Logomain

50 éves Brazíliaváros

By Kovács Dániel 2010. április 21. 12:15

szerk at hg dot hu

Braziliavaros_alaprajz20130602-27858-r0dui9.gallery

Brazíliaváros alaprajza eredeti tervrajzon és a jelenlegi állapot a NASA műholdfelvételén

Masik_terv20130602-27858-1rkc4e6.gallery

A Brazíliaváros tervezésére kiírt pályázat harmadik helyezettje, Rino Levi, Roberto Cerqueira Cesar és L. R. Carvalho Franco munkája

Dom_bosco20130602-27858-1vpx69j.gallery

Iglesia Don Bosco, Brazíliaváros

Eixo_monumental20130602-27858-l3h24s.gallery

Az Eixo Monumental Brazíliavárosban

Kongresszus20130602-27858-4xszlu.gallery

A Brazil Nemzeti Kongresszus brazíliavárosi épülete Oscar Niemeyer tervei alapján épült

Katedralis20130602-27858-10vgzkq.gallery

A brazíliavárosi katedrális

Harom_hatalom_tere20130602-27858-1rriv60.gallery

A Három hatalom tere Brazíliavárosban

Kubitschek_hid20130602-27858-hiknvr.gallery

A Juscelino Kubitschekről elnevezett, 2002-ben átadott híd

Niemeyer20130602-27858-j8xs7.gallery

Oscar Niemeyer terve a brazíliavárosi Szuverenitás teréhez, illetve az új tévétoronyhoz

Palacio_alvorada20130602-27858-o2ejn0.gallery

Brazíliaváros, Palacio Alvorada

1960. április 21-én Juscelino Kubitscek elnök hivatalosan is megnyitotta Brazíliavárost - közeledtek a választások.

Ma ötven esztendeje, hogy Juscelino Kubitschek elnök mindössze négy évnyi építkezés után átadta Brazília új fővárosát. Az ünnepség egyértelműen elhamarkodott volt, hiszen az őserdő közepére tervezett metropoliszból még alig készült el valami, de Kubitschek mentségére szolgál, hogy épp közeledtek a választások. És bár ezeken a korrupcióval vádolt államfő vereséget szenvedett, legfőbb műve megőrizte emlékét, sőt: a világ egyetlen 20. században épült városaként lett 1987-ben a világörökség része.

"Úgy érzem, mintha egy másik bolygón lennék" - a kijelentés meggyőzően hangozhatott a világ első űrhajósa, az 1961-ben Brazíliavárosba érkező Jurij Gagarin szájából. De Brazíliaváros sosem volt egyértelmű sikertörténet. Bár épületei utánozhatatlan, egyedi hangulatot kölcsönöznek a városnak, az eredeti terület egyes részei még ma is beépítetlenek, a város építése idején a környéken létrejött munkástelepeket viszont nem sikerült felszámolni, és helyükön ma meglehetősen rendezetlen alvárosközpontok működnek. A Lúcio Costa által megálmodott hatalmas lakóegységek, az ún. „szuperkvadrák” megépült egységei jól működnek, de olyan ellentét feszül köztük és a környező nyomornegyedek között, hogy a helyiek csak „fantáziasziget”, „ilha de fantasia” néven emlegetik őket. A legfontosabb épületek tervező, máig meggyőződéses kommunista Oscar Niemeyer, aki idős kora miatt a jubileumi ünnepségeken sem tud részt venni, egy interjúban elkeseredetten kommentálta: hajdani álma ma a kommersz, jellegtelen kereskedelmi épületek gyűrűjében fuldoklik.

Akárcsak tavaly, Bukarest 550. születésnapjára, most is összeszedtünk tíz témát, amelyet érdemes jobban ismerni Brazíliavárossal kapcsolatban.

1. A legfiatalabb főváros

Bár a tervezett fővárosok között gyerekcipőben jár Washingtonhoz vagy Canberrához képest, Brazíliaváros egyáltalán nem a legfiatalabb. Fővárosként vele egyidős Ahmedábád, Gudzsarát állam 1960-70 közötti központja, amelynek új adminisztratív kerülete az amerikai Louis Kahn tervei szerint épült fel. Bhután fővárosa, Timpu viszont egy évvel fiatalabb, igaz, átfogó rendezési tervét csak az elmúlt években készítette el az amerikai születésű indiai építész, Christopher Charles Benninger. 1960-tól épült egy görög iroda tervei alapján Pakisztán új fővárosa, Iszlámábád. És az sem véletlen, ha nem ismerős a földrajzróráról Mianmar (azaz Burma) fővárosa, Nepjida neve: hivatalosan ugyanis csak 2006-ban hirdették ki, az előzőleg neki kiválasztott területre viszont az elmúlt öt év alatt egymillió embert költöztettek, és a tervek szerint a város 2012-re elkészül.

2. A repülőgép-alaprajz

A város alaprajza egy eredeti tervlapon és a mai állapot a NASA műholdképén

Costáék a pályázati kiírásnak megfelelően félmillió lakóval számoltak hosszú távon; ehhez képest a város lakószáma ma meghaladja a kétmilliót. A jellegzetes repülőgép-alaprajz ugyan ma is látszik madártávlatból, de környéke teljesen beépült. 

A tervezésre kiírt pályázat harmadik helyezettje, Rino Levi, Roberto Cerqueira Cesar és L. R. Carvalho Franco munkája - Kép: brasiliabsb.com

Kérdés, mi lett volna, ha valamelyik másik pályamunka nyeri meg a pályázatot! A második helyezett koncentrikus körökben rendezte el a város épületeit, a harmadik pedig hatalmas, kártya formájú magasházakba pakolta volna a funkciókat és egyenként 16 ezer lakót.

3. Bosco Szent János és a megjövendölt főváros

A Don Bosco templom belseje Brazíliavárosban

Bosco Szent János 19. olasz katolikus pap, a szalézi rend alapítója ma Brazíliaváros védőszentje. Hogy miért? Visszaemlékezéseiben Don Bosco beszámol egy 1883-as látomásáról, amelyben Brazília földjén járt, és a tizenötödik és a huszadik szélességi fok között széles földet látott egy emberalkotta tó partján, majd egy hang azt mondta neki: amikor az emberek idejönnek és feltárják e hegyek rejtett tárnáit, itt születik majd az Ígéret Földje. Mivel Brazíliaváros 75 évvel később épp a 15. és a 20. szélességi fok között épült meg, ráadásul egy mesterséges tó partján, Bosco passzusát előszeretettel idézgetik a hivatalos leírások, igaz, néha megtoldják az eredetiben nem szereplő „város” vagy „új civilizáció” szavakkal a tán kissé eltúlzottnak tűnő Ígéret földje helyett.

4. A 160 sávos főút

Az Eixo Monumental két oldalán a legfontosabb középületek sorakoznak

Az új brazil főváros Lucio Costa készítette tervrajzának központi eleme az úgynevezett „Monumentális tengely”, portugálul Eixo Monumental. A Nemzeti Kongresszus épületétől induló útvonal mellett sorakoznak a minisztériumi épületek, a Legfelsőbb Bíróság, a Nemzeti Múzeum és Könyvtár és a székesegyház. Közkeletű tévedés az Eixo Monumentalt a világ legszélesebb útvonalaként emlegetni, amelyen (forrásoktól függően) 100-160 autó elfér egymás mellett. Talán elférne, a tengely azonban valójában két hatsávos, ellenkező irányú útszakaszból áll, amelyek között széles zöldsáv terül el.

5. Az elnöki paloták és a kongresszus

A Nemzeti Kongresszus Palotája

A város legismertebb és legtöbbet fényképezett épületei Niemeyer legfontosabb munkái közé tartoznak. A mindenkori elnöki rezidencia, a Palácio da Alvorada, az elsők között készült el; a „Hajnal palotája” jelentésű nevét Kubitschek elnöktől kapta (ld. a cikk első képén). Az elnök kényelmét többek közt az olimpiai előírásoknak megfelelő méretű, fűtött úszómedende, a heliport az külön egészségügyi központ szolgálja. Az épület 18,4 millió dollárba kerülő, a műemléki szempontokat figyelembe vevő rekonstrukciója 2004-ben zajlott le. Dolgozni nem itt, hanem az építészetileg hasonló kiképzésű Palácio do Planaltóban dolgozik az elnök és csapata; ennek felújítása az évfordulóra fejeződött be. A kongresszus székháza ugyancsak ikonikus épület: az alsó és a felsőház a felfelé, illetve lefelé fordított csészealjra emlékeztető tömbökben kapott helyet, a köztük emelkedő két toronyban pedig irodák vannak.

6. A három hatalom tere és a világ legnagyobb zászlaja

A Három hatalom tere - fotó: seier+seier+seier, flickr.com

A kongresszusi palota mögött található a Praça dos Três Poderes, azaz a Három hatalom tere. Nevét az itt székelő három kormányzó erőről: a kongresszusról, a legfelsőbb bíróságról és az elnökről kapta. A nagyobbrészt növényzettel borított tér Costa és Niemeyer közös munkája. Az itteni, a Google térképén is jól kivehető hatalmas zászlótartón leng a világ legnagyobb, rendszeresen használt zászlaja. A rendszeres ebben az esetben állandót jelent: a 600 kilogrammot nyomó szövetet 1960. április 21-én húzták fel és azóta nem is nyúltak hozzá.

7. A szentelés előtt műemlékké lett katedrális

A brazíliavárosi székesegyház - fotó: babasteve, flickr.com

Az ellentmondásosnak tűnő megfogalmazás ez esetben igaz. A töviskoszorúra emlékeztető szerkezetű székesegyház építése 1959-ben indult, és nyolc évvel később még mindig félkészen állt, az egyház pénze ugyanis időközben elfogyott. Az állam hivatalosan egy esetben nyújthatott anyagi támogatást: ha az épületet védetté nyilvánítják. Így is történt, és a szövetségi kormányzat segítségével a katedrálist három év alatt sikerült befejezni. Jelenlegi, fehér színét a nyersbeton épület csak utóbb, 1988-ban nyerte.

8. Város közlekedési lámpák nélkül

Közlekedési lámpák nélkül ma már igen kevés főváros él meg, például a fentebb említett Timpu, vagy Észak-Korea központja, Phyongyang. Lucio Costa, mint az köztudott, a hivatalnokoknak és minisztériumoknak szánt Brazíliavárost autós közlekedésre optimalizálta, legalábbis a tervrajzon. Ez azt jelentette, hogy a széles és differenciált útvonalhálózatnak köszönhetően eleinte nem valóban nem volt szükség közlekedési lámpákra. A lakosság gyors növekedésével azonban a mára kétmilliósra duzzadt metropoliszban éppen annyi lámpa és dugó van, mint bármely más brazil városban, igaz, a közlekedési morál állítólag jobb. Parkolóhely viszont legendásan kevés van.

9. Juscelino Kubitschek híd

A 2002-ben elkészült új híd

A város legújabb büszkesége a Kubitschek elnökről elnevezett, 2002-ben elkészült híd. Bár fomája tökéletesen illeszkedik a meglévő épületekhez, meglepetésre nem Niemeyer tervezte: Alexandre Chan és Mário Vila Verde munkája. A mesterséges Paranoá-tavon ívelő, hármas árkádhíd érdekességét az adja, hogy a függesztett úttestet tartó vasbeton ívek nem párhuzamosan, hanem az úttest irányából aszimmetrikusan kitérve állnak. Az 1200 méter hosszú átkelő 24 méter széles, és gyalogosjárdája akár gördeszkával is megközelíthető.

10. És a jövő: újabb Niemeyerek?

Niemeyer terve az 50. évfordulóra emelendő emlékműhöz és az új tévétoronyhoz

A hírek szerint a 102 éves építész több munkájával is számolhat a jövőben Brazíliaváros. Őt kérték fel arra, hogy a főváros 50. születésnapjára emlékművet tervezzen, ám az Eixo Monumentalra plántálandó 300 méter magas obeliszk terve több helyen kiverte a biztosítékot – és nem azért, mert a látványtervek technikáját illetően a Niemeyer-műhely végleg leragadt 1992 táján. A Szuverenitás terének nevezett komplexum építéséről így egyelőre nincs hír, bemutatták viszont egy másik Niemeyer-épület, a 180 méter magas, két üvegkupolával fedett bővítményében éttermet és galériát tartalmazó tévétorony terveit. A hírek szerint a mester álmai között szerepel még egy, a rióihoz hasonló Sambódromo felépítése is a fővárosban.

építészet, brazília, urbanisztika, városépítészet, évforduló, oscar niemeyer, brazíliaváros, modern építészet, julio costa, juscelino kubitschek Icon_print

Brazíliaváros alaprajza eredeti tervrajzon és a jelenlegi állapot a NASA műholdfelvételén

A Brazíliaváros tervezésére kiírt pályázat harmadik helyezettje, Rino Levi, Roberto Cerqueira Cesar és L. R. Carvalho Franco munkája

Iglesia Don Bosco, Brazíliaváros

Az Eixo Monumental Brazíliavárosban

A Brazil Nemzeti Kongresszus brazíliavárosi épülete Oscar Niemeyer tervei alapján épült

A brazíliavárosi katedrális

A Három hatalom tere Brazíliavárosban

A Juscelino Kubitschekről elnevezett, 2002-ben átadott híd

Oscar Niemeyer terve a brazíliavárosi Szuverenitás teréhez, illetve az új tévétoronyhoz

Brazíliaváros, Palacio Alvorada

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317