz_120130602-27858-1ogm4g7.gallery

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Epitkezes_tervrajz20130602-27858-zttmlz.gallery

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Epitkezes_120130602-27858-83xon8.gallery

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Epitkezes_220130602-27858-1cb1rtw.gallery

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Epitkezes_320130602-27858-1bwsk2r.gallery

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Epitekezes_csucsszobor_a_foldon20130602-27858-1iim1x2.gallery

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Epitkezes_elkeszult_all20130602-27858-1tj9v42.gallery

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Epitkezes_mai_allapot20130602-27858-1kb86b3.gallery

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Hogy kerül Mexikóvárosba az egyik legjobb magyar formatervező tán főműve, a hazai szecesszió kiemelkedő alkotása?

Hogy kerül Mexikóvárosba egy magyar építész? Pontosítsunk: hogy kerül Mexikóvárosba az egyik legjobb magyar építész tán főműve, a hazai szecesszió kiemelkedő alkotása? Maróti Géza és a Palacio de Bellas Artes története kevéssé ismert, de lenyűgözően érdekes szelete a magyar művészetek történetének.

Mexikó viharos 20. századi történelme nem kedvezett a főváros legismertebb építészeti emlékének. Az 1900-as évek elején építeni kezdett, monumentális Szépművészetek Házát csak 1934-ben nyitották meg – időközben lezajlott egy „igazi” forradalom, földesurak lemészárolásával, bankok államosításával és alaposan elhúzódó válsággal. A Nemzeti Színházat és Operaházat magába fogadó épület mai képe az idők zűrzavarosságát tükrözi.

A párizsi Garnier-palota mintájára tervezett, a maga korában multifunkcionalitásával ritkaságszámba menő Palacio de Bellas Artes tervezője Adamo Boari (1863-1928) olasz építész és a magyar Maróti Géza (1875-1941) voltak. Az óriási város legrégebbi negyedében lévő telken, a Santa Isabel kolostor helyén épült luxuskivitelű épület lenyűgöző acélszerkezete (a New York-i Milliken Brothers cég munkája) és cararrai márványburkolatai 1910-ben már nagyrészt elkészültek. A két évtizedes klauzúrát és a megnyitót követően folytatódtak a munkák. Az alapozás során talált azték és maja domborművek hatására készített dekoráció is a falakra kerülhetett a zavaros idők elmúltával. Ekkorra készültek el az emeleti folyosókon a forradalom festőinek: Orozcónak, Riverának, Camarennának és Lozanónak muráliái. Siqueirosnak az új demokráciáról készült freskója az épület legújabb dísze: 1945-ből való.

A belső terek és a leglátványosabb iparművészeti alkotások tervezője, az általában „Prof. Geisha Marotti” néven emlegetett Maróti Géza valóságos szerepét illetően hiányosak a tudósítások. Némi utánajárással árnyaltabb és izgalmasabb kép rajzolható fel Maróti közreműködéséről.

Az 1906-os milánói világkiállítás Maróti által berendezett magyar enteriőrje annyira lenyűgözte Adamo Boarit, hogy a formaságokat mellőzve azonnal felkérte mexikói munkájához társtervezőnek. Maróti annak a tervezői csoportnak vált tagjává, amely a nyugati technikai-művészeti nóvumokat közvetíthette Mexikónak. A magyar tervező 1907-ben kilencládányi tervével, New Yorkon át érkezett meg a közép-amerikai országba.

Önéletrajzi munkájából, valamint kortárs beszámolókból szerencsére pontosan rekonstruálható az eredetileg épületszobrász Maróti és a Palacio kapcsolata. Mexikói folyóiratokban közölt rajzok egyértelműsítik, hogy a nagyvonalúan formált belső terek tervezője is ő volt. A későbbi art-decós átalakítások ellenére is Maróti munkája határozza meg az együttes térkoncepcióját és művészi karakterét.

A mexikóiak színimádatának oly fontos, pompás üvegmozaikok közül a nézőtér feletti korong alakú, Apollót és a kilenc múzsát ábrázoló, háromrétegű üveglemezekből rafináltan formált szecessziós alkotást Maróti még Budapesten, Róth Miksával együtt tervezte. A Budapesten kivitelezett, darabokban ládákba csomagolt tabló hajón érkezett a tengerentúlra. Gótikus katedrálisok hatását megidézve, hatalmas süllyesztett világítótestként került a nézőtér fölé.

A színpad felett látható, kifli formájú mozaikkép szerzőjeként is „Marottit” tüntetik fel a leírások. A fémes ragyogású kompozíció valóban az ő nevéhez kötődik: a zebegényi templom dekorációjáról vagy a Zeneakadémia felképeiről ismert Kőrösfői-Kriesch Aladár rajzai alapján Róth Miksával közösen kivitelezték. ”A középső lépcsőn hármas csoport áll, kétoldalt azokkal a bizonyos klasszikus füstölőkkel, amelyek nélkül az antik múzsák oda nem álltak volna nekem ábrázolás céljából...Jason az aranygyapjúval, Medea, Tankred, Dante egy veszendő lélekkel, ifjak a klasszikus Jazz-bandból, virágok, sugarak stb, egyszóval minden, ami jó és drága..., háttere az a bizonyos velenczei márkustemplomi oro granuloso, a melybe még finom Zsolnay féle arany eosin részletek vannak elhelyezve...” – írja Maróti.

A nézőtér feletti világító üvegkép méltó párja a színpadi kristály-mozaikfüggöny, az épület egyik turistalátványossága. A maga korában világcsodaként emlegetett üvegfüggöny szerzősége azonban vitatott. Tény, hogy a világhírű Tiffany cége kivitelezte a Long Island-i Coronában, ám a szerző(k)ről mélyen hallgatnak a leírások - így mindmáig Tiffany-é maradt az érdem. Pedig a valóság ennél árnyaltabb. Amikor Ruth Rivera, a Palacio művészeti vezetője és azt azt dekoráló Diego Rivera lánya az 1960-as években Budapestre látogatott, Bródy-Maróti Dóra személyesen mutatta meg neki édesapja eredeti rajzati az üvegfüggönyhöz, amelyek idővel a Műegyetemhez kerültek. Ezeken kétséget kizáróan Maróti gyönyörű betűkkel formált neve szerepel. Feljegyzéseiben pedig utal arra, hogy újfent Róth Miksával együtt tervezték az opálos üveglapokból összeállított többtonnányi, hidraulikus szerkezettel néhány másodperc alatt mozgatható üvegfüggönyt.

A 32 cm (!) vastag, 14 méter széles, 12 és fél méter magas iparművészeti remeken mexikói vulkánok kontúrjai láthatóak buja növényekkel díszített környezetben. „Az üvegfüggöny alpacca keretben egy mexikói tájkép melynek háttere aranyozott üveg. Mexico havasai és pedig tessék jól figyelni: a Tehuantepetl, Citlaltepetl és Popocatepetl vannak itt kellő szúrós cactusos előtér garnírunggal ábrázolva.” olvashatjuk tervezője leírásában.

Ugyanígy Maróti nevezetesebb munkái között az üvegfüggöny tervét is felsorolja („Plans for the great colored glass curtin, Nat. Theatre, Mexico City”) a Michigan Soc. of Architects kiadásában megjelent Weekly Bulletin Vol. III. 1927. május 7-i 32. száma. Akkor miért mégis Tiffany terveként tartják számon a világhírű üvegfüggönyt? Nos, nem ez az első ilyen eset a művészetek történetében. Maróti lakonikusan jegyzi meg visszaemlékezéseiben: „...több is veszett Mohácsnál. És jobb ha az ember adhat, minthogy maga legyen rászorulva.”

Az építkezés kezdetekor a mexikói kormány pályázatot írt ki a színházépület tetején álló szoborcsoport megtervezésére. Maróti nyerte el az első díjat. A női szoborcsoport kisméretű modelljét Jungfer Gyula műlakatos, a korszak egyik legkiválóbb budapesti mestere készítette el, és hajóval szállították Mexikóba. „Tetején a mexikói sas viaskodik a kígyóval, nem vigyázva eléggé, hogy az alatta lévő cactus gömbön megszúrhatja magát. Négy hat méter magas alak, a Zene, az Ének, a Tragédia és a Táncz állják körül egymás kezét fogva a középső magot, alulról lehetőleg tetszetős vonalakat és formákat domborítva - a mint az egy ilyen exponált csoport nőszemélyeihez illik. Nagy feltűnés volt ezen óriási csapatok Mexikóba való szállítása, a középső külön vasszerkezeté a Nicholson gyárból. Előzőleg persze fényképeztetés volt” - olvashatjuk Maróti visszaemlékezéseiben.

Különös, hogy a befejezett épületet sem Boari, sem Maróti nem láthatták. Boari ekkor már nem élt, a zebegényi házába visszavonult és az Atlantisz kultúrtörténetét kutató, tervezőművészként már rég nem foglalkoztatott Marótinak is csak a fényképek jutottak.

A századelő két stílusát, a szecessziót és az art decót egyesítő palotát ma is az újvilág egyik fontos kulturális intézményének, múzeumának tartják. Az 1950-es évek elején itt készült kalózfelvételek őrzik az éterien szárnyaló hangú operadíva, Maria Callas pályakezdésének emlékét. Ez a központja a mexikói Nemzeti Szimfonikus Zenekarnak, a Nemzeti Táncszínháznak, a Nemzeti Opera és Balett Társaságnak. A vizuális művészeteknek otthont adó Museo del Palacio de Bellas Artes mellett nyolc kiállítóterem, a Nemzeti Építészeti Múzeum, valamint könyvtár, kávéház, lemezbolt és ajándékbolt is működik az épületben. Az évtizedek során a puha talajban közel öt métert süllyedt épület helyzetén a legújabb elképzelések szerint futurisztikusan ható, ám mérhetetlen súlyú üvegkupolája visszabontásával könnyítenének… Hogy ez milyen hatással lenne a belső díszeire, az egyelőre tisztázatlan.

design, építészet, magazin, magyar építészet, mexikó, mexikóváros, szecesszió, merényi györgy, maróti géza, adamo boari, palacio de bellas artes, epiteszet, magyar epiteszet Icon_print

mexikó maróti index

A mexikóvárosi Palacio de Bellas Artes

A mexikóvárosi Palacio de Bellas Artes színházterme

A mexikóvárosi Palacio de Bellas Artes nézőtermének üvegkupolája

Mexikóváros, a Palacio de Bellas Artes Maróti Géza tervezte csúcsszobra

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Mexikóváros, Palacio de Bellas Artes

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317