Logomain

A sátortetős kockaház leleplezése

By Smiló Dávid 2010. január 8. 14:21

szerk at hg dot hu kerultkialakitasra.tumblr.com

A 20. század Magyarországának legjellegzetesebb népi épülete a sátortetős kockaház. De ki tervezhette?

A 20. század legjellegzetesebb népi épülete a sátortetős kockaház. Mindenki ismeri, hisz tízezerszám áll az ország településein. De hogyan vált a kockaház ilyen népszerűvé? Bár minden racionalitás azt diktálná, hogy egy központi típusterv alapján, mégsem így van.

Cikkep_120130602-27858-1b2nqhs.gallery

A kommunista hatalomátvétel utáni Magyarországon, az 1950-es évektől az önmagát „munkás-paraszt kormányként” meghatározó hatalom szociális célkitűzései között szerepelt, hogy minél több ember juthasson lakáshoz minél rövidebb idő alatt. Az ötéves tervek sorra fokozták a lakásépítés ütemét az országban. Ennek eredményeként 1965-re 230 ezer lakást építettek, amivel közel egymillió ember kapott új otthont. Ezek java társasház vagy lakótelepi épület.

Ezzel párhuzamosan azonban 1945 után tetemes méretekben, gyakorlatilag azonnal elindult a családi-ház építkezés, azaz lakásépítés magánerőből. Évente megközelítőleg 30 ezer magánerős lakóház épült, amely az összes lakástermelés 60-65%-át tette ki.

Ezt az arányt mind a pártállam, mind pedig az építészszakma rosszallóan nézte, annak ellenére, hogy a statisztikákban és ezáltal a Szovjetuniónak való elszámolásunkban is jól mutatott. Hogy miért? Az állam szívesebben látta volna polgárait városokban és társasházakban - a magánerős lakásépítés ezzel szemben megtartotta azt a hagyományos településtípust, amelyet ma falunak hívunk. A szakmabeliek többsége pedig az építészeti és kivitelezési minőség miatt emelte fel a hangját. A sátortetős, egyforma kockaházak sorra nőttek ki falvainkban, kiütve a ringből a sokszáz éves múltra visszatekintő, organikusan fejlődött parasztházakat, és megbontva az akkori tipikus magyar faluképet. A probléma azonban túlnyúlt a falvakon: nagyvárosaink és Budapest külkerületeiben is megjelentek a „nemkívánatos elemek”. Ezzel gyakorlatilag kifordultak a felsőbb akarat célkitűzései: városunk peremei inkább kezdtek elfalusiasodni, mint a falvaink népe elvárosiasodni.

Ki tervezte ezeket a házakat?

„Építessen ön is családi-házat!” - olvasható a felhívás az 1963-as Baranya megyei Kisipari szövetkezetek színes tájékoztatójában. A szakszervezetek tervezői gyakorlatilag bagóért terveztek meg házakat a megrendelő által kockás lapra golyóstollal felskiccelt tervek és a megfelelő szóbeli útbaigazítás alapján („olyan legyen a tornác, mint a szomszédomnak”; „az egyik kő kijjebb, a másik beljebb legyen”). Egy a százas léptékű tervek készültek az engedélyeztetéshez, amelyek alapján a mester szívbaj nélkül építette meg a házakat; a művezetés és a műszaki ellenőrzés hiányában pedig a megrendelő menetközben is módosíthatott, főleg ha kiderült, hogy a hiánygazdaságnak köszönhetően a TÜZÉP-nél éppen nincsen a tervlapokon szereplő nyílászáró.

Itt fontos megjegyezni, hogy a ma már népi építészetünk remekeinek tartott, védett parasztházak kísértetiesen hasonló módon készültek el. Akkor a megegyezés tárgya csupán annyi volt, hogy „hány ablak legyen a házon, kettő vagy három?”. Azaz sátortetős kockaházaink sokkal közelebb állnak parasztházainkhoz és a falvainkban lakó és az ott dolgozó mesteremberek mentalitásához, és ezáltal saját múltunkhoz, mint azt többnyire gondolnánk. Az eljárás maradt, a forma viszont változott, mivel a benne lakó ember is.

Fürdő, vécé mindenképp, később a tisztaszoba helyett nappali a tévének: olyan helyiségek ezek, amelyek egy „modern” ember számára, legyen akár falusi, akár városi, nélkülözhetetlenek. Valamint nehezen összeegyeztethetőek parasztházaink hármas, konyha-szoba-kamra tagolásával. A szokások 1945 után olyan gyökeresen változtak meg, hogy népi építészetünk nem volt képes lépést tartani velük: feladta a harcot.

Így is marad azonban még egy kérdés. Ha ez az eljárás szabad beleszólást engedett a megrendelőnek, minek köszönhető, hogy minden ház ugyanazt azt a négyzetes formát és sátortetőt kapta? A válasz nem más, mint hogy ez csak a tiszta logika következménye.

Települési szabályzataink akkor és azóta is szigorúan előírják, hogy egy telek mely része beépíthető. Ez minden városban és faluban változó lehet, azonban általános, hogy a ház a telek közepére kívánkozik, kellő nagyságú hátsó kertet hagyva. Az építészeti szabályozások úgy nyesegették a telek beépíthető részét, hogy a 9x9 és 10x10 méteres kialakítás vált elfogadottá, valamint (és talán ez meghatározóbb) olyanná, amit gond nélkül engedélyeztetni lehet. A sátortető pedig innen már csak egy lépés, hiszen egy négyzetes alaprajzon ez a leginkább gazdaságos lefedés.

És akkor típusterv nem is volt?

A típustervek elkészítése már az építészszakma válasza volt a fokozódó problémára. 1967-ben az Építésügyi Minisztérium pályázatot írt ki „típustervek alapján magánerőből lakóházat építtetők számára” címmel, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a falvainkat elrondító sátortetős kockaházakat felváltsa egy esztétikusabb forma. A pályázaton javarészt azok a tervek kaptak elismerést, melyek ún. sejtekből építkeztek, azok tetszés szerinti egymás mellé pakolásával létrehozva 70 vagy 100 négyzetméteres családi házat, valamint társas vagy sorházat is. Ezzel a sejtességgel tartható volt egyfajta változatosság, ami engedett beleszólást a megrendelőnek is. Ám ezek a tervek, akármennyire is képviselték az építészeti minőséget és a gazdaságosságot, nem versenyezhettek az anyagköltségi áron épülő kockaházakkal; nem váltak népszerűvé.

Így válhatott tehát a sátortetős kockaház az önmagában álló ellentmondássá. Egy olyan építészeti elemmé, amelynek kiindulópontja a korral, ugyan nem tudatosan, de szembe helyezkedő individuum akarata, végeredménye pedig egy tipizáltnak tűnő, a szocialista utópiába beleilleszkedő tömegtermék, amit mégis mindenki elítélt és elítél ma is.

építészet, magazin, magyar építészet, magyarország, smiló dávid, népi építészet, kockaház, sátortető, epiteszet, magyar epiteszet Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317