Logomain

A mozgókép legszebb palotái

By Merényi György 2009. november 1. 20:33

szerk at hg dot hu http://giorgionane.blog.hu/

2corvinb20130602-27858-1iny3zl.gallery

A mozgókép legszebb palotái

3uraniab20130602-27858-hi9ouh.gallery

A mozgókép legszebb palotái

3uraniabe20130602-27858-ig480c.gallery

A mozgókép legszebb palotái

5odeonlloydbelso20130602-27858-14qux7v.gallery

A mozgókép legszebb palotái

Puskin20130602-27858-1tgd5y7.gallery

A mozgókép legszebb palotái

Kino20130602-27858-1e9nvx5.gallery

A mozgókép legszebb palotái

Hirlevel_urania20130602-27858-b8mpi.gallery

hirlevel urania

A filmszínházakkal új típusú köztér - társadalmi tér - született a 20. században, ezekből mutatunk be néhány időállót.

A mozgófilm a 20. század gyermeke, a megszületését követő néhány perces vetítések még kávéházak meghökkentő attrakciói. Eleinte fából tákolt bódékban hódított e modern varázs. Később mozgófilmszínházat építeni és üzemeltetni divatos vállalkozás. Budapest a 20. század első évtizedeiben mozinagyhatalom, a mozipaloták nemegyszer építészek jeles alkotásai. Új típusú köztér - társadalmi tér - született ekkor, ezekből mutatunk be néhány időállót.

New York-ban, Londonban precízen rekonstruálják e lázasan nyüzsgő korszak art decós és modernista építészeti emlékeit, sajnos Budapesten nézőhiányra hivatkozva e mozik bezárása és „átfunkcionálása” zajlik az utóbbi évtizedekben...

PUSKIN MOZI
V. ker. Kossuth Lajos utca 18.
Építészek: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (1926)

A gazdagon díszített, antikizáló elemekkel tagolt, art decós hangulatú filmszinház ma is egyike a legelegánsabbaknak. A Rákóczi út-Semmelweis utca sarkán működött Magyar Világ kávéház mellett már 1912-ben mozi kialakítását tervezték, ám ez csak évek múlva, az időközben bankká alakított helyiség újabb átépítésével 1926-ban valósulhatott meg. A Fórum Mozi az akkori Budapest és Európa egyik legnagyobb, legjobb akusztikájú filmszínháza. Az újságírók a magyar szellemnek és tehetségnek a diadalát látták az új létesítményben. Belsejét díszes burkolatok és remek világítás: rejtett csillárok együttese gazdagítja. A fényforrásokat és a szobrokat a már jól bevált - színházak, mozik, szállodák részére dolgozó - cégek készítették. Portáljának vízesést imitáló fényreklámja a Belváros páratlan látványossága volt. 1929 szeptemberében, Magyarországon először itt játszottak hangos filmet. Előcsarnokában működött az egykoron újdonságnak számító "amerikai rendszernek" nevezett önkiszolgáló büfé. A háborús időszakot szerencsésen átvészelő épületében 1952-től Puskin mozi néven újra kinyithatta kapuit. Az 1998-as átalakítás a mozi eredeti térrendszerét megváltoztatta, a színpad is ekkor tűnt el a vetítővászon elől.

CORVIN BUDAPEST FILMPALOTA
VIII. ker. Corvin köz 1.
Építész: Bauer Emil (1922)

„Aréna, üdvözöllek.
Nagy mozdulattal mint a régi aktor,
aki a hódolattól súrolja bókoló kezével lenn a földet...”

Kosztolányi Dezső avatóverse a főváros egyetlen, önálló épületben elhelyezett mozijának, filmpalotájának a megnyitására készült. Nem kis huzavona után - sok ezer fős szórakoztató komplexum helyett - 1922 novemberében, látványos külsőségek között nyitották meg az ezerkétszáz férőhelyes mozit, szerződtetett muzsikusokból álló harminckét tagú zenekarral.(Ez az időszak még a némafilmek korszaka.) Tervezőjének neobarokk lakóépületei kulisszaként fogják körbe a náluk alacsonyabb, funkcionalista - art deco stílusú - moziépületet. Tágas előcsarnok, monumentális belső lépcsők, az építészeti elemeket hangsúlyozó díszítés: aranyozás, kazettás álmennyezet, egyszerű ám elegáns lámpák között érkezünk a rendkívül tágas, közel hatszáz férőhelyes központi nézőtérre, amely kivételesen napjainkig megőrizhette színháztermi hangulatát. Korszerű, máig jól működő berendezései (például fűtés- és hűtőrendszer levegőáramoltatással az épület előtti kút segítségével) korának csúcstechnológiáját képviselték. 1957-ben a Corvin lett a budapestiek első cinemascop rendszerű filmszinháza. Rekonstrukciója és átépítése 1994-96 között Töreky Dezső és Rajk László irányításával zajlott. Azon ritka mozik közé tartozik amelyek napjainkig megtarthatták eredeti nevüket.

URÁNIA NEMZETI FILMSZÍNHÁZ
VIII.ker. Rákóczi út 21.
Építész: Schmahl Henrik (1899), átépítés: Jánszky Béla és Szivessy Tibor (1930)

Páratlan látvány fogadja az ide betérőt. Tervezője orientalista stílusú épületet alkotott. (Schmahl másik parádés épülete a Ferenciek terén felépült, ma Párizsi udvarként ismert egykori Belvárosi Takarékpénztár). Eredetileg szcéniummal ellátott mulatónak épült a kilenc múzsa egyikének nevét viselő, később átépített mozi. A négyemeletes lakóépület alsó két szintjére került a mulató, majd később a mozi. Utóbbiban az előterek, lépcsőházak, közlekedők és nézőterek izgalmas térkapcsolatai és a boltíves-kupolás nézőtér dicsérik az építészeket. Az arab-mór építőművészet, a velencei gótika és az itáliai reneszánsz építészet formaelemeit bravúrosan ötvöző épületben bécsi és berlini társai mintájára az Uránia Tudományos Színház működött 1899 óta az Alhambra mulató helyén. 1901 óta vetítettek filmeket, azonban nem működött önálló moziként. 1901-ben itt mutatták be A tánc című, ötszáz méter hosszú első magyar filmet amelyben a kor legnagyobb színészei szerepeltek. 1930-ban alakították át színházterét mozivá. Az UFA cég megbízásából a Fórum már jól bevált tervezőpárosa, Jánszky Béla és Szivessy Tibor készítette a terveket. Tökéletes egységet alkot az eredeti belső és az art deco világához igazodó átépítés. A pompázatos díszítés: a színes falfestés, aranyozás, a tükrökben sokszorozódó keleties belső ornamentika, valamint a fényforrások remekül illeszkednek a mór stílusú külsőhöz. A 2002-ben eredeti szépségében felújított épület, benne a mozival 1976-óta műemlék.

KINO
XIII. ker. Szt. István krt. 16.

Hívogató portállal, önálló kapuval nem dicsekedhet, hiszen az 1898-ban felépült neoreneszánsz bérpalota homlokzatának félköríves elemeiből léphetünk előterébe. Ám a nézőtér azt a hagyományos „összebújós” mozitípust képviseli, amit egyszerűen csak csőmozinak hívunk. A mozi és a kávéház együttese tovább él, hiszen az egykori Lipót körút 16. számú házban nyílott Club Kávéház utódja napjainkban is szívesen látja a mozilátogatókat. A kávéház mellett 1911-ben nyílott meg a Rózsa Istók által megálmodott Elite Mozi. Főként szórakoztató filmeket játszott, s így nem csak a jómódú polgárokat, hanem a környék egyszerűbb embereit is törzsnézői között tudhatta. Elsősorban magyar játékfilmeket vetítettek. Az 1940-es években Mesevárnak, majd később Tanács Mozinak nevezett kis nézőterű moziban egész nap ugyanazt a filmet nézhette a nagyérdemű. (Az egykor még háromszáz férőhelyes mozi, átalakítása után már csak százhatvan nézőt fogad.) Történetének szép epizódja a közelmúltban ért véget, amikor Szindbád Moziként a Latinovits-teremben és a Dayka-teremben művészfilmeket nézhettek az idelátogatók. E korszakot idézi a nézőtéri ajtókon az egykori mozijegyekből ötletesen kialakított tapéta.

ODEON LLOYD
XIII.ker. Hollán Ernő utca 7.
Építészek: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (1937)

A Szent István körút közelében lévő mozit a bérházzal egyidőben tervezte az ismert építészpáros. Lloyd néven 1937 októberében nyitották meg az újlipótvárosi közönség számára a Hollán Ernő utcában felépült modernista „kettős bérház” földszintjén. „A szakmai bemutatón általános feltűnést keltett úgy praktikus elrendezésével, mint fényes kialakításával.”- írta róla a Mozi Újság. Két lakóépület közös udvarába került a mozi ötszáz személyes nézőtere. A megfelelő belmagasság biztosítása érdekében padlószintjét az utcainál mélyebbre süllyesztették. Föléje pedig donga keresztmetszetű födém került, amelynek tartószerkezetét hangszigetelés választotta el a lakóépülettől. A nézőtér aranyozott dongaboltozatának egy része elhúzható volt. Az utca felől enyhén lejtő előcsarnok két oldalára kerültek a kiszolgálóhelyiségek. Az egyszerű térszervezés, az áttekinthető forgalmi rendszer tágassá varázsolta az előteret. Az utcai portál, a hajókabinokat idéző bejárati ajtók, nyílászárók és a burkolatok ma is őrzik a mozi „bauhausos” hangulatát. Elhúzható tetőszerkezete áldozatul esett egy későbbi átépítésnek, a gépteremben megőrzött mozgatószerkezet őrzi csupán emlékét.

:appendix_4324

szigetelés, viessmann, fűtés, dulux, festés, hörmann, ponti, burkolat, be light, világítás, kesta, Tapéta, átfogó, mozi, hangszigetelés, halltex, kapu, puskin, corvin, uránia, kino, odeon lloyd, akusztika Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317