A frissdiplomás Béres Attilát a Wallpaper a világ legtehetségesebb fiataljai közé választotta. De miért dolgozik norvégoknak?
A Wallpaper* magazin, a világ egyik legnagyobb példányszámú design havilapja minden évben összegyűjti az esztendő fiatal tehetségeit. Az idei válogatásban elsőként Magyarország is képviselteti magát, Béres Attila építészmérnöknek köszönhetően. Nagy szó, hogy magyar építész is felkerülhetett erre a listára, hiszen korábban nem volt jellemző, hogy a hajdani Vasfüggönyön túlról is kiemeltek volna tehetséges alkotókat.
Béres Attila többször is járt skandináv országokban különféle ösztöndíjakkal, jelenleg pedig a neves, Norvégiában alkotó építésznek, Todd Saundersnek dolgozik. Saunders irodája kisebb léptékű, de nagyon igényes épületeiről ismert; főleg családi házak, illetve kisebb középületek fűződnek a nevéhez. Egyik legismertebb munkájuk a lélegzetelállító Aurland-kilátó Norvégiában.
A fiatal tervező jelenleg itthonról dolgozik az irodának, és nem is tervezi, hogy külföldre költözzön. Ahogy elmondja, élvezi, hogy olyan projektekben vehet részt, ahol az alkotás és a megvalósulás teljes folyamatát végigkövetheti. Attilával külföldi tapasztalatairól, terveiről, és természetesen a most elnyert elismerésről beszélgettünk.
hg.hu: Hogyan kerültél Saundershez?
Béres Attila: 2007-ben diplomáztam a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Az egyetem alatt Erasmus ösztöndíjjal fél évet töltöttem a finnországi Ouluban, az északi sarkkör közelében. Itt, egy tíz napos workshopon ismerkedtem meg Todd Saunders-szel, aki felfigyelt rám, és odaadta a névjegyét. Egyetem után Leonardo ösztöndíjjal az ő irodájában tölthettem féléves szakmai gyakorlatomat. Hazatérésem után alapítottam egy céget, és most itthonról dolgozom neki.
hg.hu: Hogyan kell ezt a közös munkát elképzelni, lehet-e így, teljesen távmunkában együtt dolgozni?
Béres Attila: Meglepően könnyen meg lehet oldani. Sokat beszélünk, e-maileket váltunk, megosztott képernyőn dolgozunk, kihasználjuk a modern technika minden lehetőségét. Persze alkalmanként találkozunk, most is éppen a Norvégiába készülök – egy asztalnál ülve kezdünk bele a következő ház terveibe.
hg.hu: Nem hiányzik esetleg, hogy személyesen is megnézd a helyszíneket?
Béres Attila: Természetesen fontos lenne minden esetben személyesen is megtapasztalni a helyi körülményeket, de ezt nem mindig lehet megoldani. Mivel Todd Saunders kanadai származású, eleve sok kanadai projekten dolgozunk, így az is csak félig oldaná meg a helyzetet, ha Bergenben dolgoznék. Egyébként a fotókon kívül minden helyszínről rendkívül részletes 3d-s felmérés készül. Mivel főleg sziklás terültekre tervezünk, ahol nem jellemző a „földmunka”, szinte minden nagyobb követ figyelembe kell venni.
hg.hu: Saunders mennyire tekint téged egyenrangú partnerének?
Béres Attila: Természetesen nem vagyunk egyenrangúak, a végső döntéseket ő hozza meg. Az ötletelés terén viszont azok vagyunk, a kezdetektől bevon a tervezésbe. Részese vagyok a teljes tervezési folyamatnak, az összes fázisnak. Folyamatos közös gondolkodás jellemzi a munkánkat, megosztjuk egymással az ötleteket, vázlatokat, skicceket – szerintem az effajta rajzolt párbeszéd elengedhetetlen az építészetben.
hg.hu: Akkor valóban a munka kellemesebb része marad. Egyébként egy kinti iroda munkamódszere mennyiben különbözik egy hazaiétól?
Béres Attila: Kevés hazai tapasztalatom alapján talán a legszembetűnőbb, hogy kint egy tervezési feladat sokkal jobban fel van építve, jobb az időbeli szervezettség, pontosabb tervek vannak az iroda jövőjére nézve. Az is különbség, hogy általában csak a tervezés design részével foglalkozunk, a nagyobb projektek kiviteli terveinek készítését már csak felügyeljük.
hg.hu: Most itthon élsz ezek szerint. Tervezted-e valaha, illetve tervezed-e, hogy külföldre mész?
Béres Attila: Amikor lejárt az ösztöndíjam, nagyon marasztaltak. Azzal, hogy hazaköltöztem, nagy kockázatot vállaltam, akár ki is csúszhatott volna a kezem közül a nagy lehetőség. Mivel igazán csak itthon vagyok itthon, nem tervezem, hogy hosszabb időre kiköltözzek, de rövidebb külföldön töltött időszakok biztosan lesznek. Jelenleg egyébként Magyarországon is háromlaki vagyok, Keszthely, Esztergom és Budapest között ingázom.
hg.hu: A mostani elismeréshez kellett pályázni? Hogyan sikerült bekerülni ebbe a rangos körbe?
Béres Attila: A bergeni irodán keresztül érkezett a megkeresés. Az egyetemi terveim, a sikeres ösztöndíjak és workshopok alapján kerültem be. Először egy önéletrajzot és egy portfóliót kellett küldenem, majd interjút készítettek velem. Csak néhány napja tudom biztosan, hogy beválogattak a listába. Most barátkozom a gondolattal. Ezt a magazint sokan olvassák, így nagy lehetőség a fiatal építészeknek.
hg.hu: Mik a távlati terveid? Elmondtad, hogy nem szeretnél kiköltözni külföldre.
Béres Attila: Abszolút elégedett vagyok a mostani körülményeimmel és bízom benne, hogy a jelenlegi munkakapcsolat hosszú ideig megmarad.
A jövőre vonatkozó nagy tervek helyett inkább sok kicsi ötletet gyűjtök a tarsolyomban; attól függően, hogy mit hoz az élet, igyekszem a legjobbat előrántani.
hg.hu: Még egyszer gratulálunk a díjhoz, és sok sikert a továbbiakhoz!
