Logomain

Csodavártán a Rumbach Sebestyén utcában

By Kelecsényi Kristóf 2009. október 25. 20:17

szerk at hg dot hu

Cikkep20130602-27858-vxdulj.gallery

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga főbejárata cikkép

Cikkep_anne_frank20130602-27858-1niq4u7.gallery

Anne Frank-emlékkiállítás a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában cikkép

Rumbach_eredeti20130602-27858-jpkjie.gallery

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga eredeti tervrajza

1fohomlokzat20130602-27858-1tl4acg.gallery

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © hg.hu

2homlokzati_reszlet20130602-27858-1wcc5pl.gallery

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © Kelecsényi Kristóf

3oldalbejarat20130602-27858-1wblmqv.gallery

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © hg.hu

4fobejarat_lepcsok20130602-27858-14yt5ck.gallery

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © Kelecsényi Kristóf

5homlokzati_reszlet20130602-27858-h7zgck.gallery

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © Kelecsényi Kristóf

6kupola20130602-27858-a8wm78.gallery

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © pansy.burke, flickr.com

7maradvanyok20130602-27858-1ce6htv.gallery

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © david.crowley66, flickr.com

8ablak20130602-27858-1qlhgf0.gallery

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © pansy.burke, flickr.com

Galeria20130602-27858-feeole.gallery

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - galéria

A Rumbach Sebestyén utcai Otto Wagner-zsinagóga még mindig évtizedes álmát alussza. Ideje lenne felébreszteni.

Budapest legismertebb zsinagógája a Dohány utcai – nem csoda, hisz világrekorderről van szó. Rumbach Sebestyén utcai kistestvére korántsincs ennyire a köztudatban, pedig az 1873-ra elkészült épület a bécsi szecesszió neves mestere, Otto Wagner egyik korai remekműve, mi több, a legfontosabb munkája Ausztrián kívül. A Rumbach utcai kis csoda azonban elmúlt évtizedeket méltatlanul elfeledve, álomba süllyedve töltötte. Felújításához a tervek már elkészültek, a munka még nem kezdődött meg. Elveszett templomaink nyomában, 2. rész.

Zsinagógát reprezentatív kiképzéssel Európában egészen a XVIII. század végéig nemigen építettek. Az izraelitáknak sem igénye, valamint társadalmi státusuk révén lehetősége sem volt erre. Kivételek persze akadtak, ahol hosszabb ideig tolerálták a felekezetek létét: a mórok uralta Spanyolország, vagy a XVII. századi Németalföld. Az újkori építésű zsinagógákra ezért két dolog volt építészetileg jellemző.

Mintának az i. sz. 70-ben lerombolt jeruzsálemi Templomot tekintették, amiről ugyan nem maradtak fent ábrázolások, de a Biblia leírásából képet lehetett róla alkotni. A szertartásrend és a vallási szokások, hasonlóan a keresztény templomokhoz, itt is megkötötték az építész kezét. A zsinagógák általában nem közvetlenül az utcáról, hanem egy befoglaló épület udvarából nyíltak. Ennek oka nem a külvilágtól való elkülönülés, hanem a számos szabad ég alatti szertartás. Az imahelyiségnek minden esetben 12 ablakkal kellett rendelkeznie (ez utalás Izrael 12 törzsére), de úgy, hogy se a külvilág ne zavarhassa az imádkozókat, se ők ne láthassák a kívül zajló eseményeket. A belső terek legfontosabb kellékei a tóratartó szekrény, és a tóraolvasó emelvény. Előbbinek a keleti főfalnál, utóbbinak a tér közepén vagy hosszúkás alaprajz esetén a szekrényhez közelebb eső harmadban kellett helyet kapnia. Valamint a szokások szerint a nők elkülönítve, de ugyanabban a térben imádkoztak, így általában a karzaton kaptak helyet, amit külön bejáraton keresztül lehetett megközelíteni.

A zsinagógákat jellemző másik fontos építészeti jellemző a stíluskeresés volt. A zsidóság szerette volna az épülettípus karakterét megtalálni és megalkotni. A XIX. század több kísérletet is hozott, de a keleties minták újraélesztése bizonyult tartósnak. Előbb a klasszicizmusba könnyedén illeszthető egyiptomi mintát vették át, majd a móros homlokzati díszítés vált Közép- és Kelet-Európa szerte uralkodóvá. Pesten az első példája ennek az 1859-ben átadott Dohány utcai zsinagóga. A neológok temploma azonban nem elégítette ki az egész izraelita közösség igényeit, mert az ortodox szertartásrendre alkalmatlan volt a berendezése, ezért a konzervatívok inkább maradtak a Károly körúti Orczy-ház udvarán álló rozoga imaházban.

A hitközség elöljárósága többször is ígéretet tett egy, a régi szertartásrendre is alkalmas zsinagóga felépítésére. 1867 nyarán aztán az ügy lassúságát megelégelve a konzervatívok egy 24 fős csoportja megvásárolt egy telket a Rumbach Sebestyén utcában, majd ősszel felállították a „Zsinagóga Építő Bizottmányt”. Kiírtak egy valószínűleg meghívásos tervpályázatot az épület tervezésére. A 26 éves, pályakezdő, bécsi építész, Otto Wagner nyerte el az I. díjat. Hogy az addig Bécsből ki sem mozduló, később szecessziós és premodern épületeivel világhírnevet szerző osztrák miként értesült a pesti zsinagóga-pályázatról, arról csak sejtések vannak. Nagy valószínűséggel a korabeli Bécs egyik legbefolyásosabb bankárja, Gustav von Epstein közvetített, aki korábban több megbízást is adott a tehetséges ifjúnak Bécsben, és gazdasági kapcsolatokkal rendelkezett hazánkban. Előnye lehetett Wagnernek még, hogy pár évig együtt dolgozott a Dohány utcai imaházat tervező Ludwig Försterrel. Társtervezője a Rumbach-zsinagógánál a morvaországi, német származású Kallina Mór lett (ő tervezte később többek közt a Budai Vigadót, az egykori Honvédelmi Minisztérium és Honvéd Főparancsnokság tömbjét a Szent György téren).

Az építkezés 1870. május 1-jével kezdődött, de a végleges építési engedélyt csak hónapokkal később kapta meg az épület, a hatóság ugyanis nem akarta elhinni, hogy a kupolaszerkezet a valóságban is megáll, ezért a záradékban szerepelnie kellett, hogy az építész visel minden felelősséget. Az épület zárókövét 1872. október 1-jén helyezték el, és a következő év tavaszára lett készen. Tudni kell, hogy időközben, az 1868/69-es zsidó kongresszus során megtörtént a hitközség hivatalos kettészakadása neológ és ortodox irányzatokra. Ennek fényében még fontosabb lett az új zsinagógaépület konkurálása a Dohány utcaival. Wagner az ókori hagyományt folytatva centrális teret tervezett, melynek középpontjában kapott helyet a tóraolvasó emelvény. A belső tér és berendezés mindenben megfelelt a konzervatív rituálé előírásainak, az ablakok tájolása miatt gyakran nem is volt szükség mesterséges fényre, bár a gázvilágítást bevezették. A nyolcszögletű építmény elé az utcafrontra bérházat emeltek, aminek földszintjén keresztül közelíthető meg a templomtér. A bérház homlokzatára a spanyolországi Alhambra épületegyüttesének díszeit ültette át az építész, a szerkezet azonban ízig-vérig modern: fémvázas. Itt rabbilakások kaptak helyet, valamint a Bérkocsis utcai épület átadásáig itt működött a tanítóképző, illetve egy ideig a közösség leányiskolája is.

Lényeges változás, egy-két technikai korszerűsítés kivételével, az épületben a második világháborúig nem történt. 1941 nyarán egy belügyminisztériumi rendelet előírta a „rendezetlen állampolgárságú” zsidók internálását. Az épület egy része így a más kelet-európai országokból ide menekültek egyik gyűjtőhelye lett. Az itt elhelyezetteket meglátogatta Bajcsy-Zsilinszky Endre, és megpróbált közbenjárni értük Bárdossy László miniszterelnöknél, azonban 1941 augusztusában elszállították őket Galíciába. A gettóban lejátszódó események ellenére a zsinagóga komoly sérülést nem szenvedett, a szomszéd bérházat érte bombatalálat, minek következtében a legtöbb üvegablak megsemmisült, és a tető megsérült. A háború után visszatérők adományaiból már 1946-ra sikerült helyreállítani az épületet. A hívek számát természetesen a háború is apasztotta, a fővárosba azonban így is kilencvenezer zsidó polgár tért vissza a táborokból. 1948-49, illetve 1956 során viszont több mind 35 ezren vándoroltak ki, főként Izraelbe, illetve az Egyesült Államokba.

1959-ben a Budapesti Izraelita Hitközség (BIH) akkori elnöke, Sós Endre a hivatalos indoklás szerint az épület életveszélyes állapota miatt lezáratta a templomteret. A 70-80 főre fogyott helyi közösség az utcai rész egyik emeleti szobájába szorult. Ezt az imahelyiséget 1963-ban megpróbálták elköltöztetni, de a hagyomány okán (mivel zsinagógát nem lehet megszüntetni) ezt sikerült megakadályozni. Az épület 1960-tól műemléki védettséget élvez. Ez idő tájt a BIH raktáraként funkcionál. 1979 novemberében az elhanyagolt tetőzet beomlott a tóra-szekrény feletti részen, majd idővel több helyen. Sok ablak kitört, a karzat jelentős része leszakadt, a beázás következtében súlyosan károsodott a belső faldekoráció, valamint közel két méteres magasságig törmelékkel, hulladékkal, állati tetemekkel és ürülékkel töltődött fel a nyolcszögletű tér. 1982-ben az utcai részen működő imaterembe is betörtek ismeretlenek, így a megmaradt 10-15 hívős közösség jobbnak látta átköltözni a Wesselényi utca 7. alá.

1988 márciusában a BIH pár millió forintért eladja az épületet az Alba Regia Állami Építőipari Vállalatnak, amely 500 milliós felújítási kötelezettséget vállal. A munkálatok rövidesen meg is kezdődnek. Az akkorra már teljesen lepusztult állapotba jutott zsinagóga felújítási terveit Zalka István építész jegyzi. Nagyobb átalakításokra a bérház-szárnyban került sor, ahol az iroda-funkció érdekében megváltoztatják a belső elosztást, valamint beépítették a tetőteret. Minden más részletet az eredeti terveknek megfelelően kezdtek el felújítani. A vállalat a rendszerváltást követően csődközeli állapotba került, ezért megpróbálta értékesíteni a 75-80 %-os készültségben levő beruházást, azonban a kiírt áron ez nem sikerült, így tartozásai fejében a magyar állam tulajdonába került. 2005 októberében ingatlancsere révén a Budapesti Zsidó Hitközség tulajdonába került.

Ekkoriban nagy nevek repkedtek a lehetséges felújítással kapcsolatban. A tervek között szerepelt, hogy svájci támogatással a II. világháború alatti életmentő tevékenységéről ismert diplomata, Carl Lutz emlékhelyét hozzák itt létre. Bojár Iván András városarculati tanácsnok 2005 áprilisában keltezett, az interneten máig megtalálható tanulmányában nemzetközi építészek (Daniel Libeskind, Peter Eisenman, Zvi Hecker) pályázaton történő meghívását javasolja, illetve felveti a zsinagóga és a közeli Dob utcai transzformátorház (Lestyán Ernő, 1969) egységes fejlesztésének lehetőségét is.

2007-ben elkészültek az újabb felújítás tervei. Az építészek, Kőnig Tamás és Wagner Péter (csak névrokona az eredeti tervezőnek) korábban többek közt az Új Színház és a Sándor-palota újjáépítésében működtek közre. A telek hátsó részében egy új, fémszerkezetű gyülekezeti terem épülne fel, az utcai szárnyban helyet kapna a Kárpát-medencei Zsidó Néprajzi Múzeum az eredeti alaprajz részbeni visszaállításával. A templomtér az eredeti tervek szerint újul meg, a töredékében fennmaradt belső berendezést is rekonstruálják, ha egyszer tényleg megindul a felújítás. A zsinagóga addig is látogatható, és időről időre rendezvényeknek is otthont ad: 2007-ben az Ék Egyesület Otto Wagner személye köré szervezett benne programsorozatot, legutóbb egy Anne Frank-emlékkiállítás volt látható a falak közt.


építészet, daniel Libeskind, zsinagóga, magazin, magyar építészet, bojár iván andrás, zsidónegyed, zvi hecker, otto wagner, kelecsényi kristóf, az elveszett templomok nyomában, kőnig tamás, wagner péter, peter eisenman, rumbach sebestyén utca Icon_print

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga főbejárata cikkép

Anne Frank-emlékkiállítás a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában cikkép

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga eredeti tervrajza

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © hg.hu

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © Kelecsényi Kristóf

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © hg.hu

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © Kelecsényi Kristóf

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © Kelecsényi Kristóf

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © pansy.burke, flickr.com

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © david.crowley66, flickr.com

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Kép © pansy.burke, flickr.com

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - galéria

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317