A kerületi polgármesternek a Jetson-család látványvilágát idéző csészealj tetszett. A Gomba-pályázat eredményei.
A kerületi polgármesternek a Jetson-család látványvilágát idéző, oszlopra lebegtetett csészealj tetszett a legjobban – ezt egy elejtett megjegyzésből, nem hivatalosan szűrtük le. De akadt az építészek között, aki toronyházat, más vízesést tervezett a Móricz Zsigmond körtéri Gomba helyére. A műemléki védettség alatt álló egykori áramátalakító újjáépítésére kiírt pályázat eredményhirdetésén jártunk.
„Magyarország majdnem legnagyobb építészeti tervpályázata” – Molnár Gyula XI. kerületi polgármester sommája korántsem hencegés: a Gomba átalakítására hetven munka érkezett be, ami alig marad el a Nemzeti Színház utóbb balsorsúan alakult pályázatának 1997-es hazai rekordjától. Ez meglepő lehet, hiszen az 1940-es évek elején Schall József tervei alapján épült Gomba nem túl nagy méretű: eredetileg is csak áramátalakítót, várótermeket és néhány szolgálati helyiséget tartalmazott. Sokan azonban fantáziát láttak a feladatban, amely, mint az az eredményhirdetésre összeverődött tömegből is kitűnt, főleg a fiatalok fantáziáját indította be, így a tablók nem szűkölködnek meglepő megoldásokban.
Pedig a hg.hu által megkérdezett építészek szerint szinte feloldhatatlan ellentét feszült a kerület preferenciái (kulturális létesítmény, persze közpénz nélkül) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elvárásai között. A legtöbben az utóbbi rovására döntöttek, a bírálóbizottság pedig velük tartott. Bár Fiala István társelnök elmondása szerint a két szekcióra: „műemlékesekre” és „progresszívekre” szakadt zsűriben komoly ellentétek feszültek, a végeredmény arra enged következtetni, hogy „a műemlékvédelem régóta kárhoztatott szelleme is kezd fellazulni”.
A pályázók többsége tudatosította, hogy az elsődleges feladat nem az épület, hanem a két világháború közötti időszak építészetének legjobb hazai példái közé tartozó térkompozíció megőrzése. Az Intramuros vagy a Hetedik Műterem anyagtalanná tették a körcsarnokot, levegős, könnyed oszloppavilont alakítva ki belőle. A Hetedik még az épületet egykor körbeölelő (és a formát magyarázó) villamossíneket is felidézte, tologatható utcabútorok segítségével. A nagyobb zöldfelület mellett a térről hiányzó másik elem a víz, amelyet például a Vesztergom-Bujdosó féle második díjas terv digitális képernyőként használható vízesés, és a tetőre helyezett, télen korcsolyapályaként funkcionáló medence formájában hozott be a képbe. A Városi Tájkép Csoport melegedőköveit sokan befoglalták saját tervükbe; akadt olyan pályázó is, aki a pár éve felavatott, majd a körvillamos kiépítése miatt csakhamar el is bontott Móricz-szobrot is felhasználta.
A díjazott megoldások között nehéz formai összhangot felfedezni. Míg egyesek minimálisra szorították az épület térbeli megjelenítését, másokat a landmark-jelleg fogott meg. A Mérték Stúdió első díjas terve, a közeli Simplon Udvart nemrég befejező T2a, vagy a Gellért és a Fővám téri metrómegállót tervező sporaarchitects víziói mind látványos ráépítésekkel számolnak. A zsűri szemében előnynek számított a metrókapcsolat kihangsúlyozása; erre is született több izgalmas megoldás. A funkciókat illetően ugyancsak széles a skála: az RB Stúdió a körcsarnokot az alternatív ifjúságnak szánja, mások vendéglátóhelyeket, információs központot helyeznének el itt.
A kerület az alakuló budai kulturális főutca egyik alappillérének szánja a Gombát. A megvásárolt és díjazott, összesen 15 terv készítői ennek értelmében dolgoznak együtt tovább, hogy akár már 2010 vége – 2011 eleje körül, a metró megnyitásával egyidőben elkészüljön az új körtér is. A tervek november hatodikáig megtekinthetőek a XI. kerület kiállítótermében (XI. Vásárhelyi Pál u. 4., II. emelet.); október 14-én 17 órakor építészkamarai vita és tervbemutatás is lesz ugyanott.
A Móricz Zsigmond körtéri Gomba ötletpályázatának eredménye:
2 300 000 Ft értékű első díjban részesült
a Mérték Építészeti Stúdió pályaműve (tervezők: Paulinyi Gergely, Dr. Reith András, Dr. Komjáthy Attila; munkatársak: Burján Gergő, Sidó Kamilla, Fábián László, Tákos Tamás); valamint
a Hetedik Műterem pályaműve (tervezők: Szabó Levente DLA, Almer Orsolya, Simon Orsolya, Tánczos Tibor, Páll András).
1 800 000 Ft értékű második díjban részesült
a Gyüre Építésziroda pályaműve (tervező: Gyüre Zsolt; szakági tervező: GEUM Műterem; kert- és tájépítész: Csontos Csenge);
Vesztergom Ádám pályaműve (munkatárs:Bujdosó Attila); valamint
az Intramuros Építész Kft. pályaműve (tervezők: Dobos Botond Zsolt, Borszuk Gábor).
A bírálóbizottság tíz mű megvételét javasolta, egyenként 500 000 Ft értékben. Ezek tervezői:
Magyar és Benke Kft. (tervezők: Juhari Katalin, Benke László, Magyar Gergely; munkatársak: Kishonthy Kata, Magyar Márton);
T2a Építész Iroda (tervezők: Turányi Bence, Turányi Gábor DLA; munkatársak: Maros Róbert, Pinczés Éva, Regőczi Dénes, Skultéti Levente, Turányi Anna);
sporaarchitects (tervezők: Dékány Tibor, Hatvani Ádám, Finta Sándor, Vadász Orsolya; szakági tervezők: Evva Ambrus, László János; munkatársak: Várhidi Bence, Balogh Zsuzsa, Molnár Diana);
RB-STÚDIÓ Bt. (tervező: Balázs Attila);
UI Architects Kft. (tervezők: Pozsár Péter, Koczka Zsófia, Komlósí Bence, Boromissza Júlia,
Baló Dávid; szakági tervezők: Lukács Katalin, Thurnay Dorottya);
Kőszeghy Építészet Bt. (tervezők: Kőszeghy Attila, Csaba Tímea, Kőszeghy-Koncsag Flóra);
Klobusovszki Péter DLA és Bartha András Márk;
LAB5 Kft. (tervezők: Dobos András, Erdélyi Linda, Gáspár Virág Anna, Korényi Balázs; szakági tervező: Karádi Kata, Szalay Zsuzsa; munkatárs: Vámos Zoltán)
Vadász és Társai Építész Kft. (tervezők: Vadász Bence, Balogh Attila András, Zólyomi Zoltán Balázs; szakági tervezők: Dávid Ágnes, Zöld Béla, Balogh Lajos; munkatárs: Frei Tamás)
BEAM Stúdió (tervezők: Csiszér András, Dömölky Dániel, Lilienberg Sándor).
