Logomain

Magyarország kapuja, a ferihegyi irányítótorony

By Papp Géza 2010. április 7. 14:40

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Cikkep120130602-27858-15221se.gallery

A Nieder Iván tervezte ferihegyi irányítótornyot 1983-ban adták át

Cikkep320130602-27858-1i0bvqk.gallery

A ferihegyi irányítótorony eredeti makettje

Cikkep220130602-27858-uzxypu.gallery

A ferihegyi irányítótorony irányítófülkéje

Germanwings20130602-27858-l7ic9w.gallery

Landoló repülőgép Ferihegyen, az irányítótoronnyal a háttérben

Germanwings20130602-27858-wdk2yd.gallery

Magyarország kapuja 78

Mi az, amit Gorbacsov és Clinton is először pillantott meg Magyarországból? Természetesen a ferihegyi irányítótorony.

2010. április 21-én 18 órakor nyílik az Újlipótvárosi Klub galériában (XIII., Tátra u. 20/B.) Nieder Iván kiállítása, amely az építész 1980-2010 közötti terveit, megvalósult házait, városrendezési terveit, és művészi alkotásait ismerteti meg a közönséggel. Nieder Iván neve valószínűleg kevés olvasónknak lehet ismerős - pedig fő művét már nagyon sokan ismerik. Ez a Ferihegy 2 repülőtér forgalomirányító tornya, Budapest légi kapujának emblematikus épülete. A kiállítás alkalmából ennek történetét jártuk körbe az építész segítségével.

:image_58827

Nieder Iván a Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, majd több tervező intézetben is dolgozott építészként: üzemek, irodaépületek, lakóházak közlekedési létesítmények tervezésével is foglalkozott. 11 éven át volt a XIII. kerület főépítésze, így nevéhez köthető a FOKA-öböl, a Lehel piac és a Váci úti "iroda-folyosó" koncepcionális megalapozása is. 12 éve saját tervező irodájában dolgozik.

A szűkösnek bizonyult budaörsi légikikötő pótlásaként Ferihegyen 1942-ben kezdődött el a reptér fejlesztése, az első terminál ifjabb Dávid Károly tervezte épületével. A háború végére az is romokban hevert, ami még el sem készült. Az újjáépítés 1950. május 7-re készült el, aznap tartották az átadási ünnepséget. Ebben az évben 49 955 utast regisztráltak, 1960-ban már 359 338-at, 1974-ben pedig már az azévi egymilliomodik utast is köszönthették. A látványos fejlődés bővítést kívánt.

1970-ben született minisztériumi döntés a fejlesztésekről, amelyet csak nyomatékosítottak a MALÉV légikatasztrófái a rákövetkező évben. 1973. január 1-jén létrejött az üzemeltetési és repülésirányítási feladatokat ellátó Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI). 1977-ben kezdődött meg az új irányítótorony és egy második, a régivel párhuzamos 3707 méter hosszú kifutópálya létesítése. A MALÉV repülőgépeinek karbantartására egy új műszaki bázist is létesítettek. Akkoriban a híres TU-134-es és TU-154-es szovjet gépek voltak meghatározók a MALÉV flottájában. A bővítési program keretén belül 2 polgári hangár, az akkor még létező kormánygép számára külön hangár és javító bázis, catering-központ, valamint tűzoltó-bázis is létesült. A Nieder Iván (UVATERV) tervezte irányítótorony tehát egy nagyobb fejlesztési program részeként épült meg.

A repülésirányító toronyból nem a teljes hazai légteret, hanem a reptér 10 kilométeres körzetét és a reptéri repülőgépek és kiszolgáló járművek földi mozgásait irányítják (ún. közelkörzeti forgalomirányítás). Ehhez előírás szerinti szögben el kell látni a kifutópálya végéig, ez határozta meg a speciális építmény magasságát. Elhelyezését is ez döntötte el: egy kisebb dombra, kimagasodó pontra telepítették. A tervezés során a tervezők tanulmányutakra is utaztak, többek között Frankfurt, Helsinki és Burgas reptereire.

A földszinti talapzatba telepített akkumulátorok és generátorok áramkimaradás esetén is üzemben képesek tartani az irányítótornyot. A talapzat kavicságyra betonozva készült el, amely egyrészt szétosztja a terhelést, másrészt ellenáll az esetleges szeizmológiai mozgásoknak. A torony két "lábon", azaz pilonon áll, ezekben helyezték el a függőleges közlekedés lehetőségeit (lift, lépcsőház) és az ide befutó rengeteg kábel is az egyik lábban fut fel. A pilonok 30 centis betonfala ún. kúszózsalus eljárással készült: minden szakasz megkötése után kétfelé vették a zsaluzatot, daruval feljebb emelték, újra összeszerelték, és így jött a következő szakasz. Ezt a bonyolult eljárást sem korábban, sem később nem alkalmazták hazánkban.

Landoló repülőgép Ferihegyen, az irányítótoronnyal a háttérben. Kép: jns001, flickr.com

Az épület tetején látható gyémánt formájú rész tartalmazza a forgalomirányítók helyiségeit, és ebben van az a radar is, amely a pályán levő mozgásokat - az előterek, gurulóutak, kifutópályák földi mozgásait - kíséri figyelemmel. Ez a gurító radar percenként hatvanszor fordul meg saját tengelye körül. A radar által keltett rezgéseket súlyos vasbeton lemez veszi fel az üvegezett, bordákon álló kabinszerkezet felett. A gurítóradart műanyag gömbkupola, ún. radom védi. A forgalomirányítók helyiségeit Mannheimből hozatott speciális üveggel kellett hangszigetelni: kívül akár 100 dB is lehet a zajszint, bent azonban max. 32 dB lehet. Az épület teljes magassága 53 méter. A tervezés 1972-1977 között zajlott, a kivitelezés 1978-ban kezdődött meg. A két pilon közötti szintek beszerelését 1981. március 26-án kezdték el a Vörös Meteor Sportklub alpinistáinak segítségével, és május 15-ére végeztek. Egy-egy szintet hét darab I gerenda tart, részben a pilokba illesztve, részben konzolosan a pilon falához illesztve. Ennek megtervezése nem kevés fejfájást okozott a statikus tervező Kékedy Pálnak.

:image_58828

A torony makettje

Az épület érdekessége, hogy a két vasbeton láb közé fentről lefelé haladva építették be a szinteket. Először a legfelső 3 egység készült el. Minden szintet alumínium elemek borítanak a háromrétegű üvegezéssel ellátott szalagablakok között. A szintek nagyságát a nagyterem szükséges alapterülete határozta meg, ebből következett a 18x18 méteres négyzet alakú alaprajz. A szintek számát a behelyezett funkciók határozták meg. Az építés első ütemében az alábbi szintek kerültek kialakításra:
7. szint: épületgépészet, szociális helyiségek
8. szint: rádiós helyiségek, javítóegységek
9. szint: az irányító szolgálat járulékos létesítményei és pihenői, meteorológiai műszerek
10. szint: meteorológiai megfigyelő
11. szint: irányítóhelyiség a repülőtéri irányítás számára
12-13. szint: földi irányító radar, légkondicionáló gépek

A tornyot 1983 augusztus 29-én adták át, a kivitelező a 21. számú Állami Építőipari Vállalat volt. Augusztus 30-án este 8-kor a MALÉV 881. járata volt az első, amit már innen irányítottak le a földre. A tervező a megrendelői igénynek megfelelően rugalmas kialakításra, bővíthetőségre törekedett, ebből következett a lefele bővíthető kialakítás. 2000-ben még két szinttel "nőtt lefelé" a torony, akkor az irányítókkal közvetlen kapcsolatban álló Repülőtéri Koordinációs szolgálatot telepítették oda. A külső burkolat itt eltér a felsőbb szintektől, ami mutatja a későbbi beépítést, ám nem tesz jót az egységes megjelenésnek. A szintek födémgerendái a pilonfalakban kihagyott és acéllemez béléssel ellátott fülkékbe támaszkodnak fel. Összesen 10 födém építhető be - így, ha igény lesz rá, a jövőben újabb "fiókokkal" bővülhet a torony.

Nieder Iván az egész épületet úgy tervezte meg, hogy annak kapu-szerű kialakítása egyben az ország kapujaként is megjelenjen. Az egyedi megjelenésű irányítótorony a reptér egyik szimbólumává is vált. Az épületet nemzetközileg is elismerték, a német Aufbau például 1986-ban hosszabb cikket közölt róla. A torony láthatta a 2-es terminálok megépülését, II. János Pál, Gorbacsov és Clinton különgépeit, és láthatta a légiközlekedés óriási fejlődését az elmúlt évtizedekben. Úgy tartják, hogy ha abban az évben nem a 2-es terminál épülete "viszi el" az Ybl-díjat, akkor az irányítótoronyért Nieder Iván kapta volna. Ám a minisztériumban úgy vélték, hogy ennyire rövid időn belül nem adható ki a reptérre két Ybl-díj, és a reptér tervezője egyben az UVATERV vezetője is volt, így ő részesülhetett a kitüntetésben.

Azóta új létesítményekkel bővült a reptér. A mai 2A terminál 1985. november 1-je, a 2B terminál 1998. december 8-a óta fogad utasokat. Napjainkban pedig épül a két terminál közötti új Skycourt, ami jelentősen bővíti majd a reptéri szolgáltatásokat. A Ferihegy 1 Europa Nostra-díjjal elismert felújítása után  ma a fapados és a privát gépeket fogadja. 1990-ben 2,5 millió utast regisztráltak, 2005-ben 7,9 milliót, 2008-ban pedig 8,4 milliót. A fejlődés nem áll meg!

építészet, magazin, magyar építészet, papp géza, kiállítás, kiallitas, program, ferihegy, magyarország, nieder iván, modern építészet, ferihegyi irányítótorony, epiteszet, magyar epiteszet, kiállítas Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317