Logomain

A zöld építésnek jól jött a gázválság

By Ongrádi Melinda 2009. november 20. 10:34

szerk at hg dot hu

Hugbc__mesz_ok20130602-27858-1jn69f1.gallery

A HUGBC áprilisi bemutatkozása az Építészek Házában

Cikkbe_120130602-27858-1vef44m.gallery

A fenntartható épületek kevesebb szén-dioxidot juttatnak a légkörbe

Cikkbe_220130602-27858-ne9abm.gallery

Sajnos még mindig sokan állnak az atomenergia mellett

Cikkbe_320130602-27858-vrbhws.gallery

Szolártechnológiában a németek az elsők

Reith_portre20130602-27858-5qpbte.gallery

Dr. Reith András, a HUGBC alapító tagja és alelnöke

Az idén alakult Hungary Green Building Council munkájáról kérdeztük Dr. Reith Andrást.

Mennyire van remény arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, a hazai építőipari gyakorlatban sikerül elterjeszteni a fenntarthatóság eszméjét? Szerencsére vannak, akik úgy gondolják, nem teljesen reménytelen a helyzet. Idén januárban 22 magánszemély alapította meg a Hungary Green Building Councilt, más néven a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületét, amelynek célja, hogy elősegítse a környezettudatos, ugyanakkor profitábilis építkezési gyakorlat magyarországi elterjesztését. Az önálló nemzeti szervezet bekapcsolódik a World Green Building Council munkájába.

Az alapítók között számos ismert névvel találkozhatunk, ilyen például Fegyverneky Sándor országos főépítész, a HUGBC elnöke, Eltér István, a Magyar Építész Kamara Elnöke vagy Z. Halmágyi Judit építész, Ürge-Vorsatz Diana Nobel-díjas kutató vagy Zalavári József Ferenczy Noémi-díjas terméktervező. A feladat hatalmasnak és rendkívül összetettnek tűnik, különösen a mostani gazdasági helyzet tükrében. Dr. Reith András építészmérnököt (Mérték Építészeti Stúdió, Paulinyi-Reith Műterem), a HUGBC alapító tagját és alelnökét a november 17-én megrendezett ZERO CO2 – Fenntartható Építészet Szakmai Konferencia apropóján az eddig elért eredményekről és a szervezet stratégiájáról kérdeztük.

hg.hu: Hogyan jött létre az Egyesület?

Dr. Reith András: Két, az Egyesült Államokban élő és a környezetvédelemmel, klímabarát építéssel régebb óta, behatóan foglalkozó szakember, Frei Imola és Márfi József kezdeményezték a szervezet megalakulását. Az ők időt és energiát nem kímélő szervezőmunkájának lett az eredménye az alapítói kör létrejötte.

hg.hu: Miben áll pontosan a szervezet tevékenysége?

Dr. Reith András: Tevékenységünk széles spektrumot fed le: a kérdéskör magában foglalja többek között az ingatlanfejlesztő, a designer, a jogász vagy éppen a gépész szakterületét. Mindezeket nem könnyű összehangolni. Most fognak kikerülni első írásos anyagaink; ilyen pl. egy felhívás a kormány felé a koppenhágai klímacsúcs kapcsán. Ez egy önálló honlapon fog megjelenni (www.hugbc.eu), amelynek célja, hogy megmutassa az ügy támogatottságát és nyomást gyakoroljon a döntéshozókra.

hg.hu: Milyen eszközei vannak a HUGBC-nak?

Dr. Reith András: Egyrészt lobbitevékenységet folytatunk, amely rendkívül sokrétű. Ennek során igyekszünk kihasználni az alapítók kiterjedt kapcsolatrendszerét. A tagoknak előny, hogy ott lehetnek a döntéseknél, alakíthatják az anyagokat.

Szakmai tevékenységünk jelenleg két célkitűzést igyekszik megvalósítani. Az egyik, hogy bár manapság a különféle pályázatok kiírásánál feltétel az energiatudatosság, a pályázatok elbírálásába általában nem vonnak be megfelelő szakembereket, és a pályázóknak nem tudnak megfelelő segítséget adni. Ehhez készítünk egy „sorvezetőt”, amelyet eljuttatunk az Építész Kamarának és a Szövetségnek. Igény esetén nyitottak vagyunk ennek mélyebb kidolgozására. Ugyanez a helyzet másik, kicsit nagyobb lélegzetvételű anyagunkkal, amelyet önkormányzatok főépítészeinek készítünk, legyen az egy kistelepülés vagy Budapest egyik kerülete. Ez abban segít, hogy milyen szempontokra érdemes figyelni a szabályozási tervek készítésekor ahhoz, hogy azok ne vágják el még csírájában a környezetbarát épületek megépítésének lehetőségét.

hg.hu: A jelenlegi építési szabályozásnál ez előfordulhat?

Dr. Reith András: Hogyne! Például sokszor eleve meg van kötve, hogy egy épület tetősíkjai merre tájolhatók, ami ugye abszolút meghatározó a napkollektorok, napelemek telepítésekor. Az sem mindegy, hogyan parcellázzák ki a telkeket, ez alapvetően meghatározó a település átszellőzése szempontjából. Vagy vegyük például a bérházpályázatokat: nem biztos, hogy a homlokzatok látszat, "optikai" felújítását kéne elsődlegesen preferálni, sokkal fontosabb lenne a komplexen átgondolt energetikai, esztétikai felújítások preferálása. Ezekkel persze csak kisebb ütemben lehetne haladni, de hosszabb távon csak ennek lenne értelme, minden más pénzkidobás.

hg.hu: Hatalmas és összetett feladatról van szó…

Dr. Reith András: Igen, de egyszer ezt is el kell kezdeni valakinek. További komoly célunk, hogy az oktatási munkát is segítsük, kezdve az óvodától a középiskolán át az egyetemekig. 1997-ben Münchenben jártam egyetemre. Ott már akkor energetikai koncepció nélkül nem lehetett tervet leadni. Nálunk pedig megtörtént eset, hogy egyetem tervezési tanszékén ujjal mutogattak arra, aki ilyet készített! Ennek a szempontnak éppúgy be kell épülnie a tervezésbe, mint annak, hogy egy épületnek statikailag rendben kell lennie. A fenntartható építészet ugyanakkor sokkal több, mint egyszerűen egy energiatudatos gondolkodás.

hg.hu: Manapság a világon többféle épületminősítő rendszer is használatos a fenntarthatóság „mérésére”. Van-e értelme egy külön hazai rendszer kidolgozásának?

Dr. Reith András: Valóban. A minősítési rendszerek közül talán a legismertebbek az amerikai LEED, a német DGNB, a brit BREEAM, a francia HQE, a japán CASBEE vagy az ausztrál Green Star. Ezek sokkal többet várnak el egy épülettől, mint a jelenlegi magyar szabályozás. A HUGBC jelenleg összehasonlítja a hazai alkalmazásra leginkább esélyes rendszereket, és kidolgoz egy olyan háttéranyagot, amely megkönnyíti ezek alkalmazását. Nincsen egyedül üdvözítő rendszer, tehát nem várható majd, hogy egyetlen kiválasztott rendszert fognak majd alkalmazni. Saját magyar minősítési rendszernek több okból sincs értelme: Egyrészt ezeket azért dolgozták ki, hogy a világ bármely pontján létrehozott épületeket össze lehessen hasonlítani és a fejlesztők saját portfóliójukban is viszonyítási alapot kapjanak. Nem is lenne rentábilis a dolog. Jelenleg az építőiparra a külföldi tőkebeáramlás jellemző, a beruházók pedig a külföldön bevált rendszereket alkalmazzák, és nem valószínű, hogy miattunk ezen változtatnának. Ráadásul egy ilyen kidolgozása hihetetlenül sok idő és pénz: a németek nemrég dolgozták ki saját rendszerüket, amelyhez 6 év kellett! Nálunk most egyébként a leggyakrabban a brit és az amerikai minősítés a használatos.

hg.hu: Jelenleg kik a tagjai a szervezetnek?

Dr. Reith András: Nyáron indult el a tagfejlesztés, azóta 30-asra nőtt a létszámunk. Vannak közöttük magyar kis-, közép- és nagyvállalatok. Az is előfordul, hogy a nemzetközi szervezetbe belépett globálisan működő cég „szól rá” a hazai tagvállalatra, hogy támogassa az egyesületet. És természetesen ott vannak az innovatív technológiával foglalkozó cégek, akiknek piaci előny, ha jelen vannak ezen a fórumon. Magas tagsági díjakról van szó, tehát nem kis elkötelezettséget jelent a tagság.

hg.hu: A tagsági díjak mellett milyen támogatásokra számíthat még a HUGBC?

Dr. Reith András: A tagcégek még számtalan módon tudnak segíteni, ilyen például, hogy jelenleg az egyik tagvállalat irodáit vesszük igénybe, vagy hogy az egyik cég kommunikációs igazgatója segíti munkánkat. A Green Building Councilok szerte a világon elsősorban a cégekre támaszkodnak, akik között egyaránt van építőipari és szolgáltató jellegű. Ez a tagsági díjakból is kiderül.
Van azonban a támogatásnak más formája is. Ilyen például, ha egy diák mondjuk önkéntes munkát végez rendezvényeinken, ami szintén nagy segítség. Vagy ha valaki diplomamunkát készít egy vonatkozó témáról, amiben nagyon szívesen segítünk neki, viszont cserében közzétesszük, felhasználjuk a munkát. A pénzzel kevésbé „eleresztett” szervezetek pedig nem anyagi alapon, hanem tudásbázissal csatlakozhatnak.

hg.hu: Igaz, nagyon rövid volt a rendelkezésre álló idő, de mutatkoznak már valahol az eredmények?

Dr. Reith András: Szerencsére szinte minden megcélzott területen vannak „csírák”. Jelenleg még próbálgatjuk, hogy merre induljunk el. November 26-án az ingatlanfejlesztőknek szervezünk egy konferenciát, jövő tavasztól viszont szeretnénk egy nyilvános rendezvénysorozatot elindítani.

hg.hu: Mi az, ami jelenleg Magyarországon a legnagyobb akadálynak tűnik?

Dr. Reith András: A fejlett országokhoz képest kb. 40 év lemaradásban vagyunk. A hazai energiapolitika jelenleg nem szakmai, nem véletlen, hogy a gáz- és atomenergia alkalmazása van napirenden. A lobbik ellen a saját eszközeikkel kell harcolnunk, vagyis a szakmának és a felelősen gondolkodó társadalmi rétegeknek hatékony lobbizással kell bebizonyítani, hogy a megújuló energia is lehet gazdaságos. Lehet, hogy elsőre megdöbbentően hangzik, de ebből a szempontból nagyon jól jött a gázválság! Bebizonyította, hogy az önellátó rendszereknek óriási előnyei vannak. A jövő útja az EU-ban is egyértelműen az, hogy minden ország a saját adottságainak megfelelően teremti meg az energiát, és ezek a hálózatok kapcsolódnak össze. Spanyolország például a szolárenergiát hasznosítja, míg az Alpokban vízierőműveket építenek. Mindeközben nálunk hatalmas összegeket szánnak a paksi atomerőmű bővítésére…

Persze máshol sem feltétlenül könnyű az út: egyes számízások szerint az Egyesült Államokban 600-800 milliárd dollár elegendő lenne ahhoz, hogy az ország energetikailag önellátó legyen, miközben a válság során 1600 milliárd dollárt pumpáltak a bankokba. Ezek sokatmondó adatok.

hg.hu: A lobbik mellett mi a legnagyobb probléma Magyarországon?

Dr. Reith András: Bár vannak ígéretes kezdeményezések, de alapvetően kőkorszaki az oktatásunk. Ami azért borzasztó, mert van olyan professzor, aki már az 1980-as években világszínvonalú tevékenységet végzett.

hg.hu: Mely országok járnak most a legjobb úton?

Dr. Reith András: Elméleti téren Németország az egyik legjobb, különösen a szolártechnológia terén, bár ennek gyártáskapacitásában Kína vezet. Az Obama-kormánynak köszönhetően egészen biztos, hogy az Egyesült Államokban is nagy változások várhatók e téren. De bizonyos szempontból Paraguay vezet, hiszen ők az Itaipú vízierőműnek köszönhetően teljes energiaellátásukat megújuló forrásból fedezik. Ennek persze hátrányai is vannak, nemrég például egy meghibásodásnak köszönhetően az egész ország 20 percre sötétbe borult. Persze ha belegondolunk, a gázellátás terén mi is kerülhetünk kellemetlen helyzetbe…

hg.hu: Milyen erőtartalékokra támaszkodhat Magyarország?

Dr. Reith András: Sajnos Magyarország már régóta nem zászlóvivő semmiben (tisztelet a kivételnek, pl. az idegtudományok területe), holott lehetne innovációs és tudásközpont. Alig egy-két ország van, amely ilyen hatalmas tudáspotenciállal rendelkezne, mint Magyarország. Erre két eltérő példát szeretnék felhozni. Nézzük csak meg magyar viszonylatban az egy főre jutó Nobel-díjasok arányát! Ugyanakkor hatalmas a veszélye annak, hogy az itt drágán megszerzett tudást külföldre viszik a szakemberek. Sokkal nagyobb szellemi és az anyagi elismertségre lenne szükség ahhoz, hogy ezt elkerüljük.

A másik egyedülálló adottságunk az ország hatalmas geotermikus potenciálja, amelyet nem hasznosítunk. Hasznosításnál azonban ne a kisebb mélységű talajszondákra gondoljunk, erőművi léptékű hasznosításra lenne szükség! Sokkal rosszabb adottságú országok eurómilliós pályázatokat nyernek erre a célra. Ez energetikailag is jó lenne, plusz lenne egy exportképes tudásunk ezen a területen, amit a világ számos pontján hasznosíthatnánk.

hg.hu: Köszönjük az interjút, és sok sikert kívánunk a továbbiakhoz!

fenntartható építészet, magyar környezettudatos építés egyesülete, hungary green building council, reith andrás Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317