Logomain

Mária Magdolna vs Rákosi Mátyás

By Zsámboki Miklós 2009. szeptember 29. 16:20

szerk at hg dot hu

Cikkep20130602-27858-2mvni6.gallery

A helyőrségi templom a 19. században cikkép

Cikkep220130602-27858-12qqnk1.gallery

A helyőrségi templom romja ma - Kép © Zsámboki Miklós

Maria_magdolna_templom20130602-27858-1dzhoyv.gallery

A helyőrségi templom a 2009-es Kulturális Örökség Napjain

01_154120130602-27858-8rxaah.gallery

A budavári Mária Magdolna-templom 1541-ben

02_159820130602-27858-1hyhmfu.gallery

A Mária Magdolna-templom 1598-ban

03_19szazad20130602-27858-7jwy0m.gallery

A helyőrségi templom a 19. században

04_19szazadvege20130602-27858-uf5ln.gallery

A helyőrségi templom a 19. század végén

05_haboru20130602-27858-1czd6qx.gallery

A helyőrségi templom a második világháború után

0620130602-27858-j9v52e.gallery

Az egykori helyőrségi templom napjainkban

0720130602-27858-wd3n58.gallery

A helyőrségi templom hajójának hűlt helye

Galeria20130602-27858-7obxug.gallery

A helyőrségi templom az évszázadok alatt galéria

Cikkep220130602-27858-1vepcl.gallery

A helyőrségi templom romja ma - Kép © Zsámboki Miklós

Volt Mária Magdolna kegyhelye, levéltár és a budavári helyőrség temploma is: az újjáépítésre fél évszázada hiába vár.

A Mária Magdolna-templom évszázadokon keresztül a budai Vár magyar lakosságának fóruma volt. Aztán lett levéltár, I. Ferenc magyar királlyá koronázásának helyszíne, végül a helyőrségé központi temploma. A második világháború után a legenda szerint Rákosi személyes parancsára bontották el sérült maradványait. Elveszett templomainkat bemutató sorozatunk első része.

Kép: Fővárosi Képtár - Kiscelli Múzeum      

A 13. században a tatár rombolás után vár épült a Várhegyen, amely már a 13. század második felében a maihoz hasonló felosztásban állt: délen a királyi szálláshely, középen a Nagyboldogasszony temploma (Mátyás-templom), északon pedig a Mária Magdolna-templom. A Boldogasszony templom volt a németajkú, a Mária Magdolna-templom pedig a magyar lakosság temploma. Ekkor a vár északi része a szombati nagyvásároknak helyt adó Szombathely tér volt, amely a mai Bécsi kaputól az Úri utcáig tartott, és beletartozott az evangélikus templom akkor még üres telke is. A tér délnyugati sarkán állt az eleinte egyhajós, majd 1400 körül háromhajósra bővített gótikus templom. Korabeli ábrázolások szerint a tornyot gúlasisak fedte.

A török hódoltság idején egyedüli keresztény templomként működött: a katolikusok a szentélyt használták, a protestánsok pedig a hajót; Buda sikertelen ostroma után a törökök a Magdolna-templomot is dzsámivá alakították. A Buda visszavételekor súlyos sérüléseket elszenvedő templomot a ferencesek vették birtokba: lebontották, majd barokk stílusban építették újjá a hosszházat és a szentélyt, alatta kriptát hoztak létre, és kolostorépületet is állítottak. A barokk stílusban helyrehozott torony sokáig csonkán, sisak nélkül állt, majd barokk hagymasisakot kapott.

II. József 1786-os, a ferences rend működését is beszüntető rendelete után a templom változatos éveket élt meg: használták levéltári anyagok tárolására, itt koronázták 1792-ben I. Ferencet (ekkor építik hozzá a copf stílusú előcsarnokot, fedett kocsifelhajtókkal), itt fosztották meg Martinovics Ignácot papi méltóságától, az általa vezetett magyar jakobinus mozgalom résztvevői elleni per pedig a kolostorban zajlott, ahol őriztek is rabokat. 1817-ben a kolostorba költözött a budai főparancsnokság, a templom pedig Helyőrségi templom lett, benne katonai istentiszteleteket tartottak. A kocsifelhajtókat lebontották, az 1820-as években a hagymasisakot harang alakúra cserélték.

Az 1920-as években éjszakai díszkivilágítást és fűtőrendszert kapott, komoly változás azonban nem történt az épületen, bár Lechner Jenő már 1938-ban a torony gótikus arcának visszaállítását és a templom múzeummá alakítását szorgalmazta. Az 1944-es ostrom során több bombatalálat érte az épületet: a tornyon repedések keletkeztek, a 3-4. emelet északnyugati sarka leomlott; hosszházának tetőzete, a szentély és a kápolnák fala szinte teljesen beomlott. Az igazi pusztítást azonban a Mária Magdolna templom esetében sem a háború, hanem az 50-es évek „helyreállítása” végezte: hiába készítette el 1946-ban Lux Kálmán a templom felújítási tervét, hiába kezdődött meg a tetőzet és a szentélyfal visszaépítése, 1950-ben - állítólag Rákosi személyes utasítására - az épületet mégis lebontották. Csak tornya menekült meg, néhány forrás szerint Csemegi József egy Rákosi-pantheon kialakításáról szóló mentőötletének köszönhetően.

A gótikus tornyot Csemegi József tervei szerint 1950–52 között állították helyre, a legszembetűnőbb különbség a háború előtti barokk állapothoz képest a csúcsíves ablakokban látható. A toronybelső, az oldalkápolnák és a copf előcsarnok restaurálására 1961–63 között került sor. Húsz évvel később, 1986-ban alakították ki a torony előtt a romkertet: a gótikus falakat egy méterrel a járószint fölé emelték, így a barokk maradványok eltemetésével csak a gótikus templom körvonalát, valamint a burkolat mintájában az első, egyhajós templom alaprajzát mutatva be – mint később kiderült, a gótikus templom esetében néhol méteres eltéréssel. Az egykori templom méretét érzékelteti a toronnyal átellenben felállított gótikus szentélyablak (amely valószínűleg sokkal magasabban lehetett az eredeti középkori templomon). A barokk templomra csak a gótikus tornyon helyreállított, attól teljesen idegen barokk sisak emlékeztet.

A torony sokáig elhagyatottan állt, többször fel kellett újítani, így például ’56-ban, amikor aknarobbanás ejtett sebet a toronysisakon, vagy a 80-as években: előbb az idő, utána pedig az előző restaurálás okozta károkat javították. Hasznosítására több terv is készült,, eleinte csak kilátóban gondolkoztak, aztán a funkciók egyre bővültek: a 70-es években a nagy belmagasságú oldalkápolnák szintekre osztásával alakítottak volna ki társalgót, előadó- és kiállító tereket és modern berendezésű kávézót; a 80-as években borozót álmodtak a háború után kifosztott kriptába, kávézót az előcsarnokba és pénzváltót a toronyba. Végül ásványi anyagokat, bizsukat és művészeti alkotásokat árusító üzlet működött a toronyban, pár évig. A templom újjáépítése is felvetődött 1989-ben, ekkor háromhajós, gótikus stílusú, de krómacél szerkezetű, üveghomlokzatú épület terve látott napvilágot. Az ötlet hamar elfelejtődött, a templom felépítése pedig csak 1999-ben került újból terítékre, a Millennium alkalmából.

:image_53455

A Honvédelmi Minisztérium Kollégiumának felkérésére ekkor Balázs Mihály építész, a lágymányosi Magyar Szentek Templomának társtervezője készített terveket a rekonstrukcióhoz. Balázs terve helyreállítja a gótikus tornyot egy hozzá illeszkedő gúlasisakkal, és új templomhajót épít, amely a környező épületek tömegéhez, magasságához illeszkedve tölti be a most a téren tátongó lyukat. Nem foglal állást sem a gótikus, sem a barokk állapot mellett, aszimmetrikus arányaival, párkánymagasságaival mindkettőt érzékelteti, és kortársi megoldásokban is bővelkedik. A terv Helyőrségi Főtemplomról szól, de a főhajóhoz történeti múzeumnak helyt adó épület is csatlakozik; itt a járószint alatti romok és a rekonstruált szentélyablak helyett inkább változó vastagságú téglafalba helyezett kőtöredékek emlékeztetnek a templom múltjára. A déli oldalon több száz kis ablak nyílik, az ezeken keresztül beszűrődő bőséges fény egész nap vándorol az épületbelsőben.

Azonban a Honvédelmi Minisztériumnál végbement személyi változások miatt a tervet „elnapolták”, ennek már több éve. Az alapkoncepciót egyébként is többen támadták: mi szükség van egy ekkora templomra a várban, miközben templomból van több is, de például alapvető turisztikai funkciók hiányoznak? Azóta galéria működik a toronyban, de rendezvényszervezés céljából bárki kibérelheti, habár a fűtés nem megoldható.

Utoljára az Örökségi Napok során szerették volna „újjáépíteni” a templomot, bár csak néhány percre, lézertechnikával; de sem szél, amely elfújta a mesterséges füstöt, sem a folyton lecsapó biztosíték nem akarta, hogy ez megtörténjen. Mindenesetre a torony, a romkert és a rekonstruált szentélyablak együttesének köszönhetően az egykori templom óriási méretei máig lehengerlőek; vagy, ahogy Szerb Antal írta 1935-ben Budapesti Kalauz Marslakók Számára c. sorozatában „az éktelenül nagy”, még teljes épületről: „a Westminster Abbey nagyobb, de mellette nem lesz ilyen kicsi az ember […] Vessen keresztet és meneküljön.”

A cikk elkészítésében nyújtott segítségét köszönjük Erő Zoltánnak.

építészet, magazin, magyar építészet, templom, balázs mihály, buda, budai vár, zsámboki miklós, az elveszett templomok nyomában, mária magdolna-templom, helyőrségi templom Icon_print

A helyőrségi templom a 19. században cikkép

A helyőrségi templom romja ma - Kép © Zsámboki Miklós

A helyőrségi templom a 2009-es Kulturális Örökség Napjain

A budavári Mária Magdolna-templom 1541-ben

A Mária Magdolna-templom 1598-ban

A helyőrségi templom a 19. században

A helyőrségi templom a 19. század végén

A helyőrségi templom a második világháború után

Az egykori helyőrségi templom napjainkban

A helyőrségi templom hajójának hűlt helye

A helyőrségi templom az évszázadok alatt galéria

A helyőrségi templom romja ma - Kép © Zsámboki Miklós

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317