Logomain

Last minute a Zeneakadémián

By Kovács Dániel 2009. november 18. 21:29

szerk at hg dot hu

N01_cikkep20130602-27858-1pksqx7.gallery

Decemberben elbúcsúzunk a Zeneakadémiától cikkép

N09_cikkep20130602-27858-dwasbr.gallery

Fúvóspróba a Zeneakadémia tetőterében cikkép

Galeria20130602-27858-1kvll6a.gallery

Látogatóban a Zeneakadémián galéria

N0220130602-27858-1l18yt5.gallery

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

N0320130602-27858-djyq6j.gallery

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

N0420130602-27858-1qky2nd.gallery

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

N0520130602-27858-1aic8xe.gallery

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

N0620130602-27858-k8tqmc.gallery

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

N0720130602-27858-igrnv0.gallery

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

N0820130602-27858-s4krnx.gallery

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

N1020130602-27858-o84dto.gallery

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

N1120130602-27858-1vkndpc.gallery

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

N1220130602-27858-1ou6v05.gallery

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

N1320130602-27858-bnaze3.gallery

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

Bezárt a Zeneakadémia. A felújítás előtt bejártuk a díszes csarnokokat és az eldugott zugokat egyaránt.

Decemberben bezárja kapuit a Zeneakadémia, és kezdetét veszi a régóta esedékes, két évig tartó felújítás. Bár a látogató számára kevésbé szembetűnő, a 102 éves épület most leginkább a kékszakállú herceg várára hasonlít: a jó állapotú közönségforgalmi terek mögött szűkös tantermek és százéves kosztól ragadó odúk várnak a csodára. A munkák beindulása előtt bejártuk az épületet.

A Zeneakadémia egyetlen, lassan nagymamakorba érő liftje előtt mindig hosszú sor kígyózik: a negyedik emeleti tantermekhez feljutni ugyanis nem egyszerű. Akinek sikerül, azt sem várja szívderítő látvány: a hetvenes években készült tetőtér-beépítésen bizony meglátszik az aktív használat. Pedig ez az épület legújabb része – mondja kalauzunk, Egyed Angéla építészmérnök, aki majd másfél éve dolgozik a felújítási projektirodán, Lakatos Gergely főmérnök irányítása alatt.

A lepukkant fúvós- és ütős stúdiók itt megszűnnek; a Zeneakadémia új, Wesselényi utcai épületében viszont 28 egyéni gyakorlóterem várja majd a hallgatókat – mondja büszkén Angéla. A tetőtér átépítésének: a lépcsők meghosszabbításának és az új liftnek köszönhetően könnyebb lesz a kupolaterem megközelítése is. Ezt a csarnokot, amely a főbejárati rizalit legtetején helyezkedik el, eddig kevesen láthatták, a jövőben viszont akár kerekesszékkel is megközelíthető lesz.

Az épület tetejére kijutva több meglepetéssel szembesülhet a látogató. Az 1907-es építés idején abszolút újdonságnak számítottak a lapostetők, amelyeket kis mértékben ugyan, de alkalmaztak. Kevésbé szerencsés megoldásnak bizonyult a kupolaterem és a nagyterem fedése, amelyet cserép vagy pala helyett egyszerűen lemázoltak valamilyen korabeli kenhető, talán kaucsuktartalmú szigeteléssel - amely azonban nem állta ki az idő próbáját. Pár év múlva a tetőt hagyományos héjazattal látták el. A nagyterem hátulján ma is megvan az egykori szellőzőrendszer három mechanikus kéménye; a jövőben épp ezek fölött húzódik majd az új gépészeti híd a légtechnikával.

A nagyterem gerincén végigaraszolva, több bádogtetőn átvágva jutunk a Zeneakadémia egyik legeldugottabb helyiségébe. A nagyterem mennyezetének díszes, aranyozott virágrácsa mögött, amelyhez a művészettörténészek a bécsi Sezession épületét hozzák fel párhuzamnak, fűtőkamrák rejtőznek. A régi szellőzőrendszer helyére kerül az új: a friss levegőt felülről pumpálják be és alul szívják el, ez ugyanis kevésbé megfázásveszélyes, mint a gyakrabban alkalmazott fordítottja – tudjuk meg.

Még a fűtőkamrákról is vezet út felfelé: egy szűk átjárón keresztül a nagyterem drótokra függesztett rabicmennyezetének tetejére. A századfordulón minden bizonnyal csúcstechnológiának számító eljárás mai szemmel kicsit gyanúsnak tűnik, de állítólag abszolút biztonságos. Két embernek azért nem érdemes túl közel állnia; baleset még ugyan sosem történt, de jobb félni, mint megijedni.

A hálóra felhordott habarcsból készülő rabicnál jóval biztonságosabb kinézetű a nagyterem vasbeton rácsos tartója. A Zeneakadémia az első középületek egyike magyar földön, ahol ilyen technikát alkalmaztak, az úttörő mérnök, Zielinski Szilárd tervei alapján. Minél feljebb haladunk, és minél forgalmasabb térben vagyunk, annál több a vasbeton – mondja az építész. Hogy miért? Valószínűleg a tűzbiztonság fokozása miatt: a vasbeton a fánál és az acélnál is jóval kitartóbb, az építés korában pedig egymást érték a felcsapó lángokból eredő tömegkatasztrófák. Elég például az Egyesült Államok legtöbb áldozatot követelő tűzvészére gondolni: amikor a chicagói Iroquois Theater 1903-ban lángra kapott, húsz perc alatt hatszáz ember vesztette életét.

A Zeneakadémia vasbeton szerkezete viszont meglepően jól állta az idők próbáját – valószínűleg azért, mert télen is temperálták. Szerencsére ez elmondható az értékes történeti terek többségéről is. A kis- és a nagyterem belsejére, valamint a közlekedőkre teljes rekonstrukció vár: a Róth Miksa tervezte üvegablakok, a Zsolnay-kerámiák vagy a szecessziós freskók eredeti fényükben újulnak meg. Itt inkább a részletkérdések problémásak: a hangszórók és az új világítótestek elhelyezése, a nagyterembe kerülő új, flexibilis és a jelenleginél kényelmesebb üléssor vagy a kisterem visszaépülő zenekari árka és újragyártandó csillárai. Az összképben viszont jelenős változást hozhat, hogy visszaállítják a falak és a burkolatok eredeti, olykor meglepően díszes festését a jelenlegi, nyárikonyhákat idéző fröcskölt vakolás helyett. A nagyterem függönyeire is ráfér a generál: állítólag utoljára a hatvanas években mosták ki őket.

A tízmilliárdos felújítást három építész: Pazár Béla, Magyari Éva és Potzner Ferenc irányítja. Az átépítés óhatatlanul kisebb áldozatokkal jár. Az egyik hátsó lépcsőház ottjártunkkor egy hatfős kórus alkalmi próbatermeként funkcionált; a jövőben azonban megszűnik, mert a helyén teremtenek összeköttetést a két oldalbejárat közt, és itt találtak helyet a teherliftnek is. Momentán ugyanis a zongorákat is kézzel, a főlépcsőn cipelik fel. Eltűnik a jelenlegi kupolateremhez vezető, harmadik emeleti grádics is, mivel a meghosszabbított főlépcsők és az új lift mellett nem lesz rá szükség.

A nagyterem körül és alatt sorakozó helyiségek kiürülnek: az adminisztráció az új épületbe költözik, a gépészet pedig feljebb vándorol a tetőszintre. Helyükre régóta hiányzó funkciók kerülnek: szólistaöltözők, művészbüfé, a jelenlegi kazánházból és környékéről pedig eltűnik az évszázados vezeték- és csődzsungel: újraszigetelve hangszerraktárként üzemel majd.

Az egyik mellékudvarból kibontják a beépítést: ide kerül a közönségbüfé, könnyed üvegtetővel fedve. Visszakerül az első emeletre is a büfé, a jelenlegi ruhatár helyére. A földszinten viszont megmaradnak az épülettel egyidős, a tábla tanúsága szerint Korányi és Fröchlich Redőnygyárából származó ruhatári fogasok – miként a Pick Ede által szabadalmaztatott ablaknyitó szerkezetek, vagy a Magyar Vacuum Cleaner központi porszívójának réz szívófejei, amelyek mögül sajnos a szerkezet már hiányzik.

Az átépítés legnagyobb haszonélvezői közé tartoznak majd a biztonsági őrök. A jelenlegi helyzet ugyanis a közönségforgalmi és a belső terek szigorú elkülönítésével és a tervezett kártyás beléptető rendszerrel sokkal jobban áttekinthetővé válik. Az átépítés nem jár egyedül: a Liszt Ferenc Zeneakadémiája nevű program keretében ugyanis az oktatási struktúra is átalakul, hogy az intézmény valóban a kontinens legismertebb zeneművészeti központjai közé kerülhessen.

Az alap megvan: az épületet decemberig még megtöltik élettel a diákok, akik a nagy múltú iskola jövőjét jelentik. És ennek jelentőségével szerencsére tisztában is vannak. Az épület bejárása közben tréfásra szánt noszogatásunkra: állna már fényképalanynak, hisz a karriert valahol el kell kezdeni, egy ifjú trombitás fejét felszegve csak annyit válaszolt: „Már elkezdtem.”

felújítás, építészet, magazin, magyar építészet, budapest, örökségvédelem, zeneakadémia, egyed angéla, pazár béla, magyari éva, potzner ferenc Icon_print

Decemberben elbúcsúzunk a Zeneakadémiától cikkép

Fúvóspróba a Zeneakadémia tetőterében cikkép

Látogatóban a Zeneakadémián galéria

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

Látogatóban a Zeneakadémián - Fotó © Pályi Zsófia, [origo]

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317