Logomain

Foto-bioreaktor és zöld kutatóbázis Újpesten

By Ongrádi Melinda 2010. április 2. 10:00

szerk at hg dot hu

Ujpest_latvany_220130602-27858-1urf5rv.gallery

Újpesti Nagyfelszíni Víztisztító Mérték Stúdió pályázat Fővárosi Vízművek

Ujpest_latvany_120130602-27858-wkyssb.gallery

Újpesti Nagyfelszíni Víztisztító pályázat Mérték Stúdió Fővárosi Vízművek

Ujpest_latvany_320130602-27858-we1yae.gallery

Újpesti Nagyfelszíni Víztisztító pályázat Mérték Stúdió Fővárosi Vízművek

Ujpest_latvany_420130602-27858-n5847o.gallery

Újpesti Nagyfelszíni Víztisztító pályázat Mérték Stúdió Fővárosi Vízművek konferenciaközpont

Ujpest_helyszinrajz_120130602-27858-wky1qy.gallery

Újpest Nagyfelszíni Víztisztító pályázat Mérték Stúdió Fővárosi Vízművek

Ujpest_homlokzatok_120130602-27858-1yvrbn7.gallery

Újpesti Nagyfelszíni Víztisztító pályázat Mérték Stúdió Fővárosi VÍzművek

Ujpest_konferenciaterem_latvany20130602-27858-m8hj3o.gallery

Újpesti nagyfelszíni Víztisztító pályázat Mérték Stúdió Fővárosi Vízművek konferenciaközpont

Bedzed_wikipedia20130602-27858-5z9d3u.gallery

BedZed Beddington Zero Energy Development

A zöld építészet mintalétesítménye jönne létre Újpesten, ha megvalósul a Mérték Építészeti Stúdió forradalmi terve.

Hatalmas sikerként könyvelik el a fenntartható építészet hazai terjesztéséért küzdő szakemberek a Fővárosi Vízművek által az újpesti Nagyfelszíni Víztisztító mű hasznosítására kiírt pályázat nemrég nyilvánosságra került eredményét. Az első helyezést a Mérték Építészeti Stúdió terve (tervezők: Paulinyi Gergely, Dr. Reith András, Dr. Komjáthy Attila) nyerte el, amely a zöld technológiák kutató-fejlesztő bázisát, valamint konferencia-központot képzel el a területre: a tervezők szerint azért óriási ez az eredmény, mert az elsők között nyert hivatalos elismerést Magyarországon a fenntartható építészet, amely pár éve még a hazai szakmai berkekben sokszor egyenesen a nevetség tárgya volt.

A nyertes terv a kiíró szándékai szerint alapja lesz majd a terület fejlesztési programjának, a fővárosi szabályozási keretterv módosítását célzó hatástanulmánynak és a szabályozási tervnek is. A terv készítőivel, Paulinyi Gergellyel és Dr. Reith Andrással a Mérték Stúdió Lónyay utcai irodájában beszélgettünk.

Az elhagyott ipari létesítmények, azaz rozsdaövezetek általában egyfajta zárványként találhatók a városszövetben. Az egykori víztisztító telep sem kivétel ez alól; ami egyedivé teszi, hogy nem épületek, hanem zöldfelület övezi. A városhoz a Váci út kapcsolja hozzá, tágabb értelemben viszont a Duna is számításba jön a megközelítésre: ebben hatalmas fantázia rejlik, ugyanis amennyiben tényleg konferenciákat rendeznek majd itt, a külföldről érkező vendégek akár egyenesen otthonról, akár valamelyik Duna-parti szállodából közvetlenül megközelíthetik a területet.

A Nagyfelszíni Víztisztító telep működése a 90-es években állt le. Az ipari épületeket műemlékké nyilvánították. A tervezés egyik fontos lépése volt annak eldöntése, hogy mit kell megtartani és mit nem. A tervezők tisztelettel bántak a hajdani ipari épületekkel: a területet három zónára osztották, a középső, „műemléki” sávba kerültek a néhai ülepítő- és derítőmedencék, valamint a szivattyúházak, amelyek körül szándékosan védőzónát hagytak. Kiemelt szándék volt, hogy olyan „funkciómixet” állítsanak össze, amelynek köszönhetően nem egy éjszaka halott, egyoldalúan használt városrész jön létre. A víztisztító mű kutatóközpontként hasznosul újra: ehhez még számos funkció kapcsolódik – energetikai létesítmények, oktatási épületek, szállásépületek, városi biofarm és szélturbinák (axiális és hagyományos), valamint a projekt rentabilitását adó irodaházak. Utóbbiak látványosan demonstrálják a létesítmény zöld jellegét: homlokzatukon az egyelőre kísérleti technológiának számító foto-bioreaktor állít elő energiatermelésre felhasználható biomasszát.

A létesítmény kialakításánál fontos szempont volt, hogy minden szempontból önellátó rendszer legyen: nemcsak energetikai, hanem például szociális szempontból is. Az építészek szerint, bár viták zajlottak arról, hogy milyen funkciók kerüljenek ide, a kutatóbázis a kezdetektől szerepelt az elképzelések között. Számos működésképtelen nyugat-európai példa, „falanszter terv” bizonyítja, hogy mennyire veszélyes a diverzitás hiánya, amikor egyoldalú funkciók kerülnek egy ilyen létesítménybe. Ezért is törekedtek arra, hogy keverjék az ide telepített funkciókat.

Egy ilyen tervet összeállítani messze nem építészet: nagyon alaposan vizsgálni kell a gazdasági-társadalmi beágyazottságot. Ez a szemlélet, a komplex, holisztikus hozzáállás nálunk még csak most kezd terjedni: Reith András szerint néhány éve még köznevetség tárgyát képezte, ha egy projektnél arra is kitértek, hogy fenntartható-e. Ezért is hatalmas dolog, és jelzi a trendek változását, hogy most nyerhetett egy ilyen pályamű.A jövő útja pedig mindenképpen ez, hiszen az EU-ban 2018-tól minden közberuházásnak, 2020-tól pedig minden beruházásnak nullenergiás létesítménynek kell lennie. Kérdés persze, hogy mindez a gyakorlatban mennyire fog majd megvalósulni.

Persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mennyivel kerül többe egy „zöld” beruházás a szélturbinákkal, napelemekkel és hasonló kiegészítőkkel. Nos, az építészek válasza erre meggyőző: egy beruházás teljes életciklusára vetített költségéből az építés 20%-os, a fenntartás 80%-os arányt képvisel. Ha azt vesszük, hogy egy „zöld” projektnél az építés költsége 0-10%-kal több, míg a fenntartási költségek 10-40%-kal csökkennek, az eredmény mindenképpen meggyőző.

A terveken végigkövethető, ahogyan a telepítés kialakult. A kezdeti szigorú, racionális rendből az energetikával kapcsolatos lépések (bevilágítás, tájolás, átszellőzés szempontjai) során alakult ki a végleges változat.

A tervezők egy konferencia-központot is elképzeltek a területre, amelyet a föld alá telepítettek. Ezt azzal indokolták, hogy ennél a funkciónál nincsen szükség természetes megvilágításra, és így nem zavar be a műemléki összképbe. Emellett energetikai szempontból is kedvezőbb a süllyesztett kialakítás. Budapesten jelenleg még mindig nincs komoly konferencia-központ (legalábbis abban a viszonylatban biztosan nincs, hogy egy komolyabb konferencia akár 10-30 ezer fő részvételével is zajlik), így ez a létesítmény hiánypótló lehet. Így a bérirodák mellett a konferenciaturizmus lehet a másik olyan tényező, amely kifizetődővé teszi a projektet.

Az építészek a beruházás egyik előképeként a BedZed projektet említik, amely 2002-ben valósult meg. Az elnevezés a Beddington Zero Energy Development rövidítése, amely a londoni Hackbridge-ben felépült fenntartható otthonokat jelent. A Bill Dunster tervezte épület egy fenntarthatóbb életforma jegyében készült, és a Stirling-díj rövidlistájára is felkerült.

Jogosan adódik a kérdés, hogy mennyivel jelent több munkát az ilyen komplex szemléletmód a tervezésben. Paulinyi és Reith úgy véli, maga az új szemléletre való átállás a nehéz. Ők már hat éve következetesen így dolgoznak, és minden feladatnál alkalmazzák ezt a módszert. Ezzel a hozzáállással természetesen megnövekszik a tervezési idő, és sokkal nagyobb átlátóképesség szükséges az építész részéről. Nagyon sok számítógépes szimulációt végeznek az épület majdani működéséről, amivel kiküszöbölhető, hogy a szabványok szerinti tervezés miatt nagyon sok felesleges biztonsági tartalék beépítésével, nagy rátartással készüljenek az épületek. Ezzel pedig sokkal gazdaságosabban működő létesítményeket tudnak létrehozni. Ez a tervezési módszer ma már védjegye a cégnek; nemcsak tervezési munkákkal, de tanácsadással is foglalkoznak. Míg Paulinyi a design, Reith a „zöld” oldalát tartja kézben a munkáknak: a kettő ugyanakkor a kezdetektől elválaszthatatlan egymástól, tehát szó se lehet arról, hogy egy kész épületre húznak rá utólag néhány „kiegészítőt”.

Végül arra a kérdésre, hogy megérezték-e a válságot, igennel felelnek a Mérték Stúdió tervezői. Ezért is van, hogy jelenleg főleg pályázatokon dolgoznak, ahol szép sikereket érnek el. A mostani első hely mellett például másodikak lettek az Accor Pannónia tervezésére kiírt pályázaton.

Arról, hogy van-e remény az újpesti projekt megvalósulására, egyelőre keveset tudni. Csak remélni lehet, hogy egyre több ilyen eredmény születik majd, hiszen a jövő útja csakis a fenntarthatóság elveit szem előtt tartó megközelítés lehet.

A terv készítői:

Szerző: Mérték Építészeti Stúdió

Tervezők: Paulinyi Gergely, Dr. Reith András, Dr. Komjáthy Attila

Szakági tervezők: Albrecht Ute, Barcza Dániel, Varga Ötvös Béla, Váczi Piroska

Munkatársak: Burián Gergő, Sidó Kamilla, Lukács Zsombor, Gáspár Gabriella 

Ügyvezetők: Tákos Tamás, Fábián László

magazin, budapest, fenntartható építészet, mérték építészeti stúdió, paulinyi gergely, dr. reith andrás, fővárosi vízművek, újpesti nagyfelszíni víztisztító pályázat, dr. komjáthy attila Icon_print

Újpesti Nagyfelszíni Víztisztító Mérték Stúdió pályázat Fővárosi Vízművek

Újpesti Nagyfelszíni Víztisztító pályázat Mérték Stúdió Fővárosi Vízművek

Újpesti Nagyfelszíni Víztisztító pályázat Mérték Stúdió Fővárosi Vízművek

Újpesti Nagyfelszíni Víztisztító pályázat Mérték Stúdió Fővárosi Vízművek konferenciaközpont

Újpest Nagyfelszíni Víztisztító pályázat Mérték Stúdió Fővárosi Vízművek

Újpesti Nagyfelszíni Víztisztító pályázat Mérték Stúdió Fővárosi VÍzművek

Újpesti nagyfelszíni Víztisztító pályázat Mérték Stúdió Fővárosi Vízművek konferenciaközpont

BedZed Beddington Zero Energy Development

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317