Logomain

És beindult a színházgyár!

By Merényi György 2010. március 5. 19:44

szerk at hg dot hu http://giorgionane.blog.hu/

Cikk_temesvar_archiv20130602-27858-ytemdt.gallery

Fellner & Helmer: A temesvári Ferenc József, később Városi Színház (1875)

Cikk_szeged20130602-27858-f4ff88.gallery

Fellner & Helmer: A szegedi Nemzeti Színház (1883)

Cikk_pozsony20130602-27858-ur3s9n.gallery

Fellner & Helmer: A pozsonyi Városi Színház (1886)

Cikk_tata20130602-27858-1i41npv.gallery

Fellner & Helmer: Az 1889-ben épített és 1913-ban elbontott tatai kastélyszínház

Cikk_somossy_orfeum20130602-27858-1s15f09.gallery

Fellner & Helmer: A pesti Somossy Orfeum, ma Operettszínház (1894)

Cikk_vig20130602-27858-qcezxx.gallery

Fellner & Helmer: A pesti Vígszínház (1896)

Cikk_kecskemet20130602-27858-9n0ktp.gallery

Fellner & Helmer: A kecskeméti Katona József Színház (1896)

Cikk_nagyvarad20130602-27858-1fi1qwx.gallery

Fellner & Helmer: A nagyváradi Szigligeti Színház (1900)

Cikk_kolozsvar20130602-27858-1drhkd7.gallery

Fellner & Helmer: A kolozsvári Nemzeti Színház (1906)

Gal_nemzeti_galeria20130602-27858-pcgld1.gallery

Az 1965-ben lebontott Blaha Lujza téri Nemzeti Színház archív képeken

Gal_nemzeti_120130602-27858-uf1cwd.gallery

A Blaha Lujza téri Népszínház, majd Nemzeti Színház a századfordulón

Gal_nemzeti_220130602-27858-1k5v08s.gallery

A Blaha Lujza téri Nemzeti Színház vasfüggönye

Gal_nemzeti_320130602-27858-4f9ay2.gallery

A Blaha Lujza téri Nemzeti Színház nézőtere

Gal_nemzeti_420130602-27858-1njiarm.gallery

A Blaha Lujza téri Nemzeti nem sokkal a lebontás előtt

Galeria20130602-27858-1e71zkl.gallery

Fellner & Helmer: Színházak szerte Európában galéria

Brno20130602-27858-10n2l4f.gallery

Fellner & Helmer: Interimstheater, Brünn-Brno (1871-1882)

Gal_rijeka20130602-27858-1gsw3en.gallery

Fellner & Helmer: Városi Színház, Fiume-Rijeka (1886)

Galeria_odessza20130602-27858-8grpn9.gallery

Fellner & Helmer: Az odesszai Opera- és Balettszínház (1887)

Gal_volkstheaterbecs20130602-27858-1npel35.gallery

Fellner & Helmer: Népszínház, Bécs (1889)

Gal_zurich20130602-27858-6o4au3.gallery

Fellner & Helmer: Tonhalle, Zürich (1891)

Gal_wiesbaden20130602-27858-1lu2sij.gallery

Fellner & Helmer: Városi Színház, Wiesbaden (1892/94)

Galeria_zagrab20130602-27858-1utwkk7.gallery

Fellner & Helmer: Horvát Nemzeti Színház, Zágráb (1895)

Gal_graz20130602-27858-ml6qma.gallery

Fellner & Helmer: Operaház, Graz (1899)

Gal_jablonec20130602-27858-1wlhr9.gallery

Fellner & Helmer: Városi színház, Gablonz-Jablonec (1907)

Gal_cieszyn20130602-27858-1wtg3ai.gallery

Fellner & Helmer: Színház, Teschen-Cieszyn, 1907

A Fellner & Helmer nevet hallani gyakran halljuk, de keveset tudunk erről a páratlanul európai és közép-európai irodáról.

Nevüket gyakran halljuk, de ugyanolyan gyakorta pontatlanok az ismereteink munkásságukról. Pedig Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építészirodája több mint négy évtizeden át ontotta a Monarchia ízlésvilágának megfelelő épületeket, páratlan gyorsasággal és szakmai igényességgel. És ezekből nekünk is jutott bőven.

1881-ben szörnyű katasztrófa történt a bécsi Ringtheater épületében. A nem sokkal korábban átadott, Heinrich von Förster tervei alapján épült házban tűz ütött ki, és a rossz felépítés, a hiányzó menekülőutak miatt majd négyszáz ember vesztette életét a lángok között. Épp ezidőtájt lépett színre a Fellner & Helmer építésziroda, amely lecsapott a szörnyű esemény okozta űrre, és tűzbiztos színházakat kezdett tervezni. A később kötelezően beépítendő vasfüggöny volt a legnevezetesebb, tűzvédelmi szempontoknak megfelelő találmányuk. Sajátos modulrendszert alkalmaztak, ami munkáikat belülről is könnyen azonosíthatóvá tette; ehhez a "hagyományos" itáliai-francia típusú színházak 18. századtól kezdve ismert koncepciójához nyúltak vissza, amely egyaránt alkalmas prózai és zenés elõadások befogadására.

Bár nevük mindig együtt hangzik el, legtöbbször önállóan dolgoztak közös magánirodájukban. Az osztrák származású Fellner tett eleget a legtöbb magyarországi megrendelésnek, a német Helmeré a zágrábi és az utóbb lebontott tatai kastélyszínház volt, mert munkásságának java osztrák és német városokban épült fel. Közülük is kiemelkedően szép a grazi színház.

A példás együttműködés eredménye 48 színház, ezen kívül bankok, szállodák, áruházak, lakóházak és magánépületek, összesen több mint kétszáz központi fekvésű, városképi jelentőségű épület a kontinensen. Még tengerentúlról is érkezett megkeresés a bécsi irodába, ám a tervbe vett épületek nem épültek fel. Legkeletebbi munkájuk az ukrajnai Odessza színház, amely a Patyomkin-lépcső mellett ma is a város egyik jelképe.

Szakmai profizmusa mellett a Fellner & Helmer másik vonzereje viszonylagos olcsósága volt. A folyamatos magyarországi támadások ellenére — ezekre soha nem reagáltak — töretlen ambícióval tettek eleget az itteni felkéréseknek. Tervezői tehetségükkel, ízlésbeli tévedhetetlenségükkel nehéz is lett volna felvenni a versenyt.

Bár színpadtechnika terén a legkorszerűbb megoldásokat alkalmazták, tagadhatatlan, hogy stílusukban megmaradtak a historizmusnak a századfordulóra meghaladott tradícióinál: ez a neoreneszánsz és a neobarokk variációit, majd késői tervezői periódusukban a szecessziós próbálkozásokat (ilyen a klagenfurti színház) jelentette. Színházépületeik egységes, a Monarchia építészeti hagyományait tiszteletben tartó „birodalmi stílust” hirdetnek, amelynek ízlésvilágát elsősorban barokkos elemeket használó formaképzés, a belsőkben pedig gazdag, gyakorta aranyozott díszítményrendszer alkalmazása jellemez.

Fellner egyik első munkája az édesapja halála után befejezett temesvári színház volt, amely az első elismerést is meghozta tervezője számára. Ezekből később sem volt hiány: a magántársaság több császári és más rangos nemzetközi kitüntetést zsebelt be.

Magyarországi épületeik közül nemcsak kultúrhistóriája, hanem nemes neoreneszánsz formavilága okán is kiemelkedő Fellner-épület volt az 1960-as években barbár módon ledöntött Nemzeti Színház. A 20. század elején eredetileg a budai Döbrentei téren tervezték felépíteni az új Nemzeti Színházat (a Fellner által készített tervrajz elveszett), ám kétségtelenül takarékosabb megoldás volt a becsődölt Népszínház Sertéskereskedő utcai (ma: Blaha Lujza tér) épületét használatba venni e célra, amely ugyancsak az iroda tervei alapjén épült fel 1875-ben.

A mai Magyarország területén áll épületeik közül Budapesten a Somossy Orfeum (ez ma az Operett Színház) és a Vígszínház. Utóbbi mintájára kérték a kecskemétiek saját színházuk megtervezését a bécsi társaságtól 1896-ra. Az 1883-ban elkészült, remekbe szabott szegedi színház szintén az ő művük. Az egykori Monarchia Magyarországhoz tartozó területén építették fel Temesvár, Fiume, Pozsony, Zágráb, Nagyvárad (Szigligeti Színház) és Kolozsvár napjainkig működő színházépületeit. Kiemelkedően szépek a fiumei (ma: Rijeka) és a zágrábi épületek. A fiumei befogadó színházban elsősorban olasz nyelven játszottak, a zágrábiban pedig horvátul (megnyitásakor nem is örültek a magyar jelenlétnek). A királyi Magyarországra tervezett tizenkét színházépület közül a Népszínházként indult Nemzeti mellett a kortársak különösen a pozsonyi teátrumra voltak büszkék.

A tűzveszélyesség mellett a kor másik legnagyobb színházépítészeti problémáját a világítástechnika jelentette. Fellnerék ragaszkodtak ahhoz, hogy elektromos világítással váltsák fel a tűzveszélyes világítógázt, azaz légszeszt, amely a temesvári, majd a szegedi színház leégését is okozta. A kecskeméti színházban például a Ganz-gyár által e célra készített áramfejlesztő szolgáltatta az áramot – körülötte, a városban ugyanis nem volt még elektromosság.

Budapesten ismert épületük volt a megsemmisült Rothberger-áruház a Kristóf tér és a Váci utca sarkán (ma a MASPED épület áll a helyén), és a Múzeum utca 17. alatt ma is álló Károlyi-palota (ma a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ otthona).

A színházépítészet 1890 körül érte el csúcspontját: Hamburgban (Deutsches Schauspielhaus), Berlinben az Unter den Lindenen (ez a későbbi Komische Oper), Mainzban, majd Zürichben (Tonhalle) sorban nőttek ki a földből a társasági repertoárt bővítő szépséges épületek. Budapesten ekkor készült el a Somossy Orfeum, majd pedig az eleinte fanyalogva fogadott Vígszínház. A biztosítékot a „mi magyar és mi nem magyar” tanulságos, ám sokszor értelmetlen (de nem szokatlan és ma is élő) vitája ütötte ki. Az uralkodó, Ferenc József 1896. május 6-án tett látogatása után csendesedett csak valamelyest a vihar: ő császári és királyi fensége őszintén lelkesedett az akkor még sokszor német nyelven játszó színházért...

1913-ban a bécsi Konzerthaus lett a Fellner & Helmer utolsó épülete. A tervezők ekkor már a hatvanas éveikben jártak: az első világháború, majd az azt követő zűrzavaros évek pedig hamar lerombolták az „arany évtizedek” optimista világképét, amelynek hű tükrei, máig szépséges emlékművei e színházak.

Icon_print

Fellner & Helmer: A temesvári Ferenc József, később Városi Színház (1875)

Fellner & Helmer: A szegedi Nemzeti Színház (1883)

Fellner & Helmer: A pozsonyi Városi Színház (1886)

Fellner & Helmer: Az 1889-ben épített és 1913-ban elbontott tatai kastélyszínház

Fellner & Helmer: A pesti Somossy Orfeum, ma Operettszínház (1894)

Fellner & Helmer: A pesti Vígszínház (1896)

Fellner & Helmer: A kecskeméti Katona József Színház (1896)

Fellner & Helmer: A nagyváradi Szigligeti Színház (1900)

Fellner & Helmer: A kolozsvári Nemzeti Színház (1906)

Az 1965-ben lebontott Blaha Lujza téri Nemzeti Színház archív képeken

A Blaha Lujza téri Népszínház, majd Nemzeti Színház a századfordulón

A Blaha Lujza téri Nemzeti Színház vasfüggönye

A Blaha Lujza téri Nemzeti Színház nézőtere

A Blaha Lujza téri Nemzeti nem sokkal a lebontás előtt

Fellner & Helmer: Színházak szerte Európában galéria

Fellner & Helmer: Interimstheater, Brünn-Brno (1871-1882)

Fellner & Helmer: Városi Színház, Fiume-Rijeka (1886)

Fellner & Helmer: Az odesszai Opera- és Balettszínház (1887)

Fellner & Helmer: Népszínház, Bécs (1889)

Fellner & Helmer: Tonhalle, Zürich (1891)

Fellner & Helmer: Városi Színház, Wiesbaden (1892/94)

Fellner & Helmer: Horvát Nemzeti Színház, Zágráb (1895)

Fellner & Helmer: Operaház, Graz (1899)

Fellner & Helmer: Városi színház, Gablonz-Jablonec (1907)

Fellner & Helmer: Színház, Teschen-Cieszyn, 1907

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317