Logomain

Szelet helyett kocka

By Kovács Dániel 2009. november 6. 09:53

szerk at hg dot hu

Cikkep_kozepre20130602-27858-1kbogf9.gallery

A székesfehérvári bazilika romkertje jelenleg, és a pályázatgyőztes Csomay-Nagy féle terv

Vedoteto20130602-27858-1fu7i8s.gallery

A székesfehérvári romkert a 2004-ben elbontott védőtetővel

Szelveny20130602-27858-6919jv.gallery

Szabó Zoltán terve a hajdani bazilika egy keresztmetszeti szelvényének visszaépítésére

Hirlevel_szfvar20130602-27858-1tjck4p.gallery

hírlevél szfvár csomay

Csomay220130602-27858-ceskh4.gallery

Csomay Zsófia és Nagy György első díjas terve a romkerthez

Csomay320130602-27858-kbl5zy.gallery

Csomay Zsófia és Nagy György első díjas terve a romkerthez

Csomay420130602-27858-bgf6v1.gallery

Csomay Zsófia és Nagy György első díjas terve a romkerthez

Mima_jo20130602-27858-gx3yu9.gallery

A mima építész műhely második díjas terve a romkerthez

Skardelli20130602-27858-81r1tx.gallery

A Skardelli György vezette Köztis csapat harmadik díjas terve a romkerthez

Galeria20130602-27858-e2x01s.gallery

Tervek a székesfehérvári romkert rendezésére

4torok_balazs20130602-27858-81y6cg.gallery

A Török és Balázs Építésziroda kiemelt megvételben részesült terve

5rbstudio20130602-27858-1oy81xl.gallery

Az RB Stúdió kiemelt megvételben részesült terve

6bozso20130602-27858-qvoa4s.gallery

A Bózsó Építész Stúdió kiemelt megvételben részesült terve

Újabb ínyencségek a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely köré szerveződött látványkonyhából.

Eredményt hirdettek a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely, azaz a Szent István alapította bazilika romkertjének átalakítására kiírt pályázaton. Bár az ötletpályázat mivolta semmire sem kötelezi a tulajdonost, azaz korántsem biztos, hogy a díjazott tervek jelen formájukban megvalósulnak, a végeredmény már most legalább annyira megosztja a szakmát és a nagyközönséget, mint a korábbi, elvetélt próbálkozások a középkori romok élővé tételére.

:image_54486

Csomay Zsófia és Nagy György, azaz a CET Budapest építésziroda nyerte a hétmillió forintos első díjat, és ezzel a jogot a székesfehérvári Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhely átalakítására. Kétségtelenül átgondolt és visszafogott tervük legfontosabb elemei a terület szinte teljes, síkban történő lefedése, és a főhajó fölé emelt, beton és színesüveg felhasználásával készült kubus. A terv valóban a legjobbak közé tartozik, elnagyolt és olykor (például a színes üveglencsékkel megoldott felülvilágítóknál) némileg esetlen megoldásaira pedig magyarázatot ad az ötletpályázat mivolta, és persze a rendkívül szűk határidő. Ez azonban azt is jelenti, hogy még korántsem látjuk a lassan évszázada óta tartó alagút végét.

A Szent István alapította, a török időkben rommá lett és azt követően széthordott bazilika térdmagasságú romjaira először 1848 őszén bukkantak rá Székesfehérvár belvárosában, csatornaásás közben. Több ásatás után végül a lehetőségekhez képest teljes feltárás 1936-37-ben zajlott le, majd István halálának jubileumára, az 1938-as Szent Évre Lux Géza tervei szerint megépült a romterülethez csatlakozó kőtár és a királyi szarkofágnak helyet adó mauzóleum. A hatvanas-hetvenes években további feltárások zajlottak, ám a bazilika egy része, amely a barokk kori püspöki palota és kertje alatt fejszik, máig feltáratlan.

Az ezeréves romok régi problémát jelentenek a város és a műemlékvédelem számára. A kiemelt pozíció (a helyszín a főtér közvetlen közelében van) és a rommező történeti szempontból roppant értékes, de reprezentatív célokra tökéletesen alkalmatlan mivolta csak megnehezítik a helyzetet. A műemlékvédők elsősorban a maradványok védelmét, a város és az állam képviselői a helyszín ünnepélyes, méltó kiképzését tartják elsődlegesnek – hiszen a romoknál momentán még a libacombárus Kati néni bronzszobra is jobb fotótéma. Az ezredforduló táján rövid időre az első szempont győzedelmeskedett: Erdei Ferenc és Oltai Péter tervei alapján a romkert egy része fölé fémszerkezetes, alacsony ívelésű védőtető került.

A struktúrát azonban nemcsak a szakma, hanem a városlakók nagy része is ellenkezéssel fogadta. Csakhamar kiderült, hogy a nyitott tetőzet nem jelent megoldást a téli fagyások okozta problémákra, városképi megjelenése pedig, különösen a főtér felől, kifejezetten előnytelenre sikerült. Nem is szólva arról az állítólagos rombolásról, amely az építmény alapozása és betonozása közben az eredeti romokban esett. Mindössze négy évvel átadása után, 2004-ben a védőtetőt elbontják, az ezzel együtt megépült járdafödém a romterület déli és nyugati oldalán azonban megmaradt.

Alig egy évvel később megdöbbentő elképzelés látott napvilágot. Egy magánkezdeményezés nyomán 10-15 milliárd forintos költséggel, negyven méterrel a romkert alatt építették volt fel a Magyar Királyok Panteonját, egy interaktív történelmi központot. A nyolcezer négyzetméternyi, a mteróépítésnél használatos technikával elkészülő csarnokok ideájától a műemlékes szakma egésze idegrohamot kapott, a városnak azonban tetszett az ötlet, és a megvalósíthatósági terv kidolgozását 12 millió forinttal támogatták. A heves tiltakozás hatására azonban – szerencsére – hamarosan ez a terv is eltűnt a süllyesztőben.

A hamvába holt próbálkozások hatására végül a város úgy döntött, maga veszi kezébe az ügyet. 2007-ben többmilliárd forintos projektet harangoztak be, amelyhez európai uniós támogatást terveztek igénybe venni. A romkert és a hozzá kapcsolódó épület állagmegóvásán túl e projekt legfontosabb eleme egy „építészeti jel”: a hajdani bazilika egy keresztmetszeti szelvényének megépítése lenne Szabó Zoltán építész-építészettörténész tervei alapján. Mondanunk sem kell, ez a terv is azonnal heves ellenállásba ütközött. A polgárok az újabb, a megszokott képből kilógó „monstrum” tiltakoztak, a műemlékesek pedig azt hangoztatták, hogy az elpusztult bazilika ismeretlen méreteire és felépítésére nem lehet és szabad alapozni még egy elvi rekonstrukciót sem.

A város azonban sikerrel keresztülvitte tervét; legalábbis abban az értelemben, hogy a Királyi Séta-projekttel megszerezték az Európai Unió támogatását, és 2009 októberében alá is írták az 1,8 milliárd forintos támogatási szerződést. A bazilikaszelvény felépítéséről eleinte nem voltak hajlandóak eltekinteni - pedig időközben Basa Péter építész alternatív tervet is kidolgozott a KÖH vezetője, Mezős Tamás felkérésére. (Az esetről a tervező maga számolt be az építészfórum hasábjain.) 2009 augusztusában végül mégis építészeti pályázat kiírása mellett döntött az önkormányzat - hogy pontosan minek hatására, máig nem tudni.

A szakma fokozott érdeklődését mutatja, hogy a pályázatra 50 munka érkezett, pedig a feladat meglehetősen összetett volt. A zsűri figyelembe vette többek közt a város szerkezetébe való illeszkedést, a romok védelmére tett javaslatokat és a kertépítészetet. A Csomay-Nagy páros első díjas munkája mellett a második helyezést a pécsi mima építész műhely, a harmadikat a KÖZTI Skardelli György vezetésével készült pályaműve kapta. A három díjazott gyökeresen eltérő gondolatokat fogalmazott meg. Míg Csomayék a terület lefedésével alapvetően egy városi teret hoznának létre, a második díjas mima ugyanezt egy zöld, gyepes dombbal oldaná meg. Skardelliék ellenben a hajdani bazilika tömegének rekonstrukciójára tesznek kísérletet.

A legjobb pályaművek makettjeit hamarosan kiállítják a Csók István Képtárban, hogy a polgárok is véleményt nyilváníthassanak. A végső döntés azonban a megyei és városi politikusokra vár, így az első díjasnak alighanem komoly lobbierőre lesz szüksége, hogy elképzeléséből valami megmaradjon. Reménykedésre adhat okot, hogy a Király Séta-projekt igazán turistacsalogató részei, a középkori városmakett és a kalandpark már a program részei, és kivitelezésük 2010 második felében megkezdődhet. Így talán a Nemzeti Emlékhelyet nem fenyegeti az olcsó hatásvadászat – az elmúlt években ugyanis nem az időjárás, hanem a jóízlés hiánya jelentette a legnagyobb veszélyt.

magazin, magyar építészet, pályázat, magyarország, skardelli györgy, Székesfehérvár, szabó zoltán, csomay zsófia, nagy györgy, cet budapest kft., mima építész műhely, közti, basa péter, erdei ferenc, oltai péter, nemzeti emlékhely Icon_print

A székesfehérvári bazilika romkertje jelenleg, és a pályázatgyőztes Csomay-Nagy féle terv

A székesfehérvári romkert a 2004-ben elbontott védőtetővel

Szabó Zoltán terve a hajdani bazilika egy keresztmetszeti szelvényének visszaépítésére

hírlevél szfvár csomay

Csomay Zsófia és Nagy György első díjas terve a romkerthez

Csomay Zsófia és Nagy György első díjas terve a romkerthez

Csomay Zsófia és Nagy György első díjas terve a romkerthez

A mima építész műhely második díjas terve a romkerthez

A Skardelli György vezette Köztis csapat harmadik díjas terve a romkerthez

Tervek a székesfehérvári romkert rendezésére

A Török és Balázs Építésziroda kiemelt megvételben részesült terve

Az RB Stúdió kiemelt megvételben részesült terve

A Bózsó Építész Stúdió kiemelt megvételben részesült terve

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317