Logomain

Magyarország a világkiállítások fénykorában

By Merényi György 2010. május 11. 10:36

szerk at hg dot hu http://giorgionane.blog.hu/

Parizsi_magyar_pavilon20130602-27858-1ntzhi6.gallery

1900-as világkiállítás párizsi magyar

Milanoi_kacsas_kut20130602-27858-1ephkmt.gallery

Milánói pavilon kacsás kút

Torinoi_fobejarat20130602-27858-1n9fps9.gallery

torinói pavilon főbejárat

Milanoi_historizalo_fobejarat20130602-27858-1ay5ext.gallery

milánói kiállítás historizáló főbejárata

Velencei_fobejarat20130602-27858-qenk3p.gallery

velencei pavilon főbejárata

Milanoi_kacsas_galeria_120130602-27858-11zaxhv.gallery

A milánói pavilon belső tere, háttérben a kacsás kúttal; kép © Merényi György

Milanoi_bejarat_galeria_220130602-27858-nnew25.gallery

A milánói pavilon bejárata a Géniusz-szoborral; kép © Merényi György

Torinoi_fobejarat_galeria_320130602-27858-cfkdce.gallery

A torinói pavilon főbejárata; kép © Merényi György

Milanoi_belso_galeria_420130602-27858-1bw3me8.gallery

A milánói pavilon enteriőrje a kacsás kúttal; kép © Merényi György

Milanoi_fobejarat_galeria_520130602-27858-1yuwymn.gallery

A milánói kiállítás historizáló főbejárata; kép © Merényi György

Torinoi_galeria_620130602-27858-3yctjl.gallery

A torinói pavilon Pó folyóra néző homlokzata; kép © Merényi György

Torinoi_enterior_galeria_720130602-27858-13ab2ca.gallery

A torinói kiállítás fő enteriőrje, a Vízudvar; kép © Merényi György

Velencei_fobejarat_galeria_820130602-27858-17wc7j5.gallery

A velencei pavilon főbejáratának rajza; kép © Merényi György

Csete_atepites_galeria_920130602-27858-1mopack.gallery

A 2000. évi Csete-féle átépítés; kép © Merényi György

Velencei_fobejarat_galeria_1020130602-27858-10109qg.gallery

A velencei pavilon főbejárata a megnyitáskor; kép © Merényi György

Velencei_fobejarat_galeria_1120130602-27858-1stqyfo.gallery

A velencei pavilon főbejáratának rajza; kép © Merényi György

Velencei_pavilon_galeria_1220130602-27858-3snpmk.gallery

Az 1958-as átépítés utáni állapot; kép © Merényi György

Korosfoi_fresko_galeria_1320130602-27858-z5rf9e.gallery

Körösfői feltárt mozaikja, Attila kardja; kép © Merényi György

Velencei_csempe_galeria_1420130602-27858-p3z7k2.gallery

Ma is látható velencei csempe a Móricz Zsigmond körtér 1. alatt; kép © Merényi Gy.

Zsolnay_csempe_galeria_1520130602-27858-soi9ue.gallery

Enteriőrrészlet Zsolnay-csempével; kép © Merényi György

Szecesszios_galerianyito20130602-27858-bp2euy.gallery

A torinói pavilon Pó folyóra néző homlokzata; kép © Merényi György

A szecesszió jegyében született magyar pavilonok anno világhírnevet hoztak tervezőiknek és a magyar építészetnek.

A világkiállításokra mindig is jellemző volt, hogy a kiállítók extrémebbnél extrémebb pavilonokkal vonulnak fel. Az adott korszak művészi elvárásait tükröző, egyedi tervezésű épületek nemegyszer szenzációként jelentek meg a kiállítási területeken. Az első világkiállítást 1851-ben Londonban Viktória királynő nyitotta meg. A grandiózus, acélszerkezetű üvegépítményben megrendezett esemény, a Grand Exhibition nyitánya lett a 19. és 20. századi seregszemléknek. Paxton Hyde parkban felépített híres Kristálypalotáját, az eseménynek helyet adó építményt lebontották, és sajnos ez a sors várt nem egy későbbi, hasonló funkciójú épületre is, jóllehet építészetileg korszakuk kiemelkedő alkotásai közé tartoztak.

Az állami reprezentáció épületei sajátos, kísérletező tervezést jelentettek az építészeknek, ezért is figyelemre méltóak. Önálló kiállítási pavilonok felépítése csak a 19. század végén vált általánossá. Az építészeti tervezés mellett nem egyszer az installációk, a kiállítási bútorzat, valamint a kiállítási tárgyak elhelyezése is az építészek feladata volt.

Magyarország először az 1900-as párizsi világkiállításon emelt önálló épületet (Bálint Zoltán és Jámbor Lajos Szajna partra néző historizáló épületét), az igazi sikert azonban a századfordulót követő magyar építészet és iparművészet számára az itáliai nemzetközi kiállítások nagy visszhangot keltett szecessziós magyar pavilonjai: Milánó (1906, Maróti Géza), Velence (1907-8, Maróti Géza) és Torino (1911, Tőry Emil és Pogány Móric) érték el.

Az 1906-os milánói világkiállítás épülete

A korabeli magyar művészi ipar valódi diadalát a Simplon alagút avatásához kapcsolódó milánói világkiállítás hozta meg. A sikert az épületszobrászként ismert Maróti (Rintel) Géza és Faragó Ödön által elképzelt szecessziós belső tér kialakítása, berendezése jelentette. Marótit inkább inspirálta az a „rémesen ízléstelen hodály”, amelyet kiállítási térré kellett alakítania. Mai fül számára szokatlan, ám tény, hogy a költségeket is nagyrészt saját zsebből állta. A bejáratnál eredetileg a Zeneakadémia homlokzatára készült négyméteres bronz Géniusz szobra állt. Az impozáns, búzakalászos félkörívek mint átjárók egy felülről világított központi térbe vezették a látogatót. A Maróti saját eljárásával aranyozott/patinázott ívek a bizánci templomok pompáját és misztikumát idézték. Az installáció legfontosabb elemei Zsolnay-termékekből készültek. A szecessziós magyar iparművészet remekei: az eozinos falburkoló lapok mellett a főteremben az eozinos kacsás kút a „Fontana delle anatre” vízmedencével, siklósi márványszegélyezéssel varázslatos világba repítettek. A felülről érkező természetes fény csak fokozta a művészi hatást. A kisebb kiállítási helyiségekben a gödöllői művésztelep és a művészeti főiskolák hallgatónak anyagai voltak kiállítva.

A csarnok a kiállítás ideje alatt leégett. A kényszerből, hirtelenjében felhúzott új pavilon jóval szerényebb lett az eredetinél, hiszen Maróti pénze is fogytán volt már. Ő és a magyar anyag azonban még így is díjak özönét kapták. „Engem az olasz művészek és a „Familia Artistica” tagjai a megnyitáskor vállukra emeltek és úgy hordoztak körül a nagyteremben, és örömükben majd megöltek. ....Egy magyar invázió indult el. Mint a gombák nőttek ki a földből mindazok, akiket a munkák közelében soha nem lehetett látni...” olvashatjuk remek humorral és iróniával megírt önéletrajzában.

(A Zsolnay-féle „kácsás kútról” és regényes történetéről külön írásban készülünk beszámolni.)

A Velencei Biennálé magyar pavilonja (1909)

„Magyarországnak gyönyörű, viszonylag eldugott helyen lévő, rossz állapotú pavilonja van, nagyon gazdag terekkel, nagyon nagy belmagassággal. Építészeti szempontból nem egyszerű ebben a térben gondolkozni. Rotunda, apszis, körbejárható termek, eltérő térsűrűség. Több átvezető helyiségen keresztül jut be az ember a kiállítótérbe, ami első látásra egy centrális szervezésű pavilon. Ez egy újabb nehéz feladat, mert a centralitás miatt alapvetően egyetlen gesztussal foglalkozna az ember, egyetlenegy dolgot szeretne elmondani, viszont ezt az egyetlenegy dolgot a terek egymásutánsága és komplexitása miatt nagyon nehéz bemutatni. Fellép a terek bejárásával ugyanis valamiféle időbeliség, amely a kiállítás tematikájának egyfajta dramaturgiáját, komponáltságát igényelné.” olvashatjuk Wesselényi-Garai Andor leírását, aki az augusztusban nyíló építészeti biennálén BorderLINE nevű projektjével rendezi be e mostoha sorsú pavilon belső tereit.

A magyar szecessziós művészet bemutatkozása korábban olyan sikeres volt, hogy ennek köszönhetően Velence városa ingyenes telket ajánlott fel, hogy azon egy magyar pavilont építsenek. Ez 1909-ben készült el Maróti Géza tervei szerint. A Napóleon alapította Giardini Pubblici területén 1893-ban volt először nagyszabású nemzetközi képzőművészeti bemutató, amikor I. Umberto olasz király és felesége, Savoyai Margit ezüstlakodalmát ünnepelték. Később az állandó nemzeti pavilonok felépültével napjainkig tartó világseregszemlék otthonává vált a szép liget.

„Maróti kezébe van letéve az épület sorsa, térdiszpozíció, homlokzatok, elrendezések és fődíszek tőle valók. Csak az üvegablakokat tervezte Nagy Sándor és a freskót Kőrösfői Kriesch Aladár (mindkettőt készíti Róth Miksa). A kerámia részt Zsolnay szállítja, a vasbeton Melocco Péter műve s a bútorzatot Kis József asztalos csinálja. A technikai részt Daniel Donghi velencei építész ellenőrzi”-olvashatjuk a korabeli leírást.

A szecesszió Gesamtkunstwerk törekvéseivel teljes összhangban elkészült épület főbejáratát Maróti középkori templomok bélletes kapuit felidézve, Zsolnay-lapokkal díszítetten formálta. Sajnálhatjuk, de ma már csak ez az egyetlen megmaradt eleme az egykoron annyit méltatott épületnek, amelynek zenetermében oly kedélyesen társalgott alkotója és az olasz királyi pár. Szomorú utóéletén, és ebből fakadó állapotán csak a 2000-ben elvégzett, a művészettörténeti kutatásokat felhasználó Csete György nevével jelzett felújítás javított valamit. Számunkra egyedül ez a metamorfózisok során átment velencei pavilon ad hírt az egykori építészeti kultúráról.

A torinói világkiállítás pavilonja (1911)

Igazi revelációként jelent meg a korabeli építészeti szaksajtóban és valódi közönségsikert is jelentett az Itália egyesítésének 50. évfordulójára rendezett kiállítás magyar pavilonja. A Györgyi Dénes tervezői koncepcióját tükröző, Tőry Emil és Pogány Móric közreműködésével felépült torinói magyar pavilon a szecessziós építészet geometrikus felfogásban készült, a modern építészetet megelőlegező alkotása.

A Pó folyó partján épült hármas tagolású épület homlokzata nagyszabású plasztikai kompozíció volt. A magasba törő középrész piramis formájú tetőzete („Attila sátra”), a bejárat feletti boglyakupola a magyar-hun mítoszt idézte fel. A főbejárat két oldalán a Mack Lajos által mintázott (tévesen Ligeti Miklósnak tulajdonított) ősmagyar harcosok Zsolnay-gres szobrai fokozták a hatást. Az akkor még szokatlanul, sík felületek előtt elhelyezett szimbolikus szobrok leírása is szerepelt a korabeli méltatásokban.

A belső térsor a Víz Csarnokának nevezett központi részbe vezetett. Ezt üvegkupola fedte, hangulatát a Zsolnay-csempékkel burkolt, és egyéb hatásos kerámiaelemekből felépített belső tér látványa adta. Pogány tervezte a Zsolnay kivitelezésében készült nagyméretű felfüggesztett vázákat. A burkolólapok, ülőkék pirogránitból és színes mázas csempékből készültek. Utóbbiakat Nikelszky Géza, a pécsi gyár művésze tervezte. Középütt a bivalyon ülő lány eozinos szobra Ligeti alkotása.

A bútorokon, a berendezési tárgyakon a középkori népi építészet díszítményei jelentek meg. A Budapest Terem berendezését Maróti Géza tervezte.
A kor legrangosabb művészeti folyóirata a londoni The Studio Alfred Melani többoldalas cikkében, elragadtatással írt Pogány és Tőry művéről, társművészeteket felvonultató, a szecesszió szellemiségében fogant összművészeti alkotásáról.

Habár ezt az épületet is utolérte végzete, és lebontották, Tőry és Pogány főműve Budapest központjában szinte eredeti szépségében mai is látható. Az Adria Biztosító palotája (épült 1912–1918, később Rendőr-főkapitányság, ma Le Meridein Hotel) puritánná tisztult homlokzataival és tiszta tömegformálásával már a modern építészet előfutára, premodern törekvések hordozója.

magazin, világkiállítás, pavilon, szecesszió, merényi györgy, bálint zoltán, jámbor lajos, maróti géza, tőry emil, pogány móric Icon_print

1900-as világkiállítás párizsi magyar

Milánói pavilon kacsás kút

torinói pavilon főbejárat

milánói kiállítás historizáló főbejárata

velencei pavilon főbejárata

A milánói pavilon belső tere, háttérben a kacsás kúttal; kép © Merényi György

A milánói pavilon bejárata a Géniusz-szoborral; kép © Merényi György

A torinói pavilon főbejárata; kép © Merényi György

A milánói pavilon enteriőrje a kacsás kúttal; kép © Merényi György

A milánói kiállítás historizáló főbejárata; kép © Merényi György

A torinói pavilon Pó folyóra néző homlokzata; kép © Merényi György

A torinói kiállítás fő enteriőrje, a Vízudvar; kép © Merényi György

A velencei pavilon főbejáratának rajza; kép © Merényi György

A 2000. évi Csete-féle átépítés; kép © Merényi György

A velencei pavilon főbejárata a megnyitáskor; kép © Merényi György

A velencei pavilon főbejáratának rajza; kép © Merényi György

Az 1958-as átépítés utáni állapot; kép © Merényi György

Körösfői feltárt mozaikja, Attila kardja; kép © Merényi György

Ma is látható velencei csempe a Móricz Zsigmond körtér 1. alatt; kép © Merényi Gy.

Enteriőrrészlet Zsolnay-csempével; kép © Merényi György

A torinói pavilon Pó folyóra néző homlokzata; kép © Merényi György

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317