Logomain

A szerb Budapest

By Zsámboki Miklós 2009. október 18. 20:17

szerk at hg dot hu

Cikkep20130602-27858-mbdjqs.gallery

A szerb Budapest cikkép

Galeria20130602-27858-icq387.gallery

A szerb Buda galéria

Szerb0120130602-27858-1u4zq4f.gallery

Ünnepély a pesti szerb templom előtt, 19. századi fényképen

Szerb0320130602-27858-4xbm55.gallery

Az egykorvolt Rácváros: a budai szerb templom előtti tér

Szerb0520130602-27858-u7c9r0.gallery

Az egykorvolt Rácváros: középen a szerb templom, az apró házak a Gellérthegyre is felkúsznak

Szerb0220130602-27858-1p8sniy.gallery

Az egykorvolt Rácváros: a budai szerb templom a II. világháború után

Szerb0720130602-27858-12fl20g.gallery

Az egykorvolt Rácváros: a lebontott templom sisakjának fennmaradt makettje

Szerb0820130602-27858-gkri2g.gallery

Az egykorvolt Rácváros: a budai püspökség lebontott palotája archív képen

Galeria20130602-27858-u9mtml.gallery

A pesti Belváros szerb emlékei galéria

0120130602-27858-10c3cu5.gallery

A pesti Belváros szerb emlékei: Váci utca 66.

0220130602-27858-trsxy3.gallery

A pesti Belváros szerb emlékei: Váci utca 66.

0320130602-27858-udp8k9.gallery

A pesti Belváros szerb emlékei: Váci utca 63.

0420130602-27858-ggabt7.gallery

A pesti Belváros szerb emlékei: Váci utca 63.

0520130602-27858-x5vtg6.gallery

A pesti Belváros szerb emlékei: Veres Pálné utca 17–19.

0620130602-27858-1y171no.gallery

A pesti Belváros szerb emlékei: Veres Pálné utca 17–19.

0820130602-27858-102rync.gallery

A pesti Belváros szerb emlékei: a Szerb utcai ortodox templom

A 18–19. században Pest és Buda volt a szerbség kulturális központja; mára a Rácvárosnak csak emlékeit őrizzük. <br/>

Szerbek Budapesten? Az V. kerületi Szerb utca biztosan ismerős mindenkinek, sőt, a Rácvárosnak (közismert nevén: Tabán) is gyanúsnak kell lennie. Az viszont meglepő lehet, hogy a 18–19. században Pesten és Budán alakult ki a szerbség kulturális központja.

A szerbek a 14. századtól, a török elől menekülve érkeztek Magyarországra, és telepedtek le folyamatosan Pesten és Budán. Budán a Tabánban alakult ki a szerb közösség, nem véletlenül hívták az elővárost Rácvárosnak is. Már a török hódoltság alatt is számottevő szerbség élhetett itt, úti beszámolók szerint három templomuk is volt. Buda ostromában a Tabán is elpusztult, lakosságának csak töredéke tért vissza, de a balkáni harcok elől menekülő szerbek a század végére újra élettel töltötték fel Rácvárost: a 17–18. század fordulóján népszámlálások szerint 5500-6000 szerb élt itt, ami akkor az előváros teljes lakosságának 95%-át jelentette.

A katolikus szerbek a budai vár alatt, a Duna mellett telepedtek meg, a pravoszlávok pedig az Ördögárok két partján, a Gellérthegy és a Naphegy között laktak, sokszor földbe vájt viskókban, amelyeknek csak a tetejük látszott ki. A Tabán ma zöld, dimbes-dombos részei sűrűn be voltak építve, korabeli leírások előzékenyen „romantikusnak” nevezik az egymás hegyén-hátán álló házak látványát: az 1717-ben megszámlált 630 ház 56 telket foglalt el. A szerbek között akadt többféle iparos és kereskedő is, de főképp szőlőtermesztéssel foglalkoztak – borukról jót-rosszat egyaránt lehet olvasni.

A Tabánt az 1930-as években néhány épületet leszámítva lebontották, ami megmaradt, azt a második világháború pusztította el. A városrész központja a szerb templom előtti piactér volt. A mai Erzsébet híd budai szerpentinjeinek helyén, az egykori Görög és Hadnagy utca találkozásában sűrűn beépített tér foglalt helyet, itt állt az 1751-ben befejezett Szent Demeter templom, a szerbek budai temploma. Átvészelt egy tűzvészt, az 1838-as árvizet, a 30-as évek városrendezésekor megkímélték, és bár a világháború komoly károkat tett benne, ez a templom is inkább a háború utáni helyreállítások áldozata lett végül: 1949-ben lebontották. A barokk templom kivételesen szép toronysisakjáról volt híres, amelynek egykorú makettje fennmaradt.

Ugyancsak ezen a téren, a templom szentélyapszisánál állt a pravoszlávok egyházközösségi épülete: a négyemeletes bérpalotát már a 30-as években elbontották. Az 1557-ben alapított budai szerb püspöki katedra püspöki palotája 1897-től a templomhoz közeli Döbrentei utca 14. szám alatt állt. A főhomlokzatával a Dunára néző eklektikus épület Vladimir Nikolic neves szerb építész egyetlen budapesti épülete volt; a háborúban megsérült, 1952-ben államosították, majd 1955-ben lebontották.

A teljesen eltűnt városrészből az Aranyszarvas ház maradt csak meg az épületről elnevezett Szarvas téren. Itt a 19. században szerb irodalmi központ alakult ki, a kor jelentős írói és költői gyakori vagy éppen állandó vendégek voltak; visszatérő látogató volt Vuk Stefanovic Karadzic, a szerb irodalmi nyelv megújítója is, őrá mellszobor is emlékeztet a téren.

Pesten a városfalon belül, a déli városrészben alakult ki szerb közösség, bár nem a Tabánéhoz hasonló zárt egységben. Az árulkodó nevű Szerb utca és a Veres Pálné utca sarkán álló Szent György templom körül a Veres Pálné, a Szerb, a Bástya, a Nyári Pál és a Váci utcában éltek szerbek, 18. századi adatok szerint kb. 7-900-ra volt tehető a számuk. A pesti szerbeknek is volt már templomuk a török időkben, de ez a háborúban elpusztult; 1698-ban emeltek új, egyhajós barokk templomot kis faépítményű harangtoronnyal. A templomot a 18. században kibővítették, és tornyot építettek rá, a hagyomány szerint a közeli egyetemi templomot és a Grassalkovichok gödöllői kastélyát is tervező Mayerhoffer András tervei alapján. A világháborúban megsérült, de négy kővázát leszámítva helyreállították, ma is jó állapotban áll a hangulatos templomkertben.

A templom mögött, a Váci utca 66. szám alatt, az Újvárosháza tőszomszédságában építették fel a pesti egyházközösség bérpalotáját és székházát. A Weber Antal tervezte eklektikus épület vetekszik a Városháza tömegével és látványával, vele szemben pedig máris újabb szerb emlék, az Angelineum leánynevelő intézet épülete áll. A Váci utca 63. alatt Lipták Pál tervei szerint készült a Szent Angelina Görögkeleti Közművelődési Szerb Nőegyesület számára. A puritán homlokzatot klinkertéglás pilaszterek tagolják, az egyetlen díszítőelem a Zsolnay-majolika berakású timpanon, benne a kor neves szerb festőjének, Paja Jovanovicnak munkája: Szent Angelina mozaikképe. Az intézet csak az első világháborúig nevelte itt a leányokat, utána bérházzá alakították, és az ebből befolyó bevételből tanulmányi ösztöndíjakat osztottak ki; 1952-ben államosították.

Pest a 18. században az egyetemes szerb kultúra központja lett. 1838-ban létrejött a Tökölyanum, a pesti egyetemen tanuló szerbek kollégiuma a templomtól nem messze, a Veres Pálné utcában egy kétemeletes klasszicista házban. A házat 1907-ben lebontották, hogy helyén felépülhessen a Tökölyanum új épülete. A Veres Pálné utca 17–19. szám alatti hatalmas épületet Fellner Sándor tervezte: Vujicsics Sztoján szerint talán az említett budai püspöki palota építészének, Vladimir Nikolicnak egy másik alkotása, az újvidéki püspöki rezidencia vagy a karlócai szerb gimnázium példájára – de biztosan a régi szerb egyházi építészet dekoratív kőplasztikáinak hatása alatt. A második és a harmadik emelet közötti homlokzatrészen három dombormű mutatja be a Tökölyanum történetét: az alapító, Tököly Száva 1790-ben a temesvári szerb nemzeti kongresszuson; a Tökölyanum 1838-as megnyitása; Tököly Száva mellszobrát babérkoszorúval ékítik. A Veres Pálné utca 17. alatti udvaron pedig megtalálható az egykori klasszicista épület rossz állapotú homlokzati szoborcsoportja. A kollégiumot 114 éves működés után államosították, ez alatt több mint 400 szerb fiatal szerzett a pesti egyetemeken diplomát.

A Tökölyanumban a kollégium mellett a Matica srpska, a szerb irodalmi és tudós társaság is helyet kapott. Egyéb könyvek mellett a társaság adta ki 1826-tól a Letopis című szerb újságot, amelyet a pesti egyetem budai várban működő nyomdájában nyomtak – ez sokáig a szerbek egyetlen nyomdája volt. A Matica srpska emellett könyvtárat és művészeti galériát is alapított.

A nyelvújítási kérdésekben a Budára járó szerb értelmiséggel többször összekülönböző pesti szerbek a Szerb utcai templommal szemben levő egykori Josef vendéglőben, valamint a Veres Pálné utcában, a kétnyelvű magyar-szerb író, Vitkovics Mihály házában találkozgattak: ahogy Kazinczy, Kölcsey, Kisfaludy és Vörösmarty, úgy a szerb irodalom jelentős képviselői is rendszeresen tiszteletüket tették itt. Pesthez köthető a szerb színjátszás kezdete is: az Apáczai Csere János utca és a Régiposta utca sarkán egykor állt őrbástyában, a pesti Rondellában nem túl nyereségesen működő Magyar Színjátszó Társaság érzett rá a lehetőségre, és kezdte el becsalogatni a szerb lakosságot a színházba. ’Cerny Gyuró vagy Belgrádnak megvétele a Törököktől’ című, szerb nyelvű dalokkal teletűzdelt darabjuk óriási siker volt. Pár évvel később ugyanitt, a Rondellában játszották az első teljesen szerb nyelvű színielőadást is.

A Matica srpska 1864-ben elköltözött Újvidékre (ahol ma is működik), a városrendezési okokból lebontott Tabán lakossága szétszóródott Budapesten, az egész ország szerb lakossága pedig a 19. században megkezdte délre húzódását, így létszámuk folyamatosan csökkent - legdrasztikusabban az I. világháború utáni visszatelepítések során. A KSH utolsó, 2001-es népszámlálási adatai szerint az országban a szerb nemzetiségűek száma 3816 (ebből 3388 szerb anyanyelvű), 996-an élnek Budapesten. Így, bár találunk szerb neveket a pesti Szerb utca környékén a kaputelefonokon, szerb városrészről már nem lehet beszélni - emlékeztetnek rá azonban az utcák, valamint az államosított, majd visszaadott hitközségi és felekezeti iskolákban működő szerb közösségi házak, klubok hálózata. 2009. október 12-én pedig megnyílt a magyarországi szerb kisebbség kulturális központja a Nagymező utcában.

magazin, budapest, magyarország, zsámboki miklós, kisebbségek budapesten, szerb Icon_print

A szerb Budapest cikkép

A szerb Buda galéria

Ünnepély a pesti szerb templom előtt, 19. századi fényképen

Az egykorvolt Rácváros: a budai szerb templom előtti tér

Az egykorvolt Rácváros: középen a szerb templom, az apró házak a Gellérthegyre is felkúsznak

Az egykorvolt Rácváros: a budai szerb templom a II. világháború után

Az egykorvolt Rácváros: a lebontott templom sisakjának fennmaradt makettje

Az egykorvolt Rácváros: a budai püspökség lebontott palotája archív képen

A pesti Belváros szerb emlékei galéria

A pesti Belváros szerb emlékei: Váci utca 66.

A pesti Belváros szerb emlékei: Váci utca 66.

A pesti Belváros szerb emlékei: Váci utca 63.

A pesti Belváros szerb emlékei: Váci utca 63.

A pesti Belváros szerb emlékei: Veres Pálné utca 17–19.

A pesti Belváros szerb emlékei: Veres Pálné utca 17–19.

A pesti Belváros szerb emlékei: a Szerb utcai ortodox templom

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317