Logomain

Ivóvíz a zongorában: a gellérthegyi víztároló

By Papp Géza 2010. március 22. 16:00

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Gellerthegyi_tarozo_120130602-27858-d3i1r3.gallery

Gellérthegyi víztároló belső Gruber medence

Gellerthegyi_viztarolo_320130602-27858-110jd67.gallery

gellérthegyi víztároló támfal

Gellerthegyi_viztarolo_520130602-27858-fpdb4c.gallery

gellérthegyi víztároló alaprajz támfalak nézet

Gellerthegyi_viztarolo_620130602-27858-1btqgt1.gallery

gellérthegyi víztároló Vár

Gellerthegyi_viztarolo_720130602-27858-16q8jtl.gallery

gellérthegyi víztároló

Gellerthegyi_viztarolo_220130602-27858-8h4e9t.gallery

gellérthegyi víztároló medence

Hirlevel_gellerthegy20130602-27858-bebepf.gallery

hírlevél gellérthegy

Gellerthegyi_viztarolo_galeria_nyito20130602-27858-1ag1629.gallery

Gellérthegyi víztároló belső medence

Gellerthegyi_viztarolo_galeria_120130602-27858-1mt62r9.gallery

Gellérthegyi víztároló medence oszlopok

Gellerthegyi_viztarolo_galeria_220130602-27858-glv7qo.gallery

Gellérthegyi víztároló medence oszlopok

Gellerthegyi_viztarolo_galeria_320130602-27858-1o36z1g.gallery

Gellérthegyi víztároló medence oszlopok

Budapest vízellátásának központi helyszínére, a gellérthegyi víztárolóba látogattuk el, ahol rátaláltunk két zongorára. <br/>

Március 22-ike a víz világnapja. Ez alkalomból Budapest vízellátásának központi helyszínére, a gellérthegyi víztárolóba látogattunk el, ahol rátaláltunk két zongorára.

A létesítmény a vízhálózat fontos eleme: kis fogyasztásnál tárolják, nagy fogyasztásnál pótolják a szükséges vízmennyiséget, biztosítják a megfelelő, egyenletes víznyomást, és még oltóvizet is adnak a tűzoltóságnak. A beruházás a 70-es évek egyik legnagyobbika volt. Akkoriban azzal számoltak, hogy 2000-re Budapest lakossága eléri a 2,25 milliót, a vízfogyasztás napi maximuma pedig az 1,82 millió köbmétert.

Ehhez kb. 450 000 köbméternyi tárolókapacitás szükséges, akkor viszont csak 170 000 állt rendelkezésre. Ebből egyenesen adódott, hogy jelentősen növelni kell a tárolókapacitást, és ehhez a margitszigeti víztoronyhoz hasonló méret nem elegendő. Sokkal nagyobb léptékben kellett gondolkodni, olyat kellett építeni, amit addig soha.

A helyszín kijelölésénél három fontos szempont volt. Először, elegendő méretű szabad helyre volt szükség. Másodszor, a fogyasztók, a vízhálózat közelében kellett maradni. Harmadrészt, megfelelő magasságban kellett a létesítményt elhelyezni. A tárolók egyrészt javították a belvárosi nyomásviszonyokat, másrészt biztosították a dél-budai lakótelepek (Őrmező, Kelenföld, Gazdagrét) ivóvíz-ellátását. A pontos elhelyezésnél a megfelelő magasság volt még fontos szempont: túl alacsony elhelyezésnél nem lenne elegendő víznyomás, túl magas elhelyezésnél a túlnyomás károsíthatja a vezetékhálózatot. Ezeknek a szempontoknak megfelelő helyszínt a Gellérthegy oldalában, a Hegyalja út felett találtak. 1904-ben már épült víztároló a hegyen, de az a túloldalon, a Kelenhegyi út felől − ez az újabb víztárolóval egy kilométer hosszú alagúton keresztül van kapcsolatban a hegy belsejében.

A tervezők a MÉLYÉPTERV és a FŐMTERV voltak, a tereprendezést a BÁNYATERV, a parkosítást a BUVÁTI tervezte. Hazai példa híján a nagyvilágban néztek körül, végül az ún. müncheni típusú medence lett a magyar változat kiindulópontja. Mivel korábban ilyen még nem épült, először kisebb méretben próbálták ki magukat az építők: a rákosszentmihályi 10 000 négyzetméteres medence lett a nagy beruházás arányosan lekicsinyített kistestvére. Az áramlástani modell kísérleteket a Műegyetem Áramlástani Tanszékén, füsttel modellezve végezték el.

A kijelölt terület már építésekor is kiemelt fontosságú zöldfelületnek számított, így nem csoda, hogy a tervezőcsapat olyan művet igyekezett tervezni, amely minél jobban belesimul a hegy zöldfelületes-sziklás környezetébe. A beruházó a Fővárosi Vízművek volt, a mérnöki tervezést a FŐMTERV, a MÉLYÉPTERV és a BÁNYATERV készítette, a generálkivitelező a Mélyépítő Vállalat volt. Az építkezés 1974-től 1981-ig tartott. A kivitelezéshez külön egészségügyi minisztériumi "egyedi felmentés" is kellett, a törvényi rendelkezés ugyanis a medencék köré védőterület kialakítását írja elő − így viszont elveszett volna a hegy parkja. A helyi adottságokhoz igazodtak azzal is, hogy a tervezett 100 000 köbméteres kapacitást 80 000-re csökkentették.

Az egész létesítmény hármas felépítésű: medence, gépházak és előkamrák, valamint a bejárati épület. A medencék kialakításánál a víz áramlásához kellett igazodni: nem alakulhatnak ki örvénylések, folyamatos áramlás mellett nem alakulhatnak ki olyan zárványok, ahonnan nem folyik tovább a víz, és a megfelelő szellőztetést is biztosítani kell a víztér felett. A kialakítás legfontosabb eleme a hiperbola alakú oldalfal, aminek eredménye a medence zongora alakja, valamint a vízbevezetést követő rácsfalazás. A kísérletek eredményeképpen 40 cm-es bemenetű, 30 cm-es kimenetű rácsszélességű fal épült meg. A rácsfal és az oldalfal közötti rész a bemenettől egyre szűkülő. Ezek eredményeképpen folyamatos és egyenletes a víz beáramlása a nagy, zongora alakú medencetérbe.

A két medence egymással teljesen szimmetrikus, mindkettő alapterülete 5000 négyzetméter, amely 8 méteres vízszinttel beszorozva medencénként 40 000 köbméteres kapacitást ad ki. (Az egy medencéhez tartozó teljes, 6000 négyzetméternyi terület körülbelül a Népstadion futballpályájának alapterületével megegyező.) A hiberbola alakú oldalfal végénél a vízoszlop teljes magasságában történik a víz kiengedése egy elvezető csatornába. A födémet 6 méterenként elhelyezett, alul-felül kehelyszerűen kiszélesedő, 50 cm átmérőjű oszlopok sora támasztja alá − összesen 212 darab. Az oldalfalak 40 cm vastag, a padlólemez 30 cm vastag betonból készült el. A vízzáró padlólemez kivitelezésekor 200 munkás dolgozott folyamatosan, 41 órán át a helyszínen, mivel egyetlen óriási, 2100 köbméteres betontömbként kellett létrehozni azt. A lemez már az oszlopok talapzatait és az oldalfalak alsó 80 cm-es részét is magában foglalja. Ehhez feszített betont használtak: a betonba ágyazott csövekben helyezték el az acélrudakat, amelyeket utólag megfeszítettek és végeiken rögzítettek. A feszítés következtében a betonban nem keletkeznek repedések, így elkerülhető a víz szivárgása.

A víztömeg feletti terek szellőztetésére itt nem szerettek volna nyílásokat vágni felfelé (mint például sok metróállomásnál), hogy a fenti parkot ne csúfítsák el szellőzők. Inkább gépi légkeringtetést építettek be.

A kívülről is látható támfalakat Széll András és Vadász György tervezték. A cél az volt, hogy az 1 hektárnál is nagyobb felületű medence ne idegen testként álljon a hegyen, hanem simuljon bele abba. (Már csak azért is, mert a Várból is jól látható a terület.) Így aztán a létesítményt bele is vájták a hegybe − közben azt is sikeresen megoldva, hogy a védett fákat ne kelljen kivágni. Két tervváltozat is készült, az egyik ívesebb kialakítással számolt, a másik, megvalósult változat kissé tördelt vonalvezetésű; ez utóbbi jobban illeszkedett a hegy keleti oldalának morfológiájához.

A kilátóterasz is tördelt vonalú lépcsőn át közelíthető meg. Érdekes kettősség figyelhető meg ezen az egyedi építményen: míg a költségek nagy része természetesen a medencék megépítésére ment el, addig az, amit kívülről az egészből láthatunk, az összköltség mindössze 4,5%-át tette ki: ez a kertészeti kialakítás és a sziklafalra emlékeztető támfalak. A támfalak kialakítását érte némi kritika: a barna földszínű festés egyértelműen a tájba simulást szolgálja, ám a mintázat inkább betonra, mint kőre emlékeztető. Ezzel együtt ez a támfal vált a víztároló szimbólumává, hisz ez a legtöbbször látható része. A födémszerkezet felső szigetelése fölé 60-160 cm földréteg került, így nemcsak cserjéket, de fákat is ültethettek a hatalmas víztömeg fölé.

A külső térrendezés hangsúlyos eleme lett a Lesenyei Márta szobrászművész és Vadász György építész együttműködésében készült szoborkompozíció, amely Buda és Pest találkozását ábrázolja, és elkészülte óta a fővéros egyik jelképévé vált, a háttérben a dunai panorámával. 

A föld alá rejtettség, a félig rejtőzködő kialakítás az építők tisztelgése volt a természet előtt, amely ivóvizünket biztosítja − közel harminc éve.

magazin, budapest, papp géza, vadász györgy, gellérthegyi víztároló, fővárosi vízművek, vízellátás, gellérthegy, mélyépterv, főmterv, bányaterv, buváti, széll andrás Icon_print

Gellérthegyi víztároló belső Gruber medence

gellérthegyi víztároló támfal

gellérthegyi víztároló alaprajz támfalak nézet

gellérthegyi víztároló Vár

gellérthegyi víztároló

gellérthegyi víztároló medence

hírlevél gellérthegy

Gellérthegyi víztároló belső medence

Gellérthegyi víztároló medence oszlopok

Gellérthegyi víztároló medence oszlopok

Gellérthegyi víztároló medence oszlopok

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317