Logomain

150 éve született Zielinski Szilárd

By Papp Géza 2010. május 1. 10:30

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Zielinski_portre20130602-27858-w4lago.gallery

Zielinski Szilárd (1860-1924)

Varosliget_zielinski20130602-27858-te1tu9.gallery

A Zielinski-iroda tervei alapján készült vasbeton híd a Városligeti tó felett

Fajlszegedviztorony20130602-27858-btu8hz.gallery

A Zielinski-iroda tervei alapján készült szegedi víztorony

Margitsziget_viztorony20130602-27858-1w0z056.gallery

A Zielinski-iroda tervei alapján készült margitszigeti víztorony

Zsz20130602-27858-1ucs2m8.gallery

Zielinski Szilárd 1902-es tervei a budapesti mélyvasút-hálózatra

Hirlevel_zielinski20130602-27858-13gwbev.gallery

hírlevél zielinski

Nemcsak a hazai vasbeton építészet atyja, de a mélyvasúti rendszer ötletgazdája is Zielinski, a magyar Brunel.

1860-ban ezen a napon született Zielinski Szilárd. A lengyel származású, de ízig-vérig magyar mérnököt a hazai vasbeton építészet atyjaként szokás emlegetni: bravúros hídjai, tornyai máig díszítik a magyar köztereket. Kevésbé köztudott, hogy 1902-es doktori értekezésében ő vetette fel a pályaudvarokat összekötő mélyvasúti rendszer gondolatát, a kettes és a hármas metró előzményeként. Az alábbiakban Zielinski életét és legfontosabb munkáit mutatjuk be.

Zielinski apja politikai okokból menekült Magyarországra Lengyelországból. Fia itt nevelkedett, felsőfokú tanulmányait a Műegyetemen végezte. Ezt követően Európa több országát is bejárta, többek között Eiffel párizsi irodájában is megfordult. 1889-ben nyitotta meg saját irodáját Budapesten Vasvázas Betonépítmények Tervező Irodája néven, amely főleg hídtervezéssel és vasúti nyomjelzéssel foglalkozott. Egyik első jelentős, ma is számon tartott munkája a Városligeti tó feletti híd, amelyet legutóbb 2005-ben újítottak fel.

1897-től lett Zielinski tanár egykori alma materében, a Műegyetemen. Már 1900-tól szorgalmazta a Mérnöki Kamara létrejöttét, ám 23 évet kellett várnia, míg az létrejött. 1906-ban a világ első vasbeton duzzasztógátját tervezi meg - a bökényit. 1907-ben irodája készíti el a Zeneakadémia vasbeton szerkezeteit. 1921-től a Közmunkatanács elnöke, egy évvel később a Szabadkikötő építésének kormánybiztosa lett. Élete során több mint 180 vasbeton híd tervezésében vett részt. (Első vasbeton hidunk a Debrecen melletti iparvasút hídja volt.) 1923. március 8-tól ő lehetett a kamara első elnöke, ám ez nem tarthatott sokáig: 1924. április 24-én elhunyt. 2004-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

A Városligeti tó felett ívelő híd Zielinski irodájának tervei alapján készült. Kép: Istvan, flickr.com

Zielinski hazánkban elsőként kapott műszaki doktori címet 1902-ben. Doktori értekezésének címe: "Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve". A megelőző években hosszan foglalkozott a főváros gyorsvasúti rendszerével, miután 1895-ben pályázatot írtak ki "Budapesten a pályaudvaroknak és összekötő vonalaknak ideális elrendezése, hogy az kivihető legyen" címmel. Javaslata szerint két nagy gyűjtő (rendező) pályaudvar épült volna ki: Rákosrendező ("Északi Rendező Pályaudvar") és Kőbánya ("Déli Rendező Pályaudvar"). Ezek között jártak volna a mélyvasúti szerelvények 4 vágányon. Megálló épült volna az Astoriánál, a Nyugati pályaudvarnál, illetve az Üllői út nagykörúti és Hungária körúti kereszteződésénél is. A Nyugatinál még egy föld alatti posta is létesült volna. A Hungária körgyűrűn és a Duna pesti partján haladó vonalon körjáratot lehetett volna kialakítani, de a földalattit is úgy szervezte volna be a vasúti hálózatba, hogy körjáratként járhassanak a szerelvények. A Keleti pályaudvar és a Nyugati pályaudvar a felszínen megszűnt volna. Akkor 40 km/h sebességgel számoltak, és 2-2,5 perces követési idővel.

Zielinski tervei a budapesti mélyvasúti rendszerre. Kép: Közlekedéstörténeti Olvasókönyv

Tervét 1912-re Garády Sándor dolgozta tovább: ő már Kelenfölddel is mint központi pályaudvarral számolt, és a Rákosrendező - Kelenföld közötti vonalat a Vérmezőtől magasvasútként gondolta megvalósítani. Aztán jött az első világháború, és a tervek a fiókban maradtak.

1930-ban Wittenbart Győző porolta le a terveket. Ő csupán két pályaudvart álmodott, ám azokat jó nagyra. A Nemzeti Múzeumnál ("Múzeum" állomás) és a Nyugati alatt ("Széchenyi" állomás) épült volna egy-egy nagy pályaudvar, 8-10 vágánnyal. A Múzeumkertben váróterem és utasellátó létesítmények fogadták volna a nagyközönséget. 1937-ben Pieri Cézár MÁV-tanácsos már szinte csak hobbi szinten vitte tovább az álmodozást - bár a közelgő világégésről akkor mit sem tudhatott. Az ő vázlata szerint a Nyugatinál földalatti állomás létesült volna. Ezen kívül a Deák téren, a Ferenciek terén, és a Tabánban is létesült volna megálló.

A terveket még hosszan sorolhatnánk, sokan sok olyasmit álmodoztak, amiből aztán nem lett semmi. Annyi megvalósult az eredeti, Zielinski-féle tervekből, hogy a Nyugati pályaudvarról a fűtőházat áttelepítették északabbra - ma itt van a Vasúttörténeti Park. A terv bukásához a történelem vihara mellett a hatalmas beruházási költség-igény, valamint a MÁV és a fővárosi közlekedési vállalatok közötti rivalizálás is hozzájárulhatott. A városi és elővárosi közlekedés kapcsolata ma is napirenden van, gondoljunk csak a pályaudvarokat összekötő alagút-álmokra vagy a 2-es metró és a HÉV összekötésére.

A szegedi víztorony. Kép: wikipédia.

1903-ban készült el a kőbányai víztorony. Ez volt az első vasbeton szerkezetű víztorony magyar viszonylatban, de még európai szinten is az elsők között volt. 350 köbméteres tárolási kapacitása volt. 1968-ban a környék városrendezési munkálatainak részeként felrobbantották. 1903-04-ben készült el a szegedi víztorony, 1000 köbméteres tárolókapacitással. A Szent István téren álló tornyot a helyiek Öreg Hölgyként is emlegetik, és ma is üzemel. A vasbeton részlettervek és a statikai számítások terén Jemnitz Zsigmond volt a társ-tervező. A homlokzati megjelenítés Korb Flóris munkája. Mérnök és építész remek együttműködéséből született a torony. Gyakorlatilag minden szerkezeti rész vasbetonból készült az alapozástól a víztartályon át a bejárati ajtóig. Zsaluzás és előregyártás híján kézi erővel és állványozással építve, a pályázat elnyerésétől a torony elkészültéig mindössze másfél év alatt készült el a torony. A szerkezet annyira újnak számított, hogy a víztartály első feltöltésekor az egész teret kiürítették. Zielinksi a medence alatt várakozva várta meg a feltöltést - teljesen biztos volt munkája helyességében. A víztorony ma is jó állapotban van, időnként látogatható is. A hatvanas években, majd 2005-2006-ban is felújították.

A margitszigeti víztorony. Kép: wikipédia.

1909-11 között épült a Margitszigeten a sziget egyik szimbólumává vált 600 köbméteres víztorony, a Közmunkatanács beruházásában, Zielinski Szilárd és (ifj.) Ray Rezső Vilmos tervei szerint, Beck Alajos főmérnök vezetése mellett. Építésekor még mindig nagy volt a bizalmatlanság a vasbeton szerkezetek szilárdsága iránt. Ezt a tervező látványosan kívánta eloszlatni. Egy nagy vasbeton lemezre egy nagy víztartályt ejtettek annak bizonyítására, hogy a vasbeton kibír egy ekkora terhelést is. Zielinski azt is vállalta, hogy a vasbeton lemez alá áll, bizonyítandó: ő biztos számításai helyességében. A lábakra helyezett vasbeton lemez jól vizsgázott, mindössze egy dologgal nem számoltak. A víztartály nem bírta ki az ütközést, így Zielinksi csuromvizesen jött elő a vasbeton lemez alól. A 66 méteres toronyba 53 méteres magasságnál egy kis kilátót is építettek, ehhez egy kis galéria is csatlakozik. (Idén április 23-ára tervezik a megnyitót, a torony tehát látogatható is lesz.) 1938-ban épült mellé a szabadtéri színpad. A második világháborúban katonai objektum lett. Érdekesség, hogy Sinkovits Imre cserkész kármegfigyelőként teljesített itt szolgálatot. 1947-ben kezdődött el a torony több évtizeden át elhúzódó helyreállítása. Valamikor az ötvenes-hatvanas évek fordulóján szűnt meg víztoronyként funkcionálni, a pontos évszámról többféle változat is kering. 1977 óta városképi jelentőségű műemlék. A torony még Zielinski sírján is felbukkan egy domborművön.

A vasbeton hazai bevezetésében Zielinskinek döntő szerepe volt, így joggal tekinthetjük őt a vasbetonépítés atyjának.

építészet, magyar építészet, híd, magyarország, évforduló, zielinski szilárd, vasbeton, víztorony, margitszigeti víztorony, epiteszet, magyar epiteszet Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317